Tularémia-Ritka betegség

  Sem a tisztán tartott házinyúl,sem a macska nem jelent veszélyt.


  Az interneten időnként fel fel bukkan egy egy állatról emberre terjedő betegség témája,amely leginkább csak arra jó,hogy rémítgesse az embereket.
Nem kívánva kisebbíteni a veszélyt,de le kell szögezni,hogy ezek az írások gyakran elfelejtik megemlíteni,hogy a tárgyalt betegség mennyire gyakori és mekkora annak a kockázata,hogy az ember valójában megkapja.
  Nos,ilyen betegség a Tularémia,amely "embert is fertőz az nyári cicabaj" címmel került fel a világhálóra.A cím máris félrevezető,hiszen azt sugallja,hogy a "nyári cicabaj" nyaranta fellépő,létező veszély "a macska és kutya egészségvédelme" című,dr.Horváth Zoltán szerkesztette szakkönyv szerint a Tularémia Magyarországon kutyák és macskák körében "szórványosan",viszont macskák esetében pedig "kivételesen" fordul elő.
  A Tularémia egy ritka bakteriális fertőzés,amelyet madarak,emlős állatok és emberek is megkaphatnak,Hívják nyúl-láznak is.A betegséget kiváltó baktériumnak,a Francisella Tularensis-nek két törzse ismeretes,az A- és a B-törzs is kiválthat betegségeket a macskában.Az A-törzs ember esetében súlyosabb állapotot idéz elő,mint a B-törzs.A kutyák akkor fertőződnek,amikkor a tél végén legyengült,beteg mezei nyulakat vagy kis rágcsálókat megölik és felfalják.

A fertőzést ízeltlábúak:
-kullancsok,
-bolhák,
-tetvek,
-szúrólegyek stb. is terjeszthetik.Írja a szakkönyv.

  A kutyák ellenállóbbak a baktériummal szemben,mint a macskák.

A fertőzött macska tünetei:
-láz,
-megnagyobbodott nyirokcsomók,
-gennyes szem és orrfolyás,
-bőrkiütés...a máájban és a lépben is gennyes tályogok alakulhatnak ki,ez utóbbiak hatására az állat legyengül és a végén elpusztulhat.

  A fiatal állatokat jobban fenyegeti a betegség,amely megfelelő diagnózis felállításakor antibiotikumokkal gyógyítható.A legjobb a megelőzés:a kullancs és a bolha elleni védekezés.A szabadba kijáró macska akkor kerül veszélybe,ha olyan környéken vadászik kisebb rágcsálókra,és eszik esetleg a betegségben elhullott nyúlból,amely terület ezzel a baktériummal fertőződött.
  Emberek esetében a fertőzés módja a kullancs csípés,illetve a beteg macska,illetve a fertőzött nyúl testnedveinek az emésztő rendszerbe jutása (ez utóbbi kézmosással és a szokásos higiéniai elővigyázatossági intézkedéaekkel megelőzhető).

Az emberben jelentkező tünetek:
-kullancs csípés útján szerzett fertőzéskor:megnagyobodott nyirokcsomók,
-szájon át történő fertőzdés esetén hasfájás,hányás,hasmenés.

 A lappangási idő mindkét fertőzési mód esetében kb. 3 nap.
 Arra is emlékezni kell,hogy a fagyasztott nyúl húsban 3 éven át is túlél a baktérium.A vadnyúlra vadászok figyelmét arra érdemes felhívni,és arra is,hogy a nem kellően átsütött nyúlhús fogyasztása,a fertőzött nyúlhússal történő érintkezés (főzés közben például) is okozhat fertőzést,ez esetben nem a macskáét,hanem az emberét.

Szépség és szenvedés – avagy mit kell tudni az állatkísérletekről?

  Amikor megveszed kedvenc samponodat, tusfürdődet vagy körömlakkodat, gondoltál-e már arra, vajon hány ezer állatnak kellett az életét adnia érte? Sajnos a legtöbb általunk ismert és használt kozmetikai és háztartási cikket állatokon kísérletezték ki, leírhatatlan szenvedést okozva nemcsak patkányoknak és egereknek, de igen nagy számban nyulaknak, tengerimalacoknak, hörcsögöknek, kutyáknak, macskáknak, madaraknak, majmoknak, juhoknak, lovaknak és malacoknak egyaránt.
A PETA (People for Ethical Treatment of Animals) felmérése szerint az állatkísérletek 63%-a hadászati célból történik, 31%-át használják fel kozmetikai célokra, és csupán 6%-uk szolgál gyógyászati célokat.
Számtalan állatkísérletes kutatás azonban tudományos szempontból teljességgel hasznavehetetlen, csak az üzleti cél és a személyes nyereségvágy vezérli. Csakugyan szükség van még több kozmetikumra és háztartási termékre? És legfőképpen, szabad-e érezni és szenvedni képes élőlényeket jogaiktól megfosztva, tárgyként kezelni?

RÖVID ISMERTETŐ A KOZMETIKAI CÉLÚ KÍSÉRLETEKRŐL
  A laboratóriumokban a kísérleti állatokat hónapokon keresztül szűk ketrecekben tartják, s előfordul, hogy az állat még csak nem is a kísérletek következtében pusztul el, hanem a rossz tartási körülmények miatt. A kísérletek megkezdése előtt az állatokat elnémítják hangszálaik átvágásával. A tesztek nagy részét ? 63%-át - altatás és mindenfajta érzéstelenítés nélkül végzik, 22%-át pedig csak helyi érzéstelenítéssel.
A vegyszereket többféle módon juttatják az állatok szervezetébe. Szájon keresztül kényszeretető cső vagy fecskendő segítségével kerül az állat gyomrába a tesztelendő anyag (púder, hajfesték) a másik megoldás, hogy a táplálékhoz keverik azt. Más esetekben vegyi anyagok gőzeit lélegeztetik be az állatokkal inhalálókamrában vagy lélegeztető készülék segítségével. Bőrtoxicitási vizsgálatokban a csupasz bőrre viszik fel a maró vegyszert, a cél, hogy megállapítsák az elpusztuláshoz szükséges bőrpenetrációt. Nyúl, majom, kutya nemi szervét - mint "jól reagáló" területet - illetve nyers húsukat is kezelik a különböző szerekkel. Albinó nyulak szemébe csöpögtetik pl. a tesztelendő sampont, ezek az állatok ugyanis nem tudják azt kimosni könnyfolyadékukkal (Draize-teszt). Az állatokat a kísérletek során nagyfokú stressz éri, a különböző tesztanyagok hatására pedig görcsök, erős fájdalmak, rohamok, remegés, hányás, a szem, az orr, vagy a nemi szervek vérzései, nehezített légzés, bénulások jelentkeznek. Az állat végül akár több hetes szenvedés után teljesen eltorzulva, rettenetes fájdalmak között leheli ki a lelkét.

VAJON MEGBÍZHATÓAK-E AZ EREDMÉNYEK?
  Napjainkban egyre több orvos vonja kétségbe az állatkísérletek megbízhatóságát és szükségességét. Éppen állatkísérletekkel igazolták ugyanis, hogy egy adott anyagra az egerek 6o%-a másképpen reagál, mint a patkányok, holott a két faj biológiailag meglehetősen közel áll egymáshoz. Miután a különböző fajok eléggé eltérő módon "válaszolhatnak" valamely tesztanyagra, igen nehéz bármiféle - az emberre nézve is - helytálló következtetést levonni az eredményekből. Az ember számára hitelesek csakis az emberi szöveteken, sejteken végzett tesztelések lehetnek. Így fordulhat elő, hogy egy emberre pozitív hatású szer tesztelését leállítják, mert az állatkísérletek során az nem vált be, ugyanakkor emberi tesztelésre kerülnek olyan toxikus - azaz mérgező - anyagok, melyek az állatkísérletek során nem mutattak semmiféle káros hatást. Néhány példa a probléma érzékeltetésére: az arzén közismert méreg az emberre nézve, a sün és a juh szervezete viszont immunis rá. A penicillin az állatoknak azonnali halált okozott a kísérletek során, emberek ezreinek az életét mégis a penicillin mentette meg. A történelem egyik súlyos gyógyszerkatasztrófája volt a várandós nőknek adott thalidomide hatóanyagú nyugtató esete (Contergan-tragédia), a "kipróbált" gyógyszer hatására több tízezer gyermek vált nyomorékká. A laboratóriumi állatok nem csak az emberi szervezetet nem képesek modellezni, de még az ugyanolyan fajú, de normál körülmények között élő egészséges, vagy beteg állatokat sem.

ALTERNATÍV MÓDSZEREK
  Ma már számos, az állatkísérleteket helyettesítő alternatív módszert ismerünk, melyek valóban szigorú kritériumok szerint ellenőrzött (validált) eredményt adnak, gyorsabbak, lényegesen hatékonyabbak és sok esetben olcsóbbak az állatokon végzett teszteléseknél.
Néhány alternatív módszer felsorolása példaként:
- sejt-, szövet- és szervtenyészetek használata állatok helyett
- számítógépes szimulálás (modellezés) és számítógép alkalmazása, mint adatbank
- boncolás és biopszia (mintavétel)
- mikroorganizmus-tenyészet használata
- klinikai és járványügyi tanulmányok végzése embereken
- statisztikák használata stb.

MIT TEHETSZ TE? 
  Vásárolj állat-és környezetbarát termékeket! Ezek közül sok egyáltalán nem tartalmaz semmilyen állati eredetű anyagot. Nem drágábbak a többinél, sőt számos közülük olcsóbb is és ugyanolyan jó a minőségük. Sajnos a kereskedelmi forgalomban lévő kozmetikumok valamennyi alkotórészét (több, mint 8ooo anyagot) állatokon tesztelték. Ugyanakkor vannak olyan gyártók, amelyek újabb kísérleteket nem támogatnak, csak a már korábban tesztelt és engedélyezett alapanyagokat használják fel termékeikhez. Ezek a kozmetikai gyárak vállalták, hogy nem végeznek, végeztetnek és finanszíroznak állatkísérleteket, illetve nem vásárolnak olyan beszállítóktól, amelyek állatokon tesztelnek.

  A legismertebb állatokon TESZTELT kozmetikumok: Johnson & Johnson termékek (Clean and Clear, Neutrogena stb.)
L’Oréal U.S.A. (Giorgio Armani, Maybelline, Vichy stb.)
Procter & Gamble (Max Factor, Oral-B, Pantene, Gillette, Tide, Jar mosogatószer stb.)
Unilever (Axe, Dove, Lever Bros., Suave, Sunsilk, Amodent stb.)
Colgate-Palmolive Co.
baba-termékek,
OFF!,
Blend-a-med, Blendax, Blend-a-gum, Blend-a-dent,
Old Spice,
Camay,
Kamill,
Pampers,
Always, Alldays,
Tempo,
Bess,
Oil of Olaz, ,
Head & Shoulders,
Pantene Pro-V,
Vidal Sassoon Wash & Go,
Mennen dezodor,
Speed Stick dezodor,
Secret dezodor
Kleenex,
Cover Girl make up,
Crest fogkrém,
Bounty papírtörlő,
Shamtu,
Wick,
Hugo Boss férfi parfümök és testápolószerek, Laura Biagiotti, Otto Kern, Giorgoi Beverly Hills férfi és női parfümök és testápolószerek,
Clorox, Ultra, Vanish, Ajax, Henkel, Ariel, Lenor, Meister Proper

  Néhány állatokon NEM TESZTELT kozmetikum – csak a példa kedvéért: Avon termékek, Oriflame termékek, DM termékek, Ilcsi kozmetikumok, Tesco termékek, Tulasi termékek, Nivea

speed cooking – avagy sundance és butch története

  A minap az egyik ismerősöm továbbküldött egy videó felvételt, melyet aztán a you tube-n is megtaláltam (valószínűleg az ismerős is onnan töltötte le). A felvétel címe: Speed cooking, azaz gyors főzés. A cím nem valamiféle háziasszonyoknak szóló praktikát takar, hanem egy főzőversenyt, melyen az nyer, aki a teljesen előkészítetlen és nyers „ételből” a leggyorsabban tálal egy jókora tál vacsorát. Miután megnéztem, mégis azt kívántam, bár nem tettem volna. Utólag mégsem bánom, mert ennek apropóján így most megosztok néhány gondolatot a Kedves Olvasóval.
Szóval, hogy mi is az a Speed Cooking? Ahhoz, hogy az ebéd a lehető leggyorsabban elkészüljön, mandulaszemű barátaink nem bajlódnak a hal, illetve hüllő megölésével. Nemhogy nem fájdalommentesen ölik meg, hanem meg sem ölik. Élve pucolják meg – úgy ahogy – és élve sütik ki – úgy ahogy. Így aztán a kígyó úgy kerül asztalra, hogy bár felszeletelték, de még mozog (a szíve is dobog), a hal pedig teljesen egészben, jól láthatóan él, sokkos állapotban, megégve, összevagdosva, de próbál lélegezni. Mindeközben a magát embereknek nevező szakácsok, a zsűri, illetve a nézők ujjonganak, szurkolnak, köszöntik a győztest. A legsikeresebb szakács nemcsak a leggyorsabb, hanem az általa tálalt hal szája mozog is. Ha nem mozog, a szakács elbukta a versenyt. Csak élő állat kerülhet az asztalra…
Jó étvágyat!

  Volt idő, amikor a keresztény egyház azt hirdette, hogy az állatoknak, de még a nőknek sincs lelke. Volt idő, amikor a korabeli tudomány megkérdőjelezte, hogy az állatok képesek szenvedni. És amíg van ember, aki húst eszik, pláne élőhúst, addig van olyan, aki még mindig valahogy így gondolkodik. Ettől a vádtól sokan felháborodnának. Hiszen a legtöbb embernek van kutyája vagy macskája, akit még a széltől is óv. Épp ettől lesz az egész valamiféle skizofréniához hasonlatos. Ugyebár szenvedni nem csak a háziállatok képesek. Bízom benne, hogy a Kedves Olvasó ezzel egyetért. A következő lépés a gondolatmenetben, hogy a vadon élő és levadászott, vagy a vágóhidakon elpusztult állatok is szenvednek, éreznek fájdalmat. Amikor ezt mondom valakinek, kétféle választ kapok. 1. verzió – általában ez az első reakció: a „vágóállatokat” erre tenyésztik.       Értünk születtek, értünk éltek, értünk halnak. Megható gondolat… Vajon az, hogy túlsúlyos, egészségtelenül élő embereket táplálhatnak, csökkenti-e fájdalmuk mértékét? Nem hinném. Nem hinném azt sem, hogy hozhatunk ilyen ítéletet: míg az egyik élőlény szenvedése elfogadhatatlan, a másiké elfogadható. Ráadásul gondoljunk csak arra, hogy a mi Morzsi kutyánk pár kilométerrel arrébb ugyanúgy vacsoraként végzi. 2. verzió – általában a második reakció: de hát a vágóhidakon nem is szenvednek az állatok, hiszen a lehető legkíméletesebben ölik meg őket. Addig pedig még oda nem kerülnek, élnek boldogan. Ez tündérmesének szép, de távol áll a valóságtól. Persze lehet, hogy a Mikulás is létezik…
Este nézi a család a tv-t és hallják valamelyik műsorban, hogy egy kutyát rossz körülmények között tartottak, de az állatvédők megmentették. Felháborodnak, de a megmenekülés hírére megnyugszanak és elfogyasztják a vacsorára készült marhapörköltet. Nem sántít ez valahol?
Hogy még jobbat mondjak. Néhány évvel ezelőtt bejárta a világot a hír, hogy két malac megszökött az asztalra kerülés elől. Napokon keresztül üldözték őket, mind nagyobb kör bevonásával. Pár nap alatt sztár lett belőlük – Sundance és Butch néven (emlékezzünk csak a híres-hírhedt Butch Cassidy és a Sundance kölyök párosra). Pár nap és a nagyközönség már nem az üldözőknek drukkolt, hanem – ahogy ez lenni szokott – az üldözötteknek. Végül előkerültek a kis szökevények és életük hátralévő részére egy állatmenhely telepére kerültek. Boldogan élnek, míg…  Most akkor mi van?Az ő életük értékesebb, mint azoké a társaiké, akik nem tudnak megszökni? Hogy ez lenne a világ rendje? Húst eszünk, hiszen csúcsragadozók vagyunk, szüksége van rá a szervezetünknek? Ha szüksége lenne, nem lennének 100%-ban vegetáriánus kultúrák. Nem nőnének fel és élnének teljes, boldog életet húst egyáltalán nem fogyasztó emberek milliói a világon.
  Befejezésképp: azt gondolom, hogy a halál az halál, a gyilkosság az gyilkosság, a szenvedés az szenvedés. Az élete minden élőlény számára egyformán értékes, azt elvenni minden esetben bűn, szenvedést okozni, vagy azt jóváhagyni, szemellenzősen elfogadni helytelen.
Azt hiszem Gandhi mondta, hogy helytelen mindennap könyörületért imádkozni Istenhez, míg mi magunk nem gyakorlunk elemi könyörületet élőlénytársaink iránt.

A világ 7 albínó csodája

  Az albinizmust a mindkét szülőtől örökölt recesszív gének okozzák, ezek határozzák meg a színváltozatot. Szinte bármilyen állatfajnál lehetnek albínó egyedek, még a gerinctelenek között is, mint a rákok vagy a nagy medúzák. Lássunk hét különleges állatot, melyek élénk érdeklődést váltanak ki az emberekből!


Albínó páva

A hím páva legyezőszerűen kiterített dísztollaival nem csak a párzásra invitált tojókat kápráztatja el, hanem minden élőlényt a környezetében. De ki gondolta volna, hogy az NBC TV-társaság színpompás kabalaállata ilyen jól mutat színek nélkül, hófehérben is? Az albinó páva nem mindennapi látvány!
Mindenkit lenyűgöz.

Albínó aligátor


Már csak körülbelül fél tucat fehér aligátor él a világan, és nem mindegyikük szigorú értelemben vett albínó. Bonya Blan (Fehér Köd) egy 22 éves lencisztikus (nem teljesen pigmenthiányos) aligátor, mely Gatorland-ban, Floridában él. A lencisztikus állatok nagyon kevés pigmenttel rendelkeznek, Bonya Blam-nak például jeges kék szemei vannak.

White Diamond (Fehér Gyémánt) Louisianában született, de ezekben a napokban a németországi szafari parkban kápráztatja el a közönséget. A 15 éves albinisztikus mississippi aligátor Európa egyetlen albínó példánya.
Kevés albínó aligátorról tudunk.

Albínó kígyók

A kígyók között is megjelenhetnek az albinizmus különböző változatai. Bőrük színe a hófehértől a halvány szürkésig terjedhet. Lopakodó vadász lévén, az albínó kígyó helyzete nagyon hátrányos természetes élőhelyén, ezért e példányok ritkán hosszú életűek.
Albínó kígyó

Albínó zebra


Úgy tűnik, a zebrák esetében az albinizmus úgy jelenik meg, hogy látszik, milyen lenne az állat fekete-fehér csíkos mintázata, csak éppen nagyon halványan látható. A legtöbb albínó zebra lágyabb bundát visel, mely valószínűleg sokkal hatékonyabb álcázás lehet a száraz szavannában. A teljesen fehér zebrát messziről gyakorlatilag nem lehet megkülönböztetni egy fehér lótól.
Messziről fehér lóra hasonlít

Albínó gorilla

Az egyetlen, fogságban felnevelt albínó gorilla, Hópehely, csaknem 40 évig állt a látogatók rendelkezésére, mielőtt 2003-ban meghalt bőrrákban. A gorillák többnyire csak 25 évig élnek a vadonban, így Hópehely messze túlszárnyalta az átlagot. Felnőtt élete során Hópehely 22 utódot nemzett, de közülük csak egy örökölte apja albinizmusát. Hópehely a barcelonai állatkertben élt.
Hópehely 40 évet élt.



Albínó delfinek

Albínó delfineket először 1962-ben észleltek, és 1994 óta hármat láttak ficánkolni a Mexikói-öböl környékén. A legutóbbi albínó delfin Pinky, a palackorrú delfin a Flipper fajtából, mely a louisianai Calcasien-tóban él. Pinky pigmenthiányos bőrén átlátszó vérereinek köszönheti szokatlan árnyalatát.  Ez a delfin igazi helyi turisztikai attrakció.
Albínó delfin

Albínó bálna


Az albínó bálnák ritkák, de ami ennyire nagy és ennyire fehér, az magára vonja a figyelmet. Vegyük például az ausztráliai partvidéken úszkáló Migaloo-t. A beluga bálnák is fehér színükről ismertek. Ha fehér bálnákról esik szó (vagy albínókról általában), feltétlenül meg kell említenünk a legendás Moby Dicket, mely egy istencsapása volt Ahab kapitány életében, Herman Melville regényében. Film is készült belőle Gregory Peck főszereplésével, 1956-ban. Bár Moby Dick csak fikció volt, Melville valószínűleg egy valódi albínó bálnára alapozta történetét. Ezt a bálnát Mocha Dicknek nevezték. Sok bálnavadász hajót pusztított el a Chile közelében lévő Mocha szigetek körül az 1800-as évek elején. Mocha Dick a becslések szerint 21 méter hosszú volt, amikor végül megölték. A bőr pigmentációjának hiánya hátrány számukra, mivel álcázás nélkül sokkal szembetűnőbbek a ragadozók számára, és könnyen prédául eshetnek.
Beluga bálna

Hogyan lehet egészséges a kedvencem?

  Aki úgy dönt, hogy állatot tart, annak sok mindenre kell figyelnie. Az állat számára a legfontosabb a megelőzés. Helyes táplálással, az állat biológiai igényeinek megfelelő tartással, a tartási hely rendszeres tisztításával, takarításával már nagyon sokat tettünk állatunk érdekében. A rendszeres oltások, bolhátlanítás és féregtelenítés segíti az állat védekező rendszerét, hogy a környezeti hatásoknak minél jobban ellenálljon.
  A felelős állattartás állategészségügyi szabályai:


1. Állatorvos, állatorvosi rendelő címének, telefonszámának rögzítése.
  Bármikor bekövetkezhet olyan esemény, amikor az állat élete azon múlik, hogy mennyi idő alatt jutunk el vele az állatorvoshoz. Ha a saját orvosunk nem elérhető 24 órában, vagy a nyaralás ideje alatt nincs helyettesítés, akkor jó, ha tudjuk, hol van legközelebb 24 órában működő rendelő. Az éves oltásokon túl célszerű az állatot félévente egy általános vizsgálatra elvinni, mert lehet, hogy mi nem látunk semmit, de az állatorvos olyan jeleket is észlelhet, melyek előttünk rejtve maradtak. Egy daganatot, ekcémát időben diagnosztizálva meg lehet kezdeni a kezelést és ezzel akár az állat életét menthetjük meg. Rendszeres vizsgálattal elejét vehetjük egy nagyobb baj kialakulásának.

2. Az állatot rendszeresen féregtelenítjük, bolhátlanítjuk, időben gondoskodunk a szükséges védőoltásokról.
  A felelős gazda ivartalanítással előzi meg a felesleges szaporulat kialakulását. Ez az egyetlen biztos és egészségügyi szempontból is a legmegfelelőbb módja annak, hogy megelőzzük olyan kölyökállatok születését, melyek gazda hiányában az utcán végeznék. Ha észrevesszük, hogy szuka kutyánk vagy nőstény macskánk vemhes és úgy döntünk, hogy megtartjuk és becsületesen felneveljük a kölyköket akkor már a vemhes állat megfelelő gondozásával sokat tehetünk azért, hogy egészséges kölyökállatok szülessenek.
Vemhes állat gondozása
  A vemhesség félidejében ajánlatos a féregtelenítés és ennek megismétlése a várható ellés előtt 1 héttel. A kutya bélférgei közül elsősorban az orsóférgek azok, melyek veszélyt jelentenek az újszülöttek számára, hiszen lárváik még a méhben (un. intrauterin) vándorlás révén illetve szoptatáskor a tejen keresztül is eljuthatnak a kölykök szervezetébe. A korai fertőződés súlyos görcsös tünetek közötti elhullást is eredményezhet az alomban, de mindig fejlődésben való visszamaradás, emésztési zavarok az újszülöttek bél parazitózisainak következményei. Egyes bélférgek az emberre is veszélyesek lehetnek, tehát saját és környezetünk érdeke is kedvenceink rendszeres féregtelenítése! Az újszülöttek megfelelő immunitásához, vitalitásához szükséges, hogy az anyai szervezet kellő mennyiségű anyai eredetű ellenanyagot (antitestet) adjon át a magzatnak, illetve a tejjel az újszülöttnek. Az ellés utáni első 24 órában a termelődő tej (föccstej) különösen gazdag ezekben az ellenanyagokban és a kölyök bélnyálkahártyája az élet első kb. 24-36 órájában képes ezeket változatlan állapotban a vérkeringésbe átengedni. Az, hogy az anyai szervezet milyen gazdag ezekben az ellenanyagokban, az többek között függ az anyaállat védőoltásaitól. Ha a gazda már az anya oltásait is elhanyagolta, akkor sokkal nagyobb az esélye a gyenge, rossz immunrendszerű kölyköknek. Az anya azonban nemcsak a védőoltások révén kialakult ellenanyagait adja át a magzatoknak ill. újszülötteknek, hanem mindazokat, amelyek a közvetlen környezetében élő kórokozók ellen termelődtek. Ezért nem szabad a vemhes állatot a várható elléshez két héten belül új helyre, kennelbe szállítani, mert akkor már nem lesz ideje az új környezethez „áthangolódni” és a kölykök védtelenek lesznek. Az anya és a születendő kölykök érdekében adhatók immunstimuláló szerek, de ezek adagolása a vemhesség utolsó harmadában lehetséges, csak állatorvos ajánlásával és felügyelete mellett alkalmazhatóak.
  A vemhes szuka emelt tápanyagellátásra csak a vemhesség 6. hetétől szorul. Elsősorban fokozott energia és fehérje igény jelentkezik. A táplálék növelése fokozatosan történjen, 10 %/hét ütemben, úgy, hogy az ellés idejére elérje a normál adag másfélszeresét. Nagy anyagforgalmi változás a tejtermelés és szoptatás idején jelentkezik, ez komoly próbatétel a szuka szervezete számára, ezért a szoptatás első hetében a normál adag 1,5-szeresét kell elfogyasztania, majd 2-3 héttel a szülés után, a tejtermelés csúcsán a 3,5-szeresét kell felvennie, hogy fedezze a tejtermelés és a saját szervezet tápanyag és energia igényét.

Kölyökállatok immunizálása
  Az orsóféreg lárvák minden jól tartott, egészséges szuka emlőtelepeiben jelen vannak, ezért a korai féregtelenítés az ajánlott. 3 hetes korban kell először alkalmazni, majd 5 hetes korban megismételni. A Féregtelenítő készítmények hatásideje nem hosszú, csak az alkalmazáskor a szervezetben lévő petéket pusztítják el, ezért szükséges időben az ismétlés. Így az anyától történő elválasztás idejére már olthatók a kölykök.

Javasolt oltási program kölyökkutyáknak:
6 hetes kor: parvo vírus elleni védőoltás /P/
8 hetes kor: kombinált védőoltás /DHPL vagy DHPPi/
10 hetes kor: coronavírusos bélgyulladás elleni védőoltás /C/
12 hetes kor: kombinált védőoltás + corona vírus elleni együtt
14 hetes kor: veszettség elleni immunizálás /R/
17 – 29 – 41 hetes korban: féregtelenítés
42 hetes kor: veszettség elleni védőoltás ismétlése

  A szervezet védekező rendszerének a megfelelő válaszhoz időre (kb. 10-12 nap) van szüksége, ezért javasolt két hetente oltatni az állatot. Csak egészséges állat oltható. Ha a kölyök 6-8 hetes korban kerül hozzánk, akkor is a féregtelenítéssel kell kezdeni, s oltani csak kis idő után, amikor már megszokta a helyét.    Kutyánk sétáltatását, kutyaközösségbe vitelét először a harmadik (fertőzött területen a negyedik) oltást követő 1 hét múlva kezdjük meg.
  Évenkénti ismétlő oltás az immunrendszer „emlékezetének” fenntartására
Ha a kölyökállat a védőoltásoknak köszönhetően erős immunrendszerrel rendelkezik, akkor évente egyszer kell az oltást megismételni, ekkor a veszettség elleni oltóanyagot és a kombinált védőoltást egyben megkaphatja. A féregtelenítés elvégzése 3 havonta javasolt, a biztos megelőzés érdekében, hiszen az állat rendszeresen kijár, találkozik más állatokkal, illetve a gazdi is hazavihet féregpetéket pl. a cipőjén. A megelőzés sokkal olcsóbb és az állatnak sem jár fájdalommal, nem igényel hosszas kezelést, mint egy esetleges megbetegedés.
A kutyákról elmondottak fő vonalakban a macskákra is érvényesek, a rendszeres féregtelenítéssel, bolhátlanítással, védőoltásokkal egészségesebb lesz a cicánk.

Javasolt oltási program macskáknak:
8 hét: féregtelenítés
9. hét: kombinált oltás (fertőző gyomor- és bélgyulladás, macskanátha, fertőző orr- és légcsőgyulladás ellen)
11. hét: fertőző fehérvérűség (leukózis) elleni oltás
13. hét: veszettség elleni oltás
Féreghajtás 3 havonta, emlékeztető oltás évente.


3. Az állat helyét tisztán tartjuk, rendszeresen takarítjuk, az ürüléket frissen összeszedjük.
  Idővel ugyanis az ürülék szétporlad, szétesik, és ha benne féregpeték voltak, akkor azok a talajba sodródnak, nagyobb területre szétszóródnak. Míg ha az ürüléket egyben összeszedjük, akkor vele együtt eltávolítjuk a féregpetéket is. Környezetünk féregpetékkel való terheltsége így szorítható vissza. Ha ezt nem tesszük meg, akkor mi magunk járulunk hozzá állatunk visszafertőződéséhez. A féregpeték hosszú ideig életképesek, ezért tilos a kutyákat homokozókba, játszóterekre bevinni, mert ott az ürülék szennyezésével a kisgyerekeket veszélyeztetjük.

4. A helyes táplálással sok betegség kialakulása megelőzhető.
  A megfelelő táplálék biztosítja az egészséges fejlődést, az egészséges szőrzet kialakulását, az állat ellenálló képességének szinten tartását. Az egyoldalú táplálék hiánybetegségekhez vezet. A helyes tápláláshoz tartozik, ha figyelünk az egészséges szájhigiénére, rágócsontokkal, készítményekkel előzzük meg a fogkő kialakulását. A nem megfelelően elkészített táplálék is okozhat gondokat. Létezik egy olyan betegség, melyet a fertőzött sertéshússal kaphatnak meg a kutyák-macskák. Ez az Aujeszky-betegség, melyet álveszettségnek is hívnak.    Sertéshúst vagy belsőségeit kizárólag főzve vagy sütve adjuk kedvenceinknek. Sertés- és vaddisznóhúst nyersen etetni nem szabad! Megbízható vakcinás védelem nem áll rendelkezésre. A látszólag egészséges sertésben is jelen lehet a kórokozó. A kutya vagy macska ha beteg állat húsából nyersen eszik, akkor 3-4 napon belül jelentkeznek nála – az elsősorban idegrendszeri – tünetek. A megbetegedett állat 1-2 nap alatt elhullik.

5. Amit a törvény előír
A 164/2008. (XII.20.) FVM rendelet pontos előírásokat tartalmaz az állattartó felé. A legfontosabbak:
A kutyák veszettség elleni védőoltása továbbra is kötelező, melynek költségeit az állat tulajdonosa viseli.
Három hónapos életkor után 30 napon belül, majd 6 hónapon belül, ezt követően évente kell beadatni.
Az oltási könyvet közterületen a gazdának magánál kell tartania, a kutya továbbadása esetén az iratot is köteles vele adni.
Egyedileg sorszámozott kisállat egészségügyi (oltási) könyvvel kell, hogy minden kutya rendelkezzen. Kivételt képez ez alól a nemzetközi állatútlevél, amely – szintén regisztrált közokiratként – teljes mértékben helyettesíti a régi és az új egészségügyi könyveket.
A 2008. évi XLVI. Törvény értelmében az állatvédelmi vagy az állategészségügyi hatóság bármikor ellenőrizheti, hogy a kutyája veszettség ellen megfelelően van-e oltva. Ha valakinél az oltás elmaradását észlelik, akkor a büntetés 75-225 000 Ft között lehet. A kutyák veszettség elleni kötelező védőoltása alapvetően az ember egészségvédelmét szolgálja. A betegség megelőzhető a védőoltással, de ha már kialakult, akkor gyógyítani nem lehet. A betegség vírusa minden emlősállatra – beleértve az embert is! – veszélyes. A betegség továbbadásához a legkisebb harapás is elég, tehát a kistestű kutyák ugyanolyan veszélyesek, mint a nagyok. A betegség a harapás útján a fertőzött kutya nyálával terjed, a legkisebb bőrsérülés is elég, hogy a vírus bejusson az adott szervezetbe. Ép bőrön keresztül a vírus nem tud a szervezetbe jutni.
Az állatról emberre terjedő betegségek elleni védekezésként született 81/2002. (IX.04.) FVM rendelet előírja, hogy veszettség elleni védőoltással egyidejűleg a kutyákat széles hatású féregellenes készítménnyel is kezelni kell, ami tabletta beadását jelenti. Talán nem közismert, hogy a kutya közvetítésével az embert is fertőzni képes élősködők az emberben más fejlődési utat választanak, mint az eredeti gazdában. Ezért a fertőződés tényének már a megállapítása sem egyszerű, a kezelése pedig még kevésbé. A kutya (és a macska) belső parazitáktól való mentesítése viszont jól megoldható, viszonylag egyszerű feladat, indokolt tehát hangsúlyt fektetni rá. Csakúgy, mint a kutya saját megbetegedéseinek megelőzésére, melyek közül tucatnyi fertőző kórok ellen jól felkészíthető a kutya immunrendszere különböző egyéb védőoltásokkal.

Állati érzelmek

Segít-e a pszihoanalitika négylábú barátainknak? 

  Az állatok tekintetében ritkán használjuk a pszichológia fogalmát. Számtalan állatokkal foglalkozó 
tudományág létezik és fejlődik napjainkban, mely az egészségükkel, szaporodásukkal, tenyésztésükkel, küllemükkel foglalkozik, és a lelkük?!

Az állat viselkedése és a pszichológia 

  Létezik állatorvoslás, tenyésztés, kiképzés, etológia, kinológia és még sorolhatnám az elismert és akár főiskolákon, egyetemeken tanulható tárgyakat, mely mind állatokkal kapcsolatos, de az állati lélek kérdésére nincs egyértelmű válasz, egyesekben megütközést kelt,másokat zavarba hoz, s vannak akik szilárdan hisznek létezésében.

  Az etológia és a Kísérleti állat pszichológia egyaránt valós tudomány, s bár mindkettő az állati
viselkedést tanulmányozza, módszereik eredményeik nehezen közelíthetők egymáshoz.
Az etológusok főként a természetes környezetükben figyelik az állatokat, míg a kísérleti állat pszichológia laboratóriumi körülmények között dolgozik, az állat viselkedésének apró részleteit elemezve.

  A pszichológia lelki élettel, lelki jelenségekkel foglalkozó tudomány, a tárgy szerinti felosztásban egyik területe az állati lélektan.  A pszichológia célját tekintő csoportok között is megtalálható az önálló összehasonlító állat lélektan.
  A pszichológia tudományágainak kapcsolatát vizsgálva is eljutunk az állat pszichológia területéig: a pszichológia mint orvostudomány,kapcsolatos a neurológiával, mely összefügg a fiziológiai pszichológiával, innen, pedig az összehasonlító pszichológián keresztül, vagy akár közvetlenül eljutunk az állat pszichológiáig.

  Az állatok viselkedése már időszámításunk kezdete előtt is foglalkoztatta az embereket, az ókori görögöktől és rómaiaktól is születtek megfigyelésen alapuló leírások,de ezek egyik fő jellemzője az antropomorfizmus. Hosszú ideig tartott, mire a tudomány felváltotta a mondákat, anekdotákat. Charles Darwin biológus 19. században született megállapításai közül sok ma is megállja a helyét.

  Az állat pszichológia kifejlődése G. J. Romanes nevéhez fűződik, akinek könyve emberi érzésekkel, gondolatokkal, képességekkel felruházott állatokról szóló történeteket tartalmazott. Bár a könyv indulatos elutasításra talált, a kísérleti pszichológusokat arra inspirálta, hogy az állatok viselkedését tudományos alapon vizsgálják.
  Kísérleteket, megfigyeléseket végeztek, s törekedtek az egyes jelenségek legegyszerübb magyarázatának megkeresésére.
Ennek ellenére sok-sok kérdésre még ma sincs egyértelmü válaszunk. Ezek közül egy a lélek nagy kérdése.

A lélek nagy kérdése 

  A lélek fogalma sokféleképpen definiálható. A Magyar Nyelv Értelmező Szótára szerint:
 - Kezdetleges felfogás szerint az emberi szervezetben az élettevékenység feltételezett végső,többé-
   kevésbé anyagszerű hordozója, amely a test halála pillanatában elhagyja.
 - A kereszténység és némely más vallás tanítása szerint az emberi személyiségnek anyagtalan, fizikailag
   nem érzékelhető, Istennel rokon, halhatatlan hordozója, mely magasabb rendűvé teszi az embert az állatoknál.
 - Az érzékelés, emlékezés, képzelet, gondolkodás, értelem, akarat stb. jelenségeinek és folyamatainak
   összefüggő egésze, mely a központi idegrendszer folyamatain alapul.
 - Külön álló személy/egyed.

  A lélek kérdésével ingoványos talajra tévedünk. Ha a központi idegrendszer eredménye, nyilvánvalóan van az állatoknak is. Ha nem fiziológiai jelenség, miért biztos, hogy csak emberi "kiváltság"? Az állati magatartás is
mutat érzéseket, indulatokat, kifejezik félelmüket, agressziójukat, ragaszkodásukat, képesek tanulni, kommunikálni saját és akár más fajok egyedeivel.

  Ha feltételezzük az állati lélek létezését, megint egy sor nehezen megválaszolható kérdést vetünk fel.
Valószínüleg az emberek többsége inkább velünk élő állataink lelkében hisz.
De mi a helyzet a vadállatokkal, vagy az alacsonyabb rendűekkel, az ízeltlábúakkal, a puhatestűekkel, esetleg az egysejtűekkel?
Természetesen sokféle felfogás és válasz létezik.
A lelket szigorúan tudományos oldalról megközelítők azt az agyi folyamatok következményének tekintik, még az ember esetében is,ám ezzel sem lehet minden eseményt megmagyarázni. Vannak, akik elfogadják, hogy kizárólag az embernek van lelke,amelyet el lehet választani az életfolyamatoktól valamelyest vagy teljesen, mások hisznek a magasabb rendű és háziállataink lelkében is.
Egyesek az összes élőlénynek lelket tulajdonítanak.

  E különböző felfogások fakadhatnak eltérő nevelésből, tapasztalatból, alapvető beállítotságról, tájékozottságból, vallásból.

  A kérdés összetett, bonyolult és nehéz. Hiszen a lélek nem kézzelfogható, nem látható és mérhető dolog, nem lehet szervként vizsgálni.
A legtöbb emberben kétségeket és kérdéseket vet fel egyszerű megtagadása, de feltétel nélküli elfogadása is. A valóság a kettő között lehet.

  A pszichológia szempontjából vizsgálni a lélek kérdését a magasabb fokú kommunikációra képtelen élőlényeknél értelmetlen,
hiszen a viszonyok és azok részletes hatásai nem tanulmányozhatók. A legfejlettebb kapcsolataink,
ahol már érzelmi szempontok is léteznek, a velünk élő vagy munkában részt vevő állatokkal alakulnak ki.

Négylábú Barátaink és a pszichológia 

  Ha a hozzánk közel álló állatokról esik szó, az emberek többsége elsőként a kutyára gondol. (A kutyák ősidők óta társai az embernek.)
Bár ragadozó,de abszolút szociális. Raitsits Emil állatorvos írta a kutyákról:"Az állati lélek legnemesebb vonásait hordja magában,s aki ezeket megismerte a legnemesebb fajtának tekinti." A kutya érzelmi életével csak az elmúlt években kezdtek el foglalkozni, ez talán abból is ered, hogy etológiai kutatás ideális tárgya saját, természetes környezetében él. Ám a kutya élőhelye a miénkkel azonos,"falkája" a családja, vagyis az ember.

(Így a kutya etológusnak a humán etológiához, a kutya pszichológusnak a humán pszichológiához is értenie kell),mert ebünk viselkedése csak a miénkkel együtt értékelhető. Egy másik érdekes ellentét, hogy vannak a kutyáknál fejlettebb idegrendszerű állatok,pl. a majom, mégis a kutya áll legközelebb az emberhez, ő él velünk, noha távolról sincs evolúciós rokonság köztünk. Az elkülönítés sem megoldás,
mert a kutya társas lény, egyedül lelki beteg lessz, így a vizsgálat eredményei máris nem valósak. Intelligenciája, érzelmeinek létezése vitathatatlan.

  A kutya mellett leginkább a macska került még be az ember házába társ ként. Az ókori egyiptomiak szent állatként tisztelték, a cicák innen kiindulva hódították meg Rómán keresztül Európát, majd lassan az egész világot. A középkorban üldözötté váltak a babonás szemlélet miatt. A Viktoriánus korban újra nagy népszerűségnek örvendhettek, de a II. világháború megtizedelte állományukat. Napjainkra ismét népszerűek, fajtákat tenyésztettek ki belőlük, sok helyen családtagok. Lelkükről talán még kevesebbet tudunk, mint a kutyáékról. Ennek oka lehet, hogy (a macska nem rendelte magát teljesen az ember alá, bizonyos
mértékig megőrízte függetlenségét, titokzatosságát, büszkeségét.)
Kétség nélkül képes azonban sokféle (érzelemre, ragaszkodásra, bizalomra,dühre, féltékenységre, sőt gyászolni is tud.) Mégis rengeteg különbség van a kutya és macska érzelmi, kommunikációja között, ennek kifejtése külön fejezetet érdemel.

  Habár házunkba már csak mérete és életmódja miatt sem tud beköltözni, vitathatatlan tény, hogy a (ló is olyan állat, aki baráti kapcsolatban állhat az emberrel.)
Az ember-ló kapcsolat sajátos, több ezer éves multra tekint vissza. Elérhetetlen és mitikus, ugyanakkor partner, barát és társ.
Szerepe rendkívül sokszínű volt és az ma is a különféle emberi kultúrákban, bár a gépesítés előre haladtával megszünt életünk szerves része lenni.
Az ember számára sokféle dolgot jelképez a ló: természetet, szépséget, szabadságot, harmónikus mozgást.
Az ember kapcsolata a lóval sokkal törékenyebb, mint például a kutyával vagy macskával. A ló kész az embert szolgálni, (de nem szolga!) Rengeteg érzelemre képes,de szeretetéért szeretettel, tiszteletéért tisztelettel kell "fizetnünk". Az igazán jó kapcsolat kialakításához meg kell tanulnunk az ő fejükkel gondolkozni.

  Hogy nem csak a közvetlen környezetünkben élő állatokkal tudunk fejlett érzelmi kapcsolatot kialakítani, arra az egyik legjobb példát jelentik a delfinek.
Még csak nem is ugyan abban a közegben élünk, nem ugyanazon a hanghullámhosszon kommunikálunk. Ennek ellenére mindenféle érzelmet képesek kimutatni, megismerik, megkülömböztetik
az embereket egymástól, meglepően jó a helyzetfelismerésük és rendkívül tanulékonyak.

  Jó néhány fajt felsorolhatnék még, melyek néhány vagy sok egyede közel került/kerülhet az emberhez.
  (Akik igazán szerettünk már állatot, tudjuk, hogy van bennük, ami mindegyikükkben egyedi, nevezhetjük ezt léleknek...)

Nyuszt Martes martes (Linnaeus, 1758)

Palearktikus elterjedésű faj. A Kaukázusban, Szibéria legnyugatibb részén, Kis-Ázsiában, Észak-Iránban, Észak-Irakban, valamint Európában fordul elő. Európában hiányzik Spanyolországból, Görögországból, Nagy-Britanniából, Izlandról, Portugália déli részeiről.
Megtalálható azonban Szicíliában, Korzikán, Szardínián és a Baleár-szigeteken.

  Hazánkban a Dunántúlon, és az Északi-középhegységben szinte mindenütt megtalálható. Megjelenése az Alföldön, különösen a Tisza és mellékfolyói árterein minden napi.

Rendszertana:

Elterjedési területein belül több kétséges és elfogadott alfaját írták le:


• Martes martes martes: Észak-, Nyugat-, Közép-, Kelet-Európa.
• Martes martes ruthena: Oroszország európai területeinek középső része, Kelet-Finnország.
• Martes martes latinorum: Észak-Olaszország (Ambrúzoktól északra eső területek), Szardínia, Korzika, Baleárok.
• Martes martes notialis: Dél-Olaszország (Ambrúzoktól délre eső területek), Szicília.


További alfajok az area keleti területeiről:

• Martes martes lorenzi,
• Martes martes uralensis,
• Martes martes sabaneevi.

További alfaj az area északi részéről:

• Martes martes borealis.

  Hazánkban a törzsalak, a Martes martes martes él.

Megjelenése:

  A bunda alapszíne gesztenyebarna, rajta a fedőszőrök tömött szőrzetet alkotnak.
Az állat általában lekerekített sárgás vagy vöröses színű torokfoltot visel, amelynek alakja az egyedekre jellemző. A torokfolt színe azonban az év folyamán változik.

  Színezésében a hasi mirigyből származó rozsdabarna színű váladék játszik szerepet. A váladékkal tárgyakat, vagy fajtársait megjelöli: majd nyakát hozzádörzsöli, ezért kap eltérő tónusú színt a torok.
  A szutyak sötétszürke vagy fekete, a bajuszszőrök puhák, finomak.
A fej hegyes, megnyúlt, oldalról kissé lapított. A fül viszonylag nagy, háromszög alakú, lekerekített.
Mind a mellső, mind pedig a hátsó lábakon 5-5 ujj található. Az ujjpárnák mentén hosszú szőrszálak láthatóak, emiatt az állat nyoma még puha aljzaton sem rajzolódik ki határozottan.
  A farok bozontos, és fele olyan hosszú, mint a test, a végén sötét színezettséggel.

Élőhelye:

  A lombos, fenyves, valamint a lomb-fenyő elegyes erdőkben egyaránt előfordul, ezért fanyestnek is hívják. Inkább a középkorú és idősebb faállományokat kedveli, a nem erdős élőhelyeket elkerüli.
Előfordulhat viszonylag kis mezőgazdasági területekkel határolt erdőfoltokban.
  Hazánkban kerüli az akácosokat és lápterületeink puhafás állományait.
Kizárólag fákon, odúban tartózkodik, olykor nagyobb ragadozó madár fészkébe is tanyát ver.
Ahol a települések benyúlnak az erdők szegélyébe, megfigyelhető az állat lakott területekre való benyomulása. Az odvas fák hiánya, vagy az erdő közelsége kényszerítheti a faj padlásokon való megtelepedését is.



Szaporodása:

  Legmagasabb életkor: 8-10 év.
Mind a hím, mind a nőstény a 2-3. életévben válik ivaréretté.
Gyakorlatilag életük végéig szaporodóképesek. A nőstény évente egyszer ellik, azonban nem feltétlenül szaporodik minden évben.
Párzási időszakukat pacsmagolásnak nevezzük, amely június vége, augusztus eleje között zajlik.
Az állatra az elnyújtott vemhesség (8-9½ hónap) jellemző. A megtermékenyítést követően a pete mintegy 6 hónapig nyugvó állapotban marad, majd ezután indul meg az embrió gyors fejlődése.
A kölykök április-május hónapban vakon és süketen jönnek világra. Pehelyszőrzetük színe: kékesszürke.
Testtömegük: 30 gramm. Az alom nagysága: 2-5 (-7).
A kicsik 8-12 hetes korukig szopnak, az első 6 hétben kizárólag tejen élnek.
Szemük a 34-38. napon nyílik ki, hallójárataik 3-5 nappal korábban nyílnak fel.
Szemük kinyílása után azonnal elhagyják a vackot (40 napos kor), azonban oda visszajárnak.
Ebben az időszakban az anya vezeti őket.
A kicsik elválasztása 8-12. hetes korban történik, ezzel egyidejűleg kezdődik meg szaganyag termelésük.
A tejfogak a második héten törnek át. A fogak váltódása a 7. hónapban kezdődik el, és a 16. hónapra fejeződik be.
A születéskori kékesszürke pehelyszőrzet egy erős vedlés kíséretében barnás tónusúvá alakul.
Ezt a második fiatalkori bundát augusztus végén, szeptember elején vedlik át téli bundára.
Nyár végéig, ősz elejéig marad együtt a család, ezután felbomlik.

Életmódja:

  Ügyesen mászik fára, vagy ugrik egyik fáról a másikra. Főleg éjszaka aktív, zsákmányának egy részét a földön szerzi meg. Azonban táplálékhiányos időszakban napközben is szem elé kerülhet.
Főleg erdei rágcsálókkal, madarakkal, tojásokkal és fiókákkal, olykor a kotló tojóval táplálkozik. Szívesen fogyaszt rovarokat. Hüllőkre és kétéltűekre ritkán fanyalodik. Ismert a vadméh odú dézsmálása, és a gyümölcsösök rendszeres látogatása és dézsmálása.

Védelme:

  Hazánkban védett faj, vadászatára egész éves tilalom vonatkozik.
Eszmei értéke 1993-ig 50.000,-Ft, amely később 2.000,-Ft-ra csökkent. Károkozása (melyet elsősorban a védett állatokban okoz), többször felvetette védett státuszának feloldását.
A 2001-ben folytatott szakmai tárgyalások döntése, a védelem fenntartása maradt.
Jelen pillanatban a faj eszmei értéke: 10.000,-Ft.

Nemzetközi védettsége:

Az előfordulási területein belül az erőteljes fogása, gyérítése, lelövése, valamint mérgezése következtében állományai mindenütt csökkentek. Gyakorlatilag Angliában és Walesben kipusztult.