Az alkotmánybíróság állatbarát döntése
Régi problémája az ebtartóknak,hogy ahány település,annyiféle önkormányzati rendelet szabályozza az állattartást.
Leggyakoribb panasz,hogy az önkormányzatok sokszor visszamenőleg hatállyal korlátozzák a korábban engedély nélkül tartható állatok számát egyre,vagy kettőre,komoly probléma elé állítva az állattartót,hogy hová költözzön hirtelen,egy kenelre való kutyával.
Az önkormányzatok nagy érzéketlenséget mutatnak az állattartó problémája iránt,ami okán indultak végeláthatatlan perek,mert az önkormányzatok is eljárást indítottak,ha akár egy kutyával volt több,az engedélyezettnél,akármilyen jól is tartotta azokat az ebtulajdonos.
Amikor hatályba lépett a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010 (II.26.) számú kormányrendelet (a továbbiakban Kr.),akkor elkezdtem megküldeni azokat az önkormányzati rendeleteket az Alkotmánybírósághoz,melynek szabályozása véleményem szerint eltért a kormányrendeletekben leírtaktól.
Az Alkotmánybíróság 1244/B/2011 számú határozatában elsőként az Isaszegi Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének a/2003.(III.26.) rendelet (Ör.) 9§ (6) és 10§ (1) alkotmányellenességét állapította meg és semmisítette meg a rendelkezéseket.
Az Ör.9.§(6) az alábbiakat alkalmazta: A település belterületén önálló helyrajzi számmal rendelkező ingatlanon háromnál több eb nem tartható,kivéve szaporodást követően az elválasztásig,legkésőbb az eb 2 hónapos koráig.
A 10.§ (1) szerint eb és macskatenyészetet belterületen a polgármester külön engedélyével és a közvetlen szomszédok hozzájárulásával szabad létesíteni.
Az engedély kiadása előtt ki kell kérni az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat,a hatósági állatorvos,valamint a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének szakvéleményét.
Az Alkotmánybíróság mindennek előtt megállapította,hogy Ör.9-10.§-ainak kutya és macskatartásról,illetve tenyésztésről szóló rendelkezései a Kr.szerinti kedvtelésből tartott állattartást szabályozzák.
A Kr.14.§-a a kedvtelésből tartott állatok tartásának részletszabályait tartalmazza,köztük a kedvtelésből tartott állat tartási helyének olyan méretűnek kell lennie,hogy az állat fajára jellemző mozgási igényét ki tudja elégíteni.
Ezen túl a Kr.a tartási hely területét m2-ben is meghatározza,hiszen a 14.§ (5) bekezdése alapján ,,tilos ebet tartósan 10 m2-nél kisebb helyen tartani".
A csoportosan tartott ebek esetében az akadálytalanul használható terület Kr.14.§ (6) alapján minimum 6 m2.
A 2010-es Kr.megalkotásával a jogi helyzet alapvetően megváltozott,mivel addig nem volt a kedvtelésből tartott állatok tartásáról országos szintű szabályozás,amelyhez az önkormányzatoknak igazodniuk kellett volna.
2010 óta már van ilyen,így a továbbiakban a kedvtelésből tartott állatok tartásának szabályozása nem lehet a helyi önkormányzatok képviselő testületének biztosított jogalkotási tárgy.
Az Ör.a Kr.14.§ (2),valamint (8) bekezdéseiben meghatározott tartási szabályokon túl nem állapíthat meg azoktól eltérő rendelkezéseket.
Megjegyezte az Alkotmánybíróság,hogy a Kr.14.§ (2) bekezdése a Ptk.100.§-ával összhangban -úgy határozza meg az állattartás módját,hogy az állat természetes viselkedésének biztosítása mellett e tevékenység tartósan és szükségtelenül ne zavarja a környező lakóközösség kialakult élet-és szokásrendjét.
Az állatok tartása tehát a Ptk., az Ávtv.,valamint a Kr. szabályainak betartásával történhet.
Amennyiben az állattartással érintett személyeket az állattartás szükségtelenül zavarja tulajdonjoguk gyakorlásában,akkor a Ptk. 191.§-a alapján a jegyzőhöz és a bírósághoz fordulhatnak birtokvédelmi igényük érvényesítésére.
Az állatvédelmi törvény szabályozza az állattartó kötelezettségeit az állattartás körülményeivel kapcsolatban is,továbbá a Kr. is,miképpen állatvédelmi bírság is kiszabható.
E jogszabályok alapján a jegyző hatósági jogkörben eljárva az állatvédelmi és állattartási szabályok megsértése esetén megtilthatja,illetve korlátozhatja az állattartást és ebben természetesen kötve van a Kr. szabályaihoz is.
Ami az Ör.10.§-t illeti az Alkotmánybíróság elsőként azt vizsgálja,hogy az Ör.10.§(1) bekezdése jogszabályba ütközik-e .
Az állattenyésztésről szóló 1993 évi CXIV törvény (Átv.) az általa definiált állattenyésztés szabályozására tartalmaz rendelkezéseket.
Az Átv. hatálya alá tartozik a gazdasági céllal állatfajok,fajták,hibridek tenyésztésének,előállításának,forgalmazásának,felhasználásának céljából végzett tenyésztés,illetve szaporító anyag előállítása,forgalmazása és felhasználása.
Az Átv.IV: fejezete ,,Engedélyköteles tevékenysége" címmel sorolja fel az engedélyhez hozzájárulásához kötött tenyésztési tevékenységeket.
E tenyésztési tevékenységfajták esetén a ,,tenyésztési hatóság"engedélyét kell beszerezni.
Az Ör-ben szabályozott kutya-macskatenyésztési tevékenység azonban nem szerepel az Átv-ben felsoroltak között.
Egy tevékenység engedélyéhez kötése-itt a kutya és a macskatenyésztés-hatósági engedélyhez kötése a tevékenység feltételes tiltásával egyenlő,mivel ilyen esetben a tevékenység engedély nélküli folytatása tiltott.
Az önkormányzati hatósági engedélyhez kötés alkotmányjogi feltétele ezért az,hogy az önkormányzatnak joga legyen az engedélyhez kötött tevékenységet megtiltani.
A Kr. meghatározza,milyen feltételekkel lehet állatokat kedvtelésből tartani (illetve velük kereskedni),ami Kr. szerint a tenyésztést magába foglalja.
E szabályok szerint nem kell hatósági engedély egyik tevékenységhez sem.
Az állatvédelmi törvény meghatározza az önkormányzatok állatvédelmi feladatait,amelyek között a kedvtelésből tartott állatok tenyésztésének engedélyezése egyáltalán nem szerepel.
Az önkormányzatok hatóság jogkörei az állatvédelmi törvény 49.§ (3) b. által kibocsájtott Kr.szerint állatvédelmi jellegűek.
A felsorolt jogszabályok tehát meghatározták sz önkormányzatok hatósági tevékenységét a kedvetelésből tartott állatokkal kapcsolatban is.
Az önkormányzatok hatósági tevékenységében az engedélyezés nem szerepel,viszont a jegyző számos hatósági intézkedést tehet,ám ezek feltétele,mindig az állatvédelemere vagy állattartásra vonatkozó szabályok megsértése.
Előzetes engedélyezéséről sehol nincs szó.
Az önkormányzat tehát rendeletben nem írhatja elő a kutya-macskatenyésztés engedélyhez kötését,mert egyáltalán nem tilthatja meg a jogszabályoknak megfelelően tartott állatok tartását.
Egyedül a jogszabályok megsértése esetén jogosult ( akkor is államigazgatási hatáskörben) az állattartóval szemben (aki lehet tenyésztő is) hatósági eszközökkel fellépni.
Ennek következtében a kutya-macskatartás,vagy a tenyésztés nem köthető hatósági engedélyhez.
Ugyanakkor az önkormányzat az állatvédelmi hatósági jogkörében köteles ellenőrizni,hogy az állatokat a jogszabályok előírt feltételek között tartják-e.
Segítségünkre volt: Dr.Pozsonyi Anikó
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése