A különböző kutyafajták testméretében, testfelépítésében jelentős különbségek vannak. Ezeket az eltéréseket az okozza, hogy az idők során az egyes fajtákat más és más célból tenyésztették ki. Ez eredményezte pl. az agár aerodinamikus vagy a rottweiler robusztus testfelépítése közötti különbséget, vagy a yorkshire terrier és az ír farkaskutya mérete közötti eltéréseket. Ez a hatalmas genetikai diverzitás azt is mutatja, hogy az egyes fajták tulajdonságai és igényei jelentős mértékben eltérnek, így mások a táplálkozási igényeik is. Az egyes fajták táplálékát mindig a fajta jellemzőinek figyelembevételével kell meghatározni.
Gyorsabban nő, mint a csontozata
Különösen oda kell figyelni a nagytestű fajták növendékeinek táplálására. Ezeknél a fajtáknál a tenyésztés gyakran a minél nagyobb felnőttkori testméret elérésére irányult. A nagy testméret és az ehhez szükséges rendkívül gyors növekedési ütem miatt azonban, sokkal nagyobb a kockázata a csontfejlődési rendellenességek kialakulásának a növekedés rendkívül gyors és intenzív időszaka alatt.
Túladagolás vagy alultáplálás?
Nem a nagy növekedési sebesség káros a kutyára, hanem a minél nagyobb testméret elérésére irányuló, összetevőkben túladagolt etetési módok a veszélyesek. Míg 20-30 évvel ezelőtt sok kutyát csak ételmaradékkal, silány tápokkal etettek, akkor előfordult, hogy a nem kielégítő táplálás okozott gondot. Ma meg már szinte csak a vitaminok, kalcium és a takarmány egyéb alkotórészeinek túladagolása által okozott problémákkal találkozunk. A „vitaminból, táplálékból minél több, annál jobb” álláspont hibás, a növekedésben lévő állatnak a szükségleteinek megfelelő mennyiségre - és nem többre - van szüksége.
Csontrendszeri betegségek
Közismert tény azonban, hogy a nagytestű fajtákban nagyobb arányban fordulnak elő az olyan csontrendszeri megbetegedések, mint a hipertrofiás oszteodisztrofia (HOD), az oszteokondrozis, a csípőízületi diszplázia (HD) stb. Ezek a betegségek főleg akkor jelentkeznek a növendék kutyákban, ha a genetikailag meghatározott méretek elérése vagy meghaladása érdekében túletetik azokat. A nagytestű fajták növekedéssel összefüggő csontrendszeri betegségeinek csökkentésében ezért fontos szerepe van a helyes táplálásnak.
A hipertrofiás oszteodisztrofia (HOD), csont-anyagcsereforgalmi betegség, amely a gyors növekedési fázis során (3-6 hónapos korban) jelentkezik. Étvágytalanság, láz, sántaság figyelhető meg, az ízületek melegek, fájdalmasak, duzzadtak. Az elváltozás főleg a lábtő, a könyök és térd ízületeinél jelentkezik.
Oszteokondrózis (OC) során fájdalmasak, duzzadtak az ízületek, sántaság jelentkezik. A betegség kialakulásában fontos szerepe van a növekedés során a táplálásnak. Az ízületi porc károsodása a gyenge porc alatti csontszövet következménye, mely nem képes megfelelően ellátni a porcot. Ennek eredményeképpen a fejlődésben lévő ízületi porc sejtjeinek funkciója károsodik.
Kutyák csípőízületi diszpláziája (HD) kialakulása során a csípőizületet rögzítő lágy szövetek erőssége és a súlygyarapodás közötti erőegyensúly felborul, melynek következtében inkongruencia (amikor a combcsont fejének az ízületi vápa nem pont a negatívja, így a röntgenfelvételen a kettő – mármint a combcsont feje és az ízületi vápa – nem teljesen párhuzamos) alakul ki. Az ízület deformálódik, az izületi vápa sekély lesz, a combcsont feje ellaposodik, ennek eredményeképpen ízületgyulladás alakul ki, melynek később súlyos következményei lehetnek.
A fehérjével ritkán van gond
Mindhárom betegség előfordulásában alapvető szerepe van a genetikai háttérnek. A betegségek kialakulásában azonban fontos szerepe van más tényezőknek is, mint pl. a táplálkozásnak. A nagytestű fajtáknál megfigyelt gyakoribb előfordulás a táplálkozási tényezők fokozottabb jelentőségét jelzi ezeknél a fajtáknál. Az egyik leggyakoribb téves felfogás az, hogy a kereskedelmi forgalomban kapható kutyatápok túl sok fehérjét tartalmaznak, amely túl gyors növekedést eredményez. Ezt a feltételezést a későbbi kutatások nem erősítették meg. Nem találtak összefüggést a fehérjetartalom és a kalcium-anyagcsere, ill. a csontfejlődés között. Ma már köztudott, hogy a nagy fehérjetartalom nem befolyásolja károsan a csontfejlődést.
Túl sok energia, túl gyors növekedés
A fehérjetúletetéssel kapcsolatos tévhit feltehetőleg a túlzott energiabevitellel kapcsolatos. A fehérjeszint-emeléssel megnő a táp energiatartalma is. Az emelt energiabevitel pedig jelentősen megnöveli a csontfejlődési betegségek előfordulását. A kísérleti etetések során ad libitum etetett nagy testű kutyákban gyakrabban fordultak elő csontfejlődési rendellenességek, mint a csökkentett energiatartalmú adagokkal etetett csoportban. A fokozott energiabevitel vékonyabb porc alatti csontszövetet eredményez, mely kevésbé tudja ellátni a fejlődő ízületi porcot, valamint a gyors súlygyarapodás fokozottan terheli a még gyenge, fejlődő ízületi porcot. A fokozott energiabevitel fokozza a növekedés ütemét, ezáltal a testtömeget. Ez megelőzhető a növekedés során, az energiabevitel korlátozásával.
Kálciumot, de ne sokat!
A táplálék kalciumtartalma jelentősen befolyásolja a csontrendszer fejlődését. A magas kalciumbevitel hatással van a szervezet belső egyensúlyára, befolyásolja a hormonális szabályozást. Ennek következtében a vér magas kálciumszintje, illetve alacsony foszforszintje alakul ki.
Ezek alapján megállapítható, hogy a kalcium-túladagolás káros a nagytestű kutyák csontrendszerének fejlődésére. A fenti folyamat hátterében a kutyák kalciumfelvételének bélbeli szabályozása áll. A magas kalciumtartalmú táplálék etetése esetén a kutya nem tudja csökkenteni a felesleges kalcium felszívódást, ilyenkor a kalcium jelentős passzív transzportja következik be.
Alacsony kalciumtartalmú táplálék etetése esetén azonban, fokozódik a kalciumfelszívódás a bélből. Ilyenkor a bevitt kalcium akár 90%-a is felszívódhat, tehát a kutya jobban tud védekezni a kalciumhiány, mint a kalcium-túladagolás ellen.
Mivel védjük a porcokat?
A kutyák fejlődését befolyásolja a táplálékban a tápanyagok egymáshoz viszonyított aránya is. Az a táplék kedvezőbb a nagytestű fajták számára, mely alacsonyabb energiatartalmú, kalcium- és foszfortartalma csökkentett, fehérjetartalma - a kistestű kutyák táplálékához képest - mérsékelt, így biztosítja a nagytestű kutyák optimális növekedését. A porcvédő összetevők - mint a chondroitin szulfát, glükózamin - etetése segítheti az ízületek egészséges fejlődését (ilyen például a zöldkagyló kivonat).
A helyes arányok és százalékok
Összefoglalva megállapítható, hogy a nagytestű kutyák növekedése során a táplálék helyes kiválasztásával a csontfejlődési rendellenességek kialakulásának kockázata csökkenthető.
A csontos váz egészséges fejlődése érdekében a legkedvezőbb táplálék 26% állati eredetű fehérjét, 0,8% kalciumot és 0,67% foszfort tartalmaz, valamint csökkentett az energiatartalma (14% zsír). A csökkentett energiatartalom lassítja a növekedés ütemét, de biztosítja a genetikailag meghatározott testméret elérését, a csont fejlődési rendellenességek kialakulása nélkül.
A végleges testnagyság nem változik
Tehát ez azt jelenti, hogy kevésbé energiadús táplálékkal etetve a kutya bár kissé lassabban növekszik, a végén eléri ugyanazt a testnagyságot, mint gátlástalanul etetett társai, csak közben nem mennek tönkre a csontjai, ízületei. Az ásványi kiegészítés károsan befolyásolja a csontok fejlődését. Az utóbbi időben előtérbe került a porcvédők alkalmazása, melyekről kísérletesen kimutatták, hogy fiatal korban segíthetik az ízületek egészséges fejlődését, a további élet során pedig az ízületek működését.
Forrás: http://www.myperro.eoldal.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése