A macskák mítosza

  Ha fekete és balról jön, szerencsétlenséget hoz, az ókori Egyiptomban istenként tisztelték, a mi életünkből pedig a legkevésbé sem tudnánk száműzni. Annak ellenére, hogy az ember már évezredek óta együtt él a macskákkal, mégis megannyi titok övezi ezeket az élőlényeket. Vajon mi teszi őket ilyen különlegessé – miféle varázslat?

„A legkisebb testű macskaféle egy mestermű“. Leonardo da Vinci mondatával minden macskaszerető egyetért – már több ezer éve, hogy az ember körülveszi magát macskákkal. Persze a cica hízelgése, kedveskedése is komoly befolyásoló tényező. Egy alvó cica még pl. költözéskor, a nagy felfordulás közepette, reménytelen káoszban is otthonosságot és nyugalmat teremt.

  A kezdetek kezdetén azért tartottak az emberek macskát, hogy megszabaduljanak az egerektől és patkányoktól otthonaikban és a gabonaraktárakban. Ezt a feladatot olyan kitűnően teljesítették a korai házimacskák, hogy az egyiptomiak szentként tisztelték őket. Halálukkor olyan megtiszteltetésben részesülhettek, mint a mumifikálás, és aki egy macskát megölt, gyakran az életével fizetett. 

  Mindemellett, e titokzatos ragadozókat misztikus légkör veszi körül. Hiszen ők látnak a sötétben, képesek teljesen hangtalanul közlekedni, és abszolút függetlenek. Ez a középkorban sajnos oda vezetett, hogy a boszorkányok segítőinek tartották őket, és üldöztetést szenvedtek. Rengeteg állat pusztult el gazdájával együtt máglyán, másokat egyszerűen agyonvertek. A macskáknak „kilenc életük van“ – ez a mondás is jelzi, hogy sikerült még ezt az időszakot is túlélniük. A kritikus periódust az okos mini tigrisek a települések menti erdőkben vészelték át, a városból kiözönlő egéráradattól ellátva.

  A cicusok manapság igen kedvelt állatok. Ez már Ázsiában is így van – korábban itt nem háziállatként, hanem inkább ínyencfalatként tekintettek rájuk, de mára már ott is belopták magukat az emberek szívébe. Egy macska mélyreható pillantását, jóleső dorombolását nehéz megtagadni magunktól... Japánban az „integető-macska“ figura, Maneki Neko szerencsehozó tárgyként funkcionál, amely pénzt és vevőket hoz a házhoz. Gabona-mentő, szerencsehozó, istennő – manapság azonban mint háziállatot szeretjük a cicákat. Nagyon sokféle fajta létezik, különböző, lenyűgöző karakterekkel: a szeretetre méltó európai rövidszőrűtől a beszédes sziámin át a selymes perzsáig minden macskabarát megtalálhatja a saját temperamentumához illő kis Cirmijét.

(A kis cicám.Élt 2 évet.Emléke örökké élni fog.)

  A macskáknak nincs szüksége ránk, nekünk azonban szükségünk van macskákra. Pontosan ez a függetlenség az, ami sokak számára a cicák báját adja. Mert legbensőbb énjében egy mini tigris is egy vad ragadozó marad, még akkor is, ha éppen dorombol.