Az állatokat felhasználni olyan jelentéktelen célokra, mint kozmetikai kísérletek és a szőrmedivat, nem az emberi jólétet szolgálja, hanem az emberi hiúságot és az anyagi hasznot segíti elő.
A világon 1998-ban 27 millió nyércet és 4,5 millió rókát tenyésztettek, más fajták tenyésztése milliós nagyságrendű. Az 1980-as években ez a szám 30 százalékkal magasabb volt.
Minden a divat diktátoraitól függ? Vagy a vásárlói piac erejétől? Vagy egyszerűen az élőlények általunk kialakított képétől? Van értékítélet?
A prém-és szőrmekészítésnek is története van: míg a régmúltban az ősember a barlangban lakott, a megélhetésre bevadászott vadállatok prémeit használta a bőre megvédésére, azaz létszükségleteit elégítette ki. Mára, a központi fűtés és az összkomfort korában emberi hiúság és sznobizmus, azaz a divat és versengés diktálja a trendeket.
A jelen: évente sok tízmillió élőlény pusztulása árán válik valósággá.
Nagy prémtermelő országok:
Dánia: 10 millió,
Finnország: 4,5 millió,
Hollandia: 2,8 millió,
USA 2,7: millió,
Ororszország: 2,6 millió,
Svédország: 1,4 millió.
...
Magyarország: húszezer róka, soktízezer nyérc, csincsilla...a prémcélból tenyésztett állatok mennyisége...
1. Hosszú, (gyakran már születéstől kezdődő) gyötrelmes hizlalás, tárolás. Monoton kínszenvedés, ingerszegény, talpalatnyi élettérrel.
2. A feldolgozás kezdete: mészárlás
Rókát ölnek: az áramot a végbelébe és a szájába vezetik, hogy a szőrme ne sérüljön... Ezzel növelik az "áru" értékét
Gyilkológép: a nyérceket, csincsillát beleteszik a szerkezetbe, a kipufogógázt csövön visszavezetik a belső térbe. Így gyötrelmes haláltusát okoznak az állatoknak, de a szőrme nem sérül meg...
3. A mészárlás után dolgozzák össze a szőrméket.
( Szőrök osztályozása. Itt dől el, hogy milyen minőségű termék készül az állati prémből... Minél kegyetlenebb az eljárás, annál jobb a minőség...)
A célja az a prémkereskedelemnek, prémiparnak, hogy az emberi társadalom felső rétegének (ami 1%-unkat sem éri el) sznob igényeit kielégíthesse...
A prémipar profitja minden oldalról horribilis!!!
Az összkomfort korában nem létkérdés más bőrét-szőrét felvenni...
Hogy mi készül a sok millió kisállat bőréből, szőréből?
Bundakabát, bőrkabát, cipő, mellény, kulcstartó, kabala, asztali díszek... Az állatok ösztönszerűen menekülnének a kényszerű vesztőhelyről, de esélyt sem kapnak, mert vastag rácsok közt végzik. Tényleg ennyire kell a profit, az óriási árbevétel?
A valódi bundákat helyettesíthetné a sokkal tartósabb, könnyebben kezelhető műszőrme, műirha... Ezek a termékek esztétikai szempontból ugyanolyan értékűek, mint a valódiak.
Legtöbbször Őket kínozzák-ölik:
Egy bunda állati élet értékekben mérve:
leopárdbunda = 6 leopárd,
fókabunda = 8 fóka,
kutya-farkas bunda = 12 kutya, farkas
rókabunda = 18 róka,
vidrabunda = 20 vidra,
nutriabunda = 30 nutria,
mókusbunda = 40 mókus,
nercbunda = 50 nerc,
csincsillabunda = 150 csincsilla.
Ne vegyünk szőrmét! Így sokkolhatjuk a piacot, és nem ölnek annyi állatot szőrmecéllal.
Azzá válunk, amit cselekszünk! Te is Lehetsz Állatvédő!
Bátran legyél állatvédő! Az élet tiszteletét hordozó nézeteidet bátran mond el mindenkinek!
Alternatív szőrmeüzlet:
Magyarország a régió országai közül a legtöbb állatot szaporító ország. Sok százezer kutya, macska meg más gazdasági állat lát napvilágot itt. A "tenyésztők" nem is képzelik, hogy pl. az olaszországi állat- (kutya-) export egy része nem a sznob tenyésztői elismerés eredménye, hanem mert szőrmealapanyagnak kellenek az állatok, és itt azokat fillérekért megkapják. Így nem kell ott kinn tenyészeteket oly mértékben fenntartani, optimálisabb Magyarországon megvenni (pl. a nehezen tenyészthető csau-csaut).
A kutyusokat később a szőrük érdekében magas szintű táplálékkal táplálják, a szőr óvására koncentrálva, majd ha elérkezik a vágási idő, levágják őket.
Más célból is visznek ki országunkból állatokat (pl. Romániába a felpörgetett divatú állatviadalok végett). De ez már nem a világ szőrmehelyzetének problémaköre...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése