Az óriáspanda

  Az óriáspanda a legritkább medvefaj Földünkön.
Ma már csak mintegy 1600 óriáspanda él szabadon.
Elődeik még Dk-Kína jelentős részén, Burma északi részén és Vietnámban is őshonosak voltak.
Az óriáspandáknak gyakorlatilag nincs természetes ellenségük.
Az egyedüli veszélyt az ember jelenti számukra.
  A nagy területeket érintő erdőirtás miatt az óriáspandák élőhelye az elmúlt húsz évben mintegy felére csökkent.
(Az egyes pandatelepek nagyon távol esnek egymástól, így gyakran megtörténik, hogy a rövid párzási időszak alatt nem találják meg egymást az állatok.
Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a pandák eleve nehezen szaporodnak és sok kis panda még azelőtt elpusztul, hogy megérné a felnőttkort.)

  Egyre kevesebb a rendelkezésükre álló bambusz.
Pedig az óriáspandák étvágya csillapíthatatlan.
Egyetlen nap alatt annyi bambuszt képesek megenni, mint testsúlyuk fele.
Mivel a bambusz tápértéke igen alacsony, így nagyon sokat kell belőle elfogyasztaniuk.
Ez a komoly elfoglaltság akár napi 14 órát is igénybe vesz.
A változatosság kedvéért néha más növényeket, ritkán húst is esznek.

  A komoly büntetés (10-20 év börtön) és a felvilágosító munka hatására szerencsére már nem vadásszák illegálisan a pandákat.
Többször előfordul viszont, hogy a pandák olyan csapdák áldozatául esnek, amit az orvvadászok más állatoknak szántak.
A  pandarezervátumok kialakításán és ezek ún. “zöld folyosóval” való összekötésén dolgoznak az állatvédők.
Támogatják a vadőrök továbbképzését, és a kínai Szecsuán tartomány fenntartható fejlődését.
Kiemelt szerepet kap a helyi lakosság bevonása.