Orvvadászat

Orvvadászatnak vagy vadorzásnak azokat a tevékenységeket nevezik, amikor valaki nem a megengedett feltételek szerint vadászik.

  Világszerte gondot okoznak az orvvadászok és jelentős feketekereskedelem is áll mögöttük. Az orvvadászok általában anyagi haszonszerzésből, de egyes helyeken a megélhetési gondok enyhítése érdekében folytatják a törvényellenes tevékenységüket, melynek eredményeként állatfajok pusztulnak el és kerülnek a kihalás szélére.

Jogi meghatározása

  A szó jogi értelmében vadászatnak csak a vadfajok törvénynek megfelelő elfogása és elejtése minősül. Az orvvadászat nem a vadászat egy ága, hanem a vadászatra vonatkozó jogi előírások egy vagy több formában való megsértése.

  Orvvadászni csak vadon élő állatokra lehet. Háziállatok vadászati eszközökkel való megölése sem vadászat, és nem is orvvadászatnak, hanem lopásnak minősül.

Magyarországon törvényi szabályozása

Az orvvadászat a következők miatt lehet törvénytelen:

• A vadászat nem a vadászati idényben,azaz tilalmi időben történik. A tilalmi idő az első vadászati jogszabályokban általában a szaporodási időszakra terjedt ki, ez a későbbiekben számos más vadvédelmi intézkedéssel is bővült.

• Az orvvadásznak többnyire nincs vadászvizsgája.

• Az orvvadásznak rendszerint nincs vadászati engedélye vagy vadászjegye.

• Az orvvadász gyakran értékesítik az illegálisan az elejtett vad húsát vagy más részeit (bőr, szőrme, agancs, szarv, belső szervek).

• A vadászat nem a törvény által engedélyezett napszakban, pl. éjszaka és lámpával történik.

• Az orvvadászok gyakran használnak tiltott vadászati eszközöket (lábfogó csapdák, hurkok) vagy nem engedélyezett fegyvereket (nyilvántartásba nem vett, vagy az adott vadászati módhoz; vadfajhoz nem megfelelő).

• Az orvvadászathoz gyakran használnak tiltott módszereket és eszközöket (lépezés, hálózás, éjjellátó készülékek, mozgó járműről való vadászat).

• Az orvvadászat tiltott területen is folyhat (pl. védett területen egyébként vadászható faj elejtése).

• Az orvvadász az adott területen nem jogosult vadászni (nem az ő vadászterülete).

• A védett fajok vadászata szintén orvvadászatnak minősül.

 

Vízbe fojtott vaddisznók és hurokban szenvedő róka.

  Tíz vaddisznó és egy szarvas tetemére bukkantak az erdészek. Az állatok, az illegális agancsgyűjtők elől menekülve a tóba rohantak, a kimerült állatok számára már nem volt menekvés. A tetemeket kiemelték a Pilisi Parkerdő Zrt. munkatársai. Még hét vaddisznót sikerült kihúzni a tóból, a többi tetemet nem találták meg. A becsült kár eléri a kétmillió forintot.

   A budapesti Hármashatár-hegyen orvvadászok által kihelyezett dróthurok csapdákat találtak az erdészek, melyekben róka és vaddisznó tetemek feküdtek. Az esetek nemcsak lopásnak, hanem kegyetlen állatkínzásnak is számítanak. 
  Az illegális agancsgyűjtés nemcsak a Pilisi Parkerdőben, hanem az egész országban probléma. 

A szarvasfélék hímjei február-március fordulóján hullajtják el régi agancsukat, hogy nyár végégre új, az előzőnél pompásabb fejdíszt növesszenek. Az elhullott agancs kilójáért néhány ezer forintot fizetnek a feketepiacon, ahol dísztárgyak és állítólagos gyógykészítmények alapanyagául vásárolják fel.

  Az agancsok gyűjtése azonban illegális. Nemcsak az agancs értéke miatt, vagy mert a szakemberek értékes információkhoz juthatnak általa a vadállomány méretéről, egészségi állapotáról, fejlődéséről. Legnagyobb probléma a terület zavarása, ami ráadásul pont ellési időszakban történik. A zavarásnak nemcsak a szarvasfélék, hanem a területen élő valamennyi vadfaj áldozatul eshet.
  Az agancsozók elől menekülő koca nem egy esetben elhagyja a vackát, és a néhány napos malacok sokszor elpusztulnak. A megzavart vad gyakran kerül a közúton autók elé, vagy menekülés közben kerítésnek ütközve megsérül, elpusztul. Az állandó, a nap minden szakában és minden helyszínen jelentkező zavarás komoly stressz minden vadfaj számára. Nem egyszer előfordul, hogy az illegális agancsgyűjtők szándékosan hajtják a vadat, hogy a már meglazult agancs menekülés közben leessen a bikák fejéről.

  Nemcsak az agancsgyűjtők, hanem orvvadászok is több állat életét oltották ki  az elmúlt időszakban. Az erdészet munkatársai az elmúlt években több drótból készült hurokcsapdát találtak a budapesti Hármashatár-hegy térségében. 

Amellett, hogy az orvvadászat lopás, a hurokkal történő rapsickodás a legkegyetlenebb állatkínzás. 

A csapdába esett állat órákig vergődik, míg a húsába vágó drót lassan megfojtja. 

  Az erdészek egy róka és egy vaddisznó tetemre bukkantak, és több üres hurkot is begyűjtöttek.

Az érintett területeken pedig a lehető legtöbb erdész teljesít szolgálatot, hogy megóvja az erdő élővilágát, a vadon élő állatokat, sajnos eddig igen csekély eredménnyel.

                                                                                             Giricz Imre gyűjteményéből