2012. július 12., csütörtök
A zaj (petárda)
Néhány üvegszilánk, egy lakástűz, egy szem, egy fül, egy dobhártya a 2005-ös szilveszter orvosi petárdamérlege. Ugyanakkor állattartók százezrei élték át rettegve az ünnepet. A rémülettől világgá ment állatok száma több ezerre tehető. Egy részük országutakra szaladva lelte halálát, más részük kóborállattá vált. A szerencsésebbek menhelyekre kerültek, így van esély, hogy gazdájuk egyszer rájuk talál.
Idén már tilos petárdázni
Az antipetárdások teljes tilalmat, a petárdások viszont szórakozási lehetőséget szeretnének. E két társadalmi igény egyszerre nem teljesíthető (különösen nem egy belvárosi társasházon belül). 2004 előtt a petárdát még birtokolni is tilos volt. Igaz, a tiltás éveiben statisztikai források szerint sokszor több petárdabaleset történt, mint a pirotechnikai eszközök használatát ideiglenesen, kizárólag szilveszter éjjelén engedélyező rendelet hatálybalépése óta.
2004 szilveszterén este hattól másnap reggel hatig lehetett szabadon petárdázni, tűzijátékozni. Ebben az időszakban felnőtt és gyerek, matt részeg és közveszélyes pszichopata állampolgár, villamosvezető és irodalomtanár egyaránt gyújthatott, lőhetett és dobhatott. Idén, 2006 szilveszterén már nem így lesz: újból szabálysértésnek minősül a durrogtatás. A csendes tűzijáték azonban továbbra is megengedett.
Mi a baj a petárdával?
Az egészséges állatok idegrendszere erős, a civilizációs zajokat megszokták, együtt élnek velük. Ha csikorogva fékez az autó, akkor a kutya elugrik, ha csörömpölve lezuhan a konyhában egy edény, legfeljebb attól tartanak az állatok, hogy a fejükre esik. Értik a zajok keletkezését, tudják, honnan jönnek, felfogják a rájuk váró következményeket. A petárdadurranás azonban más! A tűzijáték sikítása, a rakéta sistergése vagy a petárda robbanása körülveszi az állatokat, értelmezhetetlen számukra, menekülési ösztönt vált ki belőlük.
Különösen a kutyákat viseli meg, hogy nem látják a menekülés útját. A hanghatást kísérő légnyomás-hullám pedig még rátesz egy lapáttal a félelem tüzére: ez természeti katasztrófákra emlékeztetve pánikot vált ki az élőlényekből.
Az a kutya sincs biztonságban, amelyik stabil idegrendszerű, gazdája tapasztalata szerint nem fél a durrogtatástól. Az állatok ugyanis változnak, ösztöneik idővel a felszínre törhetnek. A zajok is mások és mások, bármikor "megőrjíthetik" a korábban normálisan viselkedő, zajokra nem reagáló állatot is.
További problémát jelent az udvarba dobott, szikrázó petárda, amelyhez a kutya - a robbanás előtt - játékosan odaszalad, esetleg szájába veszi. Az ablakot betörő robbanás által a talajra kerülő üvegszilánkok sem használnak a tappancsoknak. Az embernek csak szimplán hangos durranás a kutyának egyenesen fülsiketítő robaj lehet (olyan, mint amikor a fülhallgatóval zenét hallgató ember - véletlenül - egy pillanatra a maximumra állítja a hangerőt).
Mit tehetnek az állattartók?
A kertben lakó kutyákat szilveszter délutánján vigyük be a lakásba, esetleg zárjuk be a garázsba, pincébe (olyan helyre, ahova kevésbé hatol be a zaj). Kerüljük az olyan helyeket, amelyek nem minden oldalról zártak, azaz valaki szabadon bedobhat egy petárdát.
Ha tudjuk, hogy kutyánk félni fog, kérjünk előre nyugtató-tablettát az állatorvostól és bódítsuk el az ebet néhány órára. Ha szakszerűen járunk el, nem történhet semmi baj a kutyával.
Az esti etetést, utolsó séta időpontját úgy válasszuk meg, hogy megelőzzük a durrogatatás kezdetét. Legjobb, hogy ha a sötét beálltával már el sem hagyjuk a lakást.
Ha nem tudjuk elkerülni a szabadban való sétáltatást vagy közlekedést, akkor feltétlen pórázon vigyük a kutyát. Úgy adjuk rá a nyakörvet, hogy véletlenül se bújhasson ki belőle.
Veszély esetén a kutyák a falkavezér utasítását várják, annak viselkedéséről vesznek mintát. Ha a gazdi nyugodtan viselkedik, a kutya sem esik olyan könnyen pánikba.
Szilveszterkor a kutyát ne hagyjuk egyedül, különösen akkor, ha tudjuk, hogy félős. Sajnos ezt az áldozatot meg kell hoznia a gazdiknak, ha nem akarják állatuk életét kockára tenni.
A tűzijátékhoz hozzászoktathatjuk a kutyát. Fontos, hogy az eseményhez jó emlékek társuljanak, így ha meghalljuk az első durranásokat, kezdjünk játszani a kutyussal, jutalmazzuk meg, egészen a tűzijáték végéig legyünk vele. Így a jó emlék marad meg benne.
Mit tehetnek a petárdások?
Ha a kutyásokat kérdeznénk arról, hogy mit tegyenek a petárdások, akkor előre sejthetjük a választ, illetve annak emelkedett hangulatát. Ugyanakkor tény, hogy sokan azt gondolják, az ünnep abból áll, hogy olyasmit csinálunk, amit máskor nem, és ezzel az indokkal felrázzuk embertársainkat is. Aki nem hajlandó lemondani a petárdázásról, az gondoljon arra, hogy milyen sok embert zavarhat, és ennek megfelelően kerülje a forgalmas helyeket és az állatok közelségét.
Mit tehetnek az autósok?
Az év első napján kutyatetemek százai segélyezik az autóutakat. A megriadt állatok eszüket vesztve rohannak, nem törődnek semmivel. Aki ilyenkor autózik, legyen tudatában a veszélynek, hogy bármikor kirohanhat az útra egy űzött vadként menekülő kutya.
Tény, hogy a petárdázni többé nem szabad, de néhányan nagyívben tesznek a tiltó szabályokra. Nem lenne csoda, ha a békés lakók válaszul meglincselnék a petárdázót, szintén nagyívben téve a bántalmazásra vonatkozó jogszabályokra, tízparancsolatra, jószomszédi viszonyra. Szemet szemért! - ilyenek vagyunk mi, emberek.
A legvéresebb táp:állatkínzás

Az állatkísérlet nemcsak kegyetlen, de rossz, alkalmatlan módszer a kémiai anyagok egészségkárosító hatásának megállapítására.Erre a következtetésre jutott az Európai Unió szakértői szervezete.
Legyen végre tiszteletreméltó tudomány a toxikológia - mondja Thomas Hartung, a vegyi anyagok alternatív tesztelési módszereit értékelő európai központ (ECVAM) igazgatója.
Tulajdonképpen azért hozták létre ezt a szervezetet még 1993-ban, hogy támogassa az EU-nak azt a törekvését, hogy a kémiai anyagok engedélyezéséhez szükséges állatkísérletek számát csökkentsék.
Akkor vált sürgőssé az állatkísérletek nélküli tesztelés, amikor az EU úgy döntött, hogy 10 éven belül teljesen fel kell hagyni a kozmetikumok tesztelésénél az állatkísérletekkel.
Az állatokon való tesztelést még inkább ellehetetleníti az Európai Bizottságnak az a javaslata, amely szerint a mintegy 30 000 féle vegyi anyagot, amit az Unióban gyártanak, és amelyek ártalmatlanságát eddig még sohasem bizonyították, most tesztelni kell.
Ha ezt a tervezett szabályozást jóváhagyják, és 2007-ben életbe lép, akkor hihetetlen sok tesztre - és a régi módszerrel - elképesztő mennyiségű kísérleti állatra lenne szükség.
Egyetlen vegyi anyag engedélyeztetéséhez szükséges tesztelés ma még 5000 állat ( peszticid - rovarirtó esetében 12 000) állat feláldozását igényli.
Most, hogy az új szabályozások rákényszerítették a szakértőket arra, hogy újragondolják az engedélyezési procedúrát, kiderült: az állatkísérletek eredményei nem is alkalmasak arra, hogy kimutassák, valójában káros vagy nem káros egy vegyi anyag az emberi egészségre.
Leginkább a félelem motiválta az állatkísérletek alkalmazását: a kormányok féltek a botrányoktól, amelyeket egynémely gyógyszer, kozmetikum szörnyű egészségkárosító hatása (végtagok nélkül született csecsemők, megvakult asszonyok) robbantott ki.
Az új szabályozás az akut mérgezési (toxicitási) tesztet sejttenyészeten kezdi.
Amelyik anyag a sejtekre mérgezőnek bizonyul - az itt be is fejezi az útját, nem kerülhet állatokon kipróbálásra.
Az elmúlt két évtizedben regisztrált kémiai anyagoknak legalább a 70 %-a ebbe a kategóriába esik - állítja Hartung.
Az állatokon végzett teszteket egyébként soha nem validálta (az érvényességét szigorú kritériumok szerint nem ellenőrizte) senki - szemben a jövőre nézve előírt in vitro (laboratóriumi edényben - azaz sejt, illetve szövettenyészeten elvégzett) tesztekkel.
Az állatkísérletek eddig vagy túlbecsülték vagy alábecsülték az emberekre nézve a kockázatot - vagy közük sem volt hozzá.
Az akut toxicitási (mérgezési) teszteket tehát könnyű labortesztekkel helyettesíteni.
Más a helyzet a hosszútávú kockázat (daganatok, születési rendellenességek) tesztelésével: ott kényszerűen megmaradnak az állatkísérletek, bár korlátozott számban. Arra nézve viszont egyelőre nincs pontos elképzelés, mivel helyettesítik az állatteszteket a hosszútávú hatás tesztelésénél a kozmetikumok engedélyeztetési eljárásában 2013-tól, amikor az EU kozmetikumokra vonatkozó szabályozása betiltja az összes állat-tesztet a kozmetikumok esetében.
Független: A szigorú szabályozásnak oda kellene vezetnie - és talán nem csak a mi véleményünk szerint -, hogy kizárólag az elkerülhetetlenül szükséges vegyszerek folyamodjanak engedélyért...
Az élelmiszeripar kiterjedt vegyszergyűjteményében a többség nem a szükséges, hanem a kényelmes anyagok közé tartozik. Kényelmes a gyártónak és a kereskedőnek, mert hosszú ideig való tárolást vagy éppen a gyenge alapanyagokból mutatós termék előállítását teszi lehetővé...
A TUDOMÁNY ÁLDOZATAI
Állatok felhasználása a kutatásban
„Könyvemmel az a célom, hogy egyrészt hitelesen bemutassam, miként gyötri az ember tudományos kutatásai közben az állatokat, másrészt pedig változtatásokat javasoljak. Nem szándékozom a tudósok becsületébe gázolni, csak kétségbe vonok egy rögződött rossz hagyományt.
Könyvem azon az előfeltevésen alapszik, hogy az ember morális felelősségének át kell nyúlnia saját faja határain, és ki kell terjednie minden szenvedő teremtmény jogaira és érdekeire.
Az állatok védelmét komoly szakmai kérdésnek tekintem, amely meggyőződésem szerint kivételesen nagy figyelmet érdemel ma, az állatok soha nem látott mértékű kizsákmányolásának korában” — írja Richard D. Ryder, aki kísérleti, majd klinikai pszichológusként maga is sok állatkísérlet szemtanúja volt. 1969 óta küzd az állatok jogaiért. „A tudomány áldozatai” című könyvével, amely mindmáig alapműnek számít, ő irányította rá a nemzetközi sajtó és tömegkommunikáció figyelmét az „embersovinizmus” tarthatatlan voltára. Ez volt az első eset, hogy egy modern kori tudós megtámadta az állatkísérletes kutatást.
S hogy miért, az a laikus számára is kiderül ebből a döbbenetes példatárból.
Lehetséges-e, hogy számtalan állatkísérletes kutatás tudományos szempontból teljességgel hasznavehetetlen, és csak a túlhajtott kíváncsiság, a nyereségvágy vagy a személyes ambíció vezérli? Ha a kísérletek túlnyomó része már egyáltalán nem gyógyászat, hanem üzleti célú, indokolt-e ilyen kutatások miatt évente több millió állatot elpusztítani? Csakugyan szükség van-e újabbnál újabb piperecikkekre, kozmetikumokra, háztartási szerekre, növényvédőkre, rovarirtókra, festékekre, műanyagokra, élelmiszer-színezékekre, ízesítőszerekre és seregnyi más termékre? És legfőképp: szabad-e a pusztulásra szánt állatokat úgy kezelni, mintha nem volnának érző, szenvedni képes lények?
Ryder könyve — minden tudományos érvelése és higgadt okfejtése mellett is — felkavaró vádirat, amely fogyasztóként, állampolgárként és erkölcsi felelősséggel rendelkező emberként egyaránt mélyen elgondolkodtatja, s állásfoglalásra készteti az olvasót.
Előszó a magyar kiadáshoz
Kísérleti pszichológusként a cambridge-i egyetemen, majd az Egyesült Államokban sok állatkísérlet szemtanúja voltam, s a látottak irtózattal és megdöbbenéssel töltöttek el. 1975-ben, miközben pszichológusként dolgoztam egy oxfordi kórházban, megjelentettem e könyvemet. Első ízben fordult elő, hogy egy modern kori tudós megtámadta az állatkísérletes kutatást. A könyv akkor nagy feltűnést keltett a brit sajtóban és a televízióban: sikerült érdeklődést ébresztenie az állatok jogai iránt.
Darwin óta tudjuk, hogy mi, emberek az állatvilág tagjai vagyunk. Miért hisszük, hogy fajunk minden más faj fölött áll? Ha nemcsak emberi lények képesek szenvedni és gyötrődni, miért ne terjesztenénk ki erkölcsi gondoskodásunkat minden érző fajra? Vajon az embersovinizmus nem éppolyan elvetendő-e, mint a fajgyűlölet vagy a szexizmus?
E könyv 1983. évi kiadása óta tömegméretű kampányok indultak a nyugat-európai országokban a laboratóriumi állatok fokozott védelméért. Új törvényeket fogadtak el Nagy-Britanniában, az Egyesült Államokban, Ausztráliában, Skandináviában és az Európai Közösség országaiban. Ma már csaknem mindegyik nyugat-európai ország engedélyhez köti az állatkísérleteket, nyilvántartja a kísérletezőket és a kísérletek számát. Az engedélyt többnyire csak akkor adják meg, ha az illető kormány úgy találja, hogy a kísérletező megfelelően képzett, és a kísérletet nem lehet élő állatok felhasználása nélkül elvégezni. 1986-ban Nagy-Britanniában új törvényt fogadtak el, amely szerint a tudósnak meg kell győznie a kormányt, hogy az általa okozott fájdalmat vagy szenvedést a kísérlet eredményéből következő valószínű haszon igazolja. A legfontosabb azonban, hogy minden laboratórium nyitva áll a kormány ellenőrei előtt, akiknek, ha törvénysértést észlelnek, felhatalmazásuk van a kísérletek azonnali beszüntetésére. Skandináviában, Kanadában és Ausztráliában etikai bizottságok működnek a laboratóriumokban, ahol laikusok, filozófusok, állatvédők is gyakorolhatnak bizonyos fokú ellenőrzést a kísérleti tervek fölött.
Az Európai Unió 1993-ban kutatóközpontot létesített Olaszországban humánus alternatív technikák kifejlesztésére (szövetkultúrák alkalmazása, számítógépes programok, modellek és filmek felhasználása az oktatásban). Az Unió sürgeti a kormányokat, hogy hatékonyan finanszírozzák az alternatív technikák kifejlesztését.
Az utóbbi tíz évben Nyugat-Európa országaiban csökkent az élő állatokon végzett kísérletek száma — hogy a magasabb költségek vagy a változó szemlélet miatt-e, azt nehéz lenne megmondani. Kétségtelen, hogy amióta e téma nyilvánosságot kapott, a fiatalabb tudósok mind etikai, mind tudományos szempontból kritikusabban viszonyulnak az állatkísérletekhez. Sok ezer ember írt levelet politikai képviselőjének, sürgetve, hogy különösen fegyverek, háztartási termékek vagy piperecikkek kipróbálása érdekében ne okozzanak mérhetetlen szenvedést az állatoknak. Reméljük, hogy Magyarország és más kelet-európai országok is új törvényhozásukban mihamarabb kifejezésre juttatják civilizált hagyományaikat, elismerve az állatok státusát.
Állatkísérlet: -soha többé!
Megalakult az Alternatív Kísérleti Módszerek Magyarországi Konszenzusos Fóruma, mely az állatkísérleteket kiváltó kutatási módszereket hivatott népszerűsíteni. A szervezet azt szeretné elérni, hogy a felhasznált állatlétszám csökkenjen, az állatkísérletek helyettesítsék és az ilyen módszereket tökéletesítsék (3 R stratégia) ez pedig minél szélesebb körben elterjedhessen az ipar, a tudomány, a hatóságok és az állatvédelem területein. December 3-án Budafokon a Törley kastély adott otthont annak a rendhagyó ülésnek, melynek során az állatkísérletekben valamiféleképpen érintett hatósági, illetve civil szereplők megvitatták az állatkísérletek csökkentésének lehetőségeit. Megrázó adatok A jelenlegi EU szabályozás szerint egyetlen vegyi anyag vizsgálatához átlagosan 150 laboratóriumi állatot használnak fel. Valószínű, hogy ez a szám jelentősen csökkenthető. Kérdéseink egy részére az állatok tenyésztett sejtjei, vagy egyszerű fizikai, kémiai kísérletek is megadhatják a választ.
Bár az Uniós tendenciák minden területen javasolják, hogy a szükséges vizsgálatokhoz minél kevesebb állatot használjanak fel, az új módszerek fogadtatása nem mindig zökkenőmentes. Tudósok az állatok mellett A Fórumon felszólalt Vera Rogiers professzorasszony, az Alternatív Kísérleti Módszerek Európai Konszenzusos Fórumának (European Consensus Platform on 3R Alternatives) elnöke, aki hangsúlyozta a konferenciák, szemináriumok, nyilatkozatok jelentőségét, a különböző érvek mérlegelésének fontosságát.
Professzor Dr. Boros Mihály, Tanszékvezető Egyetemi Tanár (SZTE ÁOK Sebészeti Műtéttani Intézet) tudománytörténeti példán mutatta be, hogy új utakat keresni akkor is érdemes, ha a siker nem gyors és azonnali. Az ipar képviseletében felszólalók a biztonság szempontjára hívták fel a figyelmet; arra, hogy olyan alternatív eljárásokra van szükség, amelyek az állatkísérletekkel azonos eredményeket szolgáltatnak. Lassan javul a helyzet Dr. Pallós László Országos Állatvédelmi Felügyelő elmondta, hogy Állatvédelmi törvény életbe lépése óta a kísérleti célú állatfelhasználás csökkenő tendenciát mutat. Magyarországon 2003-ban körülbelül 35 %-kal kevesebb állatot használtak fel kísérleti célra, mint 2000-ben. Az állatvédelem részéről Molnár Mariann, a Eurogroup for Animal Welfare konzultánsa örömmel üdvözölte és támogatásáról biztosította a kezdeményezést. A jelenlévők egyetértettek abban, hogy a párbeszéd folytatása minden érdekelt számára hasznos és megalakították az Alternatív Kísérleti Módszerek Magyarországi Konszenzusos Fórumát. A Fórum hivatalos bejegyzésig is keresi az együttműködést minden olyan szakmai szervezettel, magánszeméllyel, akik sikerre vihetik ezt a napjainkban egyre aktuálisabbá váló ügyet.
2012. július 5., csütörtök
Nagytestű kutyafajták helyes táplálása
Nagy kutya – nagy kaja: ez a megállapítás pont a lényeget fedi el. A táplálék helyes kiválasztásával a csontfejlődési rendellenességek kialakulásának kockázata is csökkenthető!
A különböző kutyafajták testméretében, testfelépítésében jelentős különbségek vannak. Ezeket az eltéréseket az okozza, hogy az idők során az egyes fajtákat más és más célból tenyésztették ki. Ez eredményezte pl. az agár aerodinamikus vagy a rottweiler robusztus testfelépítése közötti különbséget, vagy a yorkshire terrier és az ír farkaskutya mérete közötti eltéréseket. Ez a hatalmas genetikai diverzitás azt is mutatja, hogy az egyes fajták tulajdonságai és igényei jelentős mértékben eltérnek, így mások a táplálkozási igényeik is. Az egyes fajták táplálékát mindig a fajta jellemzőinek figyelembevételével kell meghatározni.
Gyorsabban nő, mint a csontozata
Különösen oda kell figyelni a nagytestű fajták növendékeinek táplálására. Ezeknél a fajtáknál a tenyésztés gyakran a minél nagyobb felnőttkori testméret elérésére irányult. A nagy testméret és az ehhez szükséges rendkívül gyors növekedési ütem miatt azonban, sokkal nagyobb a kockázata a csontfejlődési rendellenességek kialakulásának a növekedés rendkívül gyors és intenzív időszaka alatt.
Túladagolás vagy alultáplálás?
Nem a nagy növekedési sebesség káros a kutyára, hanem a minél nagyobb testméret elérésére irányuló, összetevőkben túladagolt etetési módok a veszélyesek. Míg 20-30 évvel ezelőtt sok kutyát csak ételmaradékkal, silány tápokkal etettek, akkor előfordult, hogy a nem kielégítő táplálás okozott gondot. Ma meg már szinte csak a vitaminok, kalcium és a takarmány egyéb alkotórészeinek túladagolása által okozott problémákkal találkozunk. A „vitaminból, táplálékból minél több, annál jobb” álláspont hibás, a növekedésben lévő állatnak a szükségleteinek megfelelő mennyiségre - és nem többre - van szüksége.
Csontrendszeri betegségek
Közismert tény azonban, hogy a nagytestű fajtákban nagyobb arányban fordulnak elő az olyan csontrendszeri megbetegedések, mint a hipertrofiás oszteodisztrofia (HOD), az oszteokondrozis, a csípőízületi diszplázia (HD) stb. Ezek a betegségek főleg akkor jelentkeznek a növendék kutyákban, ha a genetikailag meghatározott méretek elérése vagy meghaladása érdekében túletetik azokat. A nagytestű fajták növekedéssel összefüggő csontrendszeri betegségeinek csökkentésében ezért fontos szerepe van a helyes táplálásnak.
A hipertrofiás oszteodisztrofia (HOD), csont-anyagcsereforgalmi betegség, amely a gyors növekedési fázis során (3-6 hónapos korban) jelentkezik. Étvágytalanság, láz, sántaság figyelhető meg, az ízületek melegek, fájdalmasak, duzzadtak. Az elváltozás főleg a lábtő, a könyök és térd ízületeinél jelentkezik.
Oszteokondrózis (OC) során fájdalmasak, duzzadtak az ízületek, sántaság jelentkezik. A betegség kialakulásában fontos szerepe van a növekedés során a táplálásnak. Az ízületi porc károsodása a gyenge porc alatti csontszövet következménye, mely nem képes megfelelően ellátni a porcot. Ennek eredményeképpen a fejlődésben lévő ízületi porc sejtjeinek funkciója károsodik.
Kutyák csípőízületi diszpláziája (HD) kialakulása során a csípőizületet rögzítő lágy szövetek erőssége és a súlygyarapodás közötti erőegyensúly felborul, melynek következtében inkongruencia (amikor a combcsont fejének az ízületi vápa nem pont a negatívja, így a röntgenfelvételen a kettő – mármint a combcsont feje és az ízületi vápa – nem teljesen párhuzamos) alakul ki. Az ízület deformálódik, az izületi vápa sekély lesz, a combcsont feje ellaposodik, ennek eredményeképpen ízületgyulladás alakul ki, melynek később súlyos következményei lehetnek.
A fehérjével ritkán van gond
Mindhárom betegség előfordulásában alapvető szerepe van a genetikai háttérnek. A betegségek kialakulásában azonban fontos szerepe van más tényezőknek is, mint pl. a táplálkozásnak. A nagytestű fajtáknál megfigyelt gyakoribb előfordulás a táplálkozási tényezők fokozottabb jelentőségét jelzi ezeknél a fajtáknál. Az egyik leggyakoribb téves felfogás az, hogy a kereskedelmi forgalomban kapható kutyatápok túl sok fehérjét tartalmaznak, amely túl gyors növekedést eredményez. Ezt a feltételezést a későbbi kutatások nem erősítették meg. Nem találtak összefüggést a fehérjetartalom és a kalcium-anyagcsere, ill. a csontfejlődés között. Ma már köztudott, hogy a nagy fehérjetartalom nem befolyásolja károsan a csontfejlődést.
Túl sok energia, túl gyors növekedés
A fehérjetúletetéssel kapcsolatos tévhit feltehetőleg a túlzott energiabevitellel kapcsolatos. A fehérjeszint-emeléssel megnő a táp energiatartalma is. Az emelt energiabevitel pedig jelentősen megnöveli a csontfejlődési betegségek előfordulását. A kísérleti etetések során ad libitum etetett nagy testű kutyákban gyakrabban fordultak elő csontfejlődési rendellenességek, mint a csökkentett energiatartalmú adagokkal etetett csoportban. A fokozott energiabevitel vékonyabb porc alatti csontszövetet eredményez, mely kevésbé tudja ellátni a fejlődő ízületi porcot, valamint a gyors súlygyarapodás fokozottan terheli a még gyenge, fejlődő ízületi porcot. A fokozott energiabevitel fokozza a növekedés ütemét, ezáltal a testtömeget. Ez megelőzhető a növekedés során, az energiabevitel korlátozásával.
Kálciumot, de ne sokat!
A táplálék kalciumtartalma jelentősen befolyásolja a csontrendszer fejlődését. A magas kalciumbevitel hatással van a szervezet belső egyensúlyára, befolyásolja a hormonális szabályozást. Ennek következtében a vér magas kálciumszintje, illetve alacsony foszforszintje alakul ki.
Ezek alapján megállapítható, hogy a kalcium-túladagolás káros a nagytestű kutyák csontrendszerének fejlődésére. A fenti folyamat hátterében a kutyák kalciumfelvételének bélbeli szabályozása áll. A magas kalciumtartalmú táplálék etetése esetén a kutya nem tudja csökkenteni a felesleges kalcium felszívódást, ilyenkor a kalcium jelentős passzív transzportja következik be.
Alacsony kalciumtartalmú táplálék etetése esetén azonban, fokozódik a kalciumfelszívódás a bélből. Ilyenkor a bevitt kalcium akár 90%-a is felszívódhat, tehát a kutya jobban tud védekezni a kalciumhiány, mint a kalcium-túladagolás ellen.
Mivel védjük a porcokat?
A kutyák fejlődését befolyásolja a táplálékban a tápanyagok egymáshoz viszonyított aránya is. Az a táplék kedvezőbb a nagytestű fajták számára, mely alacsonyabb energiatartalmú, kalcium- és foszfortartalma csökkentett, fehérjetartalma - a kistestű kutyák táplálékához képest - mérsékelt, így biztosítja a nagytestű kutyák optimális növekedését. A porcvédő összetevők - mint a chondroitin szulfát, glükózamin - etetése segítheti az ízületek egészséges fejlődését (ilyen például a zöldkagyló kivonat).
A helyes arányok és százalékok
Összefoglalva megállapítható, hogy a nagytestű kutyák növekedése során a táplálék helyes kiválasztásával a csontfejlődési rendellenességek kialakulásának kockázata csökkenthető.
A csontos váz egészséges fejlődése érdekében a legkedvezőbb táplálék 26% állati eredetű fehérjét, 0,8% kalciumot és 0,67% foszfort tartalmaz, valamint csökkentett az energiatartalma (14% zsír). A csökkentett energiatartalom lassítja a növekedés ütemét, de biztosítja a genetikailag meghatározott testméret elérését, a csont fejlődési rendellenességek kialakulása nélkül.
A végleges testnagyság nem változik
Tehát ez azt jelenti, hogy kevésbé energiadús táplálékkal etetve a kutya bár kissé lassabban növekszik, a végén eléri ugyanazt a testnagyságot, mint gátlástalanul etetett társai, csak közben nem mennek tönkre a csontjai, ízületei. Az ásványi kiegészítés károsan befolyásolja a csontok fejlődését. Az utóbbi időben előtérbe került a porcvédők alkalmazása, melyekről kísérletesen kimutatták, hogy fiatal korban segíthetik az ízületek egészséges fejlődését, a további élet során pedig az ízületek működését.
A különböző kutyafajták testméretében, testfelépítésében jelentős különbségek vannak. Ezeket az eltéréseket az okozza, hogy az idők során az egyes fajtákat más és más célból tenyésztették ki. Ez eredményezte pl. az agár aerodinamikus vagy a rottweiler robusztus testfelépítése közötti különbséget, vagy a yorkshire terrier és az ír farkaskutya mérete közötti eltéréseket. Ez a hatalmas genetikai diverzitás azt is mutatja, hogy az egyes fajták tulajdonságai és igényei jelentős mértékben eltérnek, így mások a táplálkozási igényeik is. Az egyes fajták táplálékát mindig a fajta jellemzőinek figyelembevételével kell meghatározni.
Gyorsabban nő, mint a csontozata
Különösen oda kell figyelni a nagytestű fajták növendékeinek táplálására. Ezeknél a fajtáknál a tenyésztés gyakran a minél nagyobb felnőttkori testméret elérésére irányult. A nagy testméret és az ehhez szükséges rendkívül gyors növekedési ütem miatt azonban, sokkal nagyobb a kockázata a csontfejlődési rendellenességek kialakulásának a növekedés rendkívül gyors és intenzív időszaka alatt.
Túladagolás vagy alultáplálás?
Nem a nagy növekedési sebesség káros a kutyára, hanem a minél nagyobb testméret elérésére irányuló, összetevőkben túladagolt etetési módok a veszélyesek. Míg 20-30 évvel ezelőtt sok kutyát csak ételmaradékkal, silány tápokkal etettek, akkor előfordult, hogy a nem kielégítő táplálás okozott gondot. Ma meg már szinte csak a vitaminok, kalcium és a takarmány egyéb alkotórészeinek túladagolása által okozott problémákkal találkozunk. A „vitaminból, táplálékból minél több, annál jobb” álláspont hibás, a növekedésben lévő állatnak a szükségleteinek megfelelő mennyiségre - és nem többre - van szüksége.
Csontrendszeri betegségek

Közismert tény azonban, hogy a nagytestű fajtákban nagyobb arányban fordulnak elő az olyan csontrendszeri megbetegedések, mint a hipertrofiás oszteodisztrofia (HOD), az oszteokondrozis, a csípőízületi diszplázia (HD) stb. Ezek a betegségek főleg akkor jelentkeznek a növendék kutyákban, ha a genetikailag meghatározott méretek elérése vagy meghaladása érdekében túletetik azokat. A nagytestű fajták növekedéssel összefüggő csontrendszeri betegségeinek csökkentésében ezért fontos szerepe van a helyes táplálásnak.
A hipertrofiás oszteodisztrofia (HOD), csont-anyagcsereforgalmi betegség, amely a gyors növekedési fázis során (3-6 hónapos korban) jelentkezik. Étvágytalanság, láz, sántaság figyelhető meg, az ízületek melegek, fájdalmasak, duzzadtak. Az elváltozás főleg a lábtő, a könyök és térd ízületeinél jelentkezik.
Oszteokondrózis (OC) során fájdalmasak, duzzadtak az ízületek, sántaság jelentkezik. A betegség kialakulásában fontos szerepe van a növekedés során a táplálásnak. Az ízületi porc károsodása a gyenge porc alatti csontszövet következménye, mely nem képes megfelelően ellátni a porcot. Ennek eredményeképpen a fejlődésben lévő ízületi porc sejtjeinek funkciója károsodik.
Kutyák csípőízületi diszpláziája (HD) kialakulása során a csípőizületet rögzítő lágy szövetek erőssége és a súlygyarapodás közötti erőegyensúly felborul, melynek következtében inkongruencia (amikor a combcsont fejének az ízületi vápa nem pont a negatívja, így a röntgenfelvételen a kettő – mármint a combcsont feje és az ízületi vápa – nem teljesen párhuzamos) alakul ki. Az ízület deformálódik, az izületi vápa sekély lesz, a combcsont feje ellaposodik, ennek eredményeképpen ízületgyulladás alakul ki, melynek később súlyos következményei lehetnek.
A fehérjével ritkán van gond
Mindhárom betegség előfordulásában alapvető szerepe van a genetikai háttérnek. A betegségek kialakulásában azonban fontos szerepe van más tényezőknek is, mint pl. a táplálkozásnak. A nagytestű fajtáknál megfigyelt gyakoribb előfordulás a táplálkozási tényezők fokozottabb jelentőségét jelzi ezeknél a fajtáknál. Az egyik leggyakoribb téves felfogás az, hogy a kereskedelmi forgalomban kapható kutyatápok túl sok fehérjét tartalmaznak, amely túl gyors növekedést eredményez. Ezt a feltételezést a későbbi kutatások nem erősítették meg. Nem találtak összefüggést a fehérjetartalom és a kalcium-anyagcsere, ill. a csontfejlődés között. Ma már köztudott, hogy a nagy fehérjetartalom nem befolyásolja károsan a csontfejlődést.
Túl sok energia, túl gyors növekedés

A fehérjetúletetéssel kapcsolatos tévhit feltehetőleg a túlzott energiabevitellel kapcsolatos. A fehérjeszint-emeléssel megnő a táp energiatartalma is. Az emelt energiabevitel pedig jelentősen megnöveli a csontfejlődési betegségek előfordulását. A kísérleti etetések során ad libitum etetett nagy testű kutyákban gyakrabban fordultak elő csontfejlődési rendellenességek, mint a csökkentett energiatartalmú adagokkal etetett csoportban. A fokozott energiabevitel vékonyabb porc alatti csontszövetet eredményez, mely kevésbé tudja ellátni a fejlődő ízületi porcot, valamint a gyors súlygyarapodás fokozottan terheli a még gyenge, fejlődő ízületi porcot. A fokozott energiabevitel fokozza a növekedés ütemét, ezáltal a testtömeget. Ez megelőzhető a növekedés során, az energiabevitel korlátozásával.
Kálciumot, de ne sokat!
A táplálék kalciumtartalma jelentősen befolyásolja a csontrendszer fejlődését. A magas kalciumbevitel hatással van a szervezet belső egyensúlyára, befolyásolja a hormonális szabályozást. Ennek következtében a vér magas kálciumszintje, illetve alacsony foszforszintje alakul ki.
Ezek alapján megállapítható, hogy a kalcium-túladagolás káros a nagytestű kutyák csontrendszerének fejlődésére. A fenti folyamat hátterében a kutyák kalciumfelvételének bélbeli szabályozása áll. A magas kalciumtartalmú táplálék etetése esetén a kutya nem tudja csökkenteni a felesleges kalcium felszívódást, ilyenkor a kalcium jelentős passzív transzportja következik be.
Alacsony kalciumtartalmú táplálék etetése esetén azonban, fokozódik a kalciumfelszívódás a bélből. Ilyenkor a bevitt kalcium akár 90%-a is felszívódhat, tehát a kutya jobban tud védekezni a kalciumhiány, mint a kalcium-túladagolás ellen.
Mivel védjük a porcokat?
A kutyák fejlődését befolyásolja a táplálékban a tápanyagok egymáshoz viszonyított aránya is. Az a táplék kedvezőbb a nagytestű fajták számára, mely alacsonyabb energiatartalmú, kalcium- és foszfortartalma csökkentett, fehérjetartalma - a kistestű kutyák táplálékához képest - mérsékelt, így biztosítja a nagytestű kutyák optimális növekedését. A porcvédő összetevők - mint a chondroitin szulfát, glükózamin - etetése segítheti az ízületek egészséges fejlődését (ilyen például a zöldkagyló kivonat).
A helyes arányok és százalékok
Összefoglalva megállapítható, hogy a nagytestű kutyák növekedése során a táplálék helyes kiválasztásával a csontfejlődési rendellenességek kialakulásának kockázata csökkenthető.
A csontos váz egészséges fejlődése érdekében a legkedvezőbb táplálék 26% állati eredetű fehérjét, 0,8% kalciumot és 0,67% foszfort tartalmaz, valamint csökkentett az energiatartalma (14% zsír). A csökkentett energiatartalom lassítja a növekedés ütemét, de biztosítja a genetikailag meghatározott testméret elérését, a csont fejlődési rendellenességek kialakulása nélkül.
A végleges testnagyság nem változik
Tehát ez azt jelenti, hogy kevésbé energiadús táplálékkal etetve a kutya bár kissé lassabban növekszik, a végén eléri ugyanazt a testnagyságot, mint gátlástalanul etetett társai, csak közben nem mennek tönkre a csontjai, ízületei. Az ásványi kiegészítés károsan befolyásolja a csontok fejlődését. Az utóbbi időben előtérbe került a porcvédők alkalmazása, melyekről kísérletesen kimutatták, hogy fiatal korban segíthetik az ízületek egészséges fejlődését, a további élet során pedig az ízületek működését.
Forrás: http://www.myperro.eoldal.hu
2012. július 3., kedd
A jövőben minden elpusztult tigris orvvadászat áldozatának minősül
Az indiai tigrisvédelmi hatóság minden elpusztult tigrist orvvadászat áldozatának tekint ezentúl, mivel a fokozott védelmi intézkedések ellenére egyre több állat pusztul el Indiában.
A tigrisek csontjából fájdalomcsillapítót készítenek, melynek grammja 1000 dollár
2010-ben Indiában 1706 bengáli tigrist (Panthera tigris tigris) számláltak. Ez a mennyiség a második legnagyobb tigris-alfaj állományának mintegy háromötödét teszi ki. Ezen kívül ez a legnagyobb tigrispopuláció a világon, ugyanis a fennmaradt hat alfaj vadon élő állománya feltehetően összesen sem éri el a négyezer egyedet. A következő indiai számlálást 2014-re tervezik.
A legtöbb állatot az Uttarákhand államban fekvő Corbett Nemzeti Parkban és a mahárástrai Tadoba tigrisrezervátumban ölték meg - írja a Der Standard című osztrák lap internetes kiadása (www.derstandard.at). Nem tisztázott, hogy a tigrisek közül hányan estek orvvadászat áldozatául, de a nemzeti tigrisvédelmi hatóság legalább ötven százalékra teszi arányukat.
A nagymacskák testrészei iránti fokozódó délkelet-ázsiai kereslet az orvvadászat elszaporodásához vezetett a tigrisrezervátumokban. Ezen felül számos állat a környező falvak lakosainak esik áldozatául, ott ugyanis gyakran fordul elő összetűzés az állatokkal.
A hatóság közlése szerint mostantól minden elpusztult tigrist orvvadászat áldozatának tekintenek, kivéve, ha a későbbi vizsgálatok során ennek ellenkezője bizonyul be.
Ezen kívül minden tetemet boncolásnak vetnek alá. A rezervátumokban megerősítik az őrjáratokat, ezen kívül folyamatosan értékelik majd az állatok megfigyelésére kihelyezett kamerák adatait. A hatóságok remélik, hogy intézkedéseiknek köszönhetően gyorsabban tudomást szerezhetnek az állatok esetleges eltűnéséről.
2012. július 2., hétfő
A falka befogadja Darlingot
Úgy lopózott az alvó városon át a kutya,mint ahogyan a sötétségben lopózik tova a tolvaj.Behúzott farokkal,vicsorgó fogakkal rohant végig a házak mellett,nesztelenül és óvatosan.
Hívja a szabad,tág mező,a messze komorló hegyek sötét tömege,a sötétzöld erők illata-hívja -vonzza,mint a mágnes...
Aki most eléje állna,annak neki ugranak és küzdene amíg lélegezni tudna.
Kóbor kutyának néznék,ha éjjeli csavargás közben találkoznának vele.
De a város csöndes,néma volt.
Már kikerült a házak közül,elsuhanó alakja már vágtat,hasa szinte súrolja a földet.Tanyaházak mellett robogott el,a kutyák riadtan ugatnak utána,de Darling csak vágtat,nem lankadva,de egyre előre.
Tüdeje megtelik a szabadság levegőjével,érzi a messzi fenyők illatát,a fű szagát;valamerre érzi a vizet is,de érzi még az embereket is;valahol lovak dobognak,csordát érez és egyszerre feltámad benne az éhség.
Mintha megváltozott volna.Már nem úgy fut,mint a kutya,hintázó futással,hanem mint a farkas,egyenletesen és mégis gyorsan,váltogatva lábait.
Éhes!
Két szeme vörösen tüzel.Nem vágyik olyan húsra,amely az emberek szagát viseli,olyan hús kell neki,amelyik véres,még meleg...
Nyúl ugrik fel előtte,riadtan és menekülni próbál.
Darling most már vad vadász,aki zsákmányt akar ejteni.
Két hátsó lába,mint rugó dobja el a testét és ráveti magát a mezei nyúlra.A nyúl felugrik előtte, és Darling fogai átharapják a nyakát,egyetlen harapással.
Eszik.A hús meleg és vértől gőzölgő.
Jól lakottan vágtat tovább fel egy magas dombra,a tetején megáll s visszafordul.
Most kell fel a nap,piros sugárzás hullik széjjel;a hajnal öltözteti a mezőt,a síkságot rózsaszínű ruhába.Olyan minden mintha égne.Lángol a harmattól terhes fű,csillog,mint pirosló gyöngyszem.
A hajnal végigpermetezte a tájat,de már felbukott a látóhatár széléről a fehér sugarú nap,és megfestette a rózsaszínt fehérre.
Fényesen,melegen olvadt szét a nap fénye,és sötét zöld lett újra a fűtenger.Formát alakot kapott minden.A messzi tanyaházak,a farmok és szinte már elérhetetlen távolban,a város.
Darling nézi a kibontakozó tájat,még egyszer átéli ösztönösen azt ami volt,aztán hátsó lábaira ereszkedik és beleüvölti fájdalmát a tiszta reggelbe.
A panaszos hang megerősödik és diadalmas újongásá alakul.
Aztán megfordul a hegyeken sötétlő erdő felé.
Most ébredt fel benne a farkas,és futni kezd a vadon felé.Oda ahonnan kitudja hány nemzedék óta elszakadt.
A kis város ahonnan a kutya elszökött a Sziklás-hegység lábánál terül el,onnan északnak a fehér hósivatag Alaszka.
A kutya az erdőben ügetett ,mint a falkából kivert ragadozó,piros torokkal és véres szájjal.Két szeme tüzelt,mint a parázs,és veszedelmes lett emberre és állatra egyaránt.
Vad lett!Eldurvult állat,amelyet a szeretetlenség és az emberi kegyetlenség taszított vissza a múltba.Farkassá vált.Vérengző lobóvá.Amióta kitört a tanyasi ketrecéből,azóta gyilkos lett.Fogai először emberhúsba merültek el,megízlelve a vér szagát,szájában és torkában a vér íze égett.Azóta rátört minden állatra,a nyúl után az őz következett,a szarvas.Vad iramban száguldott a rohanó állattal,hogy aztán a hátára ugorva elharapja a torkát.
Egyik este,lesben állt egy kis folyónál.
Holdvilágos,tiszta este volt.A hold szinte nappali fényt árasztott.
A farkassá vált kutya ott lapult az erdő szélén.Darling már kiismerte a szél járását,tudta hogy a szél feléje fúj és kipárolgását nem ismerik fel az inni kívánni állatok.
Várt.A földre lapulva,-zsákmányra-éhesen.
Karcsú őz lépkedett félénken a víz felé,elkóborolt állat lehetett,csordától elszakadt fiatal lény;még tapasztalatlan.
Félve tekintett körül,aztán a vízhez ügetett.Mohón kortyolva a folyó friss,hideg vizét.
Darlingnak sem kellett több,támadott.Gyors,nesztelen ugrással tört elő rejtekéből,fehér csattogó fogakkal.Félelmetes gyorsasággal közelítette meg az őzet,amely hirtelen elugorva menekülni kezdett.A kis farkas teste elrugaszkodott a földtől és egyetlen hatalmas csapással leterítette.
A fiatal őz még védekezni is képtelen volt,mert az éles fogak,mert az éles fogak átharapták a torkát,pár lépést tudott még tenni,mielőtt a hatalmas súlytól össze rogyott.Darling csattogó fogakkal esett neki.A holdfényes,tiszta éjszakában először harsant bele valami hívó,éles-elnyújtott üvöltés.
Ez volt az ő első igazi "fakas" hangja,amely az elejtett zsákmányra hívta fel társait.A hang végig harsant az erdőn,és erre felfigyeltek az állatok.Farkas üvölt csak így,falkában vadászó ordas.
Alig hangzott el vérfagyasztó üvöltése,messziről de azért élesen és áthatóan megjött rá a válasz.
Valahol az erdő mélyén egy lobó válaszolt hívó szavára.
Darling egész testében megremegett.
A társtalan farkasban felébredt a vágy a falka után,felébredt benne az ősi ösztön,hogy együtt rohanjon-száguldjon a többiek,akitől elsodorta valami rejtélyes erő.
Torka mélyéről újra felhangzott a hívó üvöltés.Hatalmas termetű hím farkas állt meg a folyó mellett.Szürke testén megcsillantak a hold sugarai.
Megtorpant Darling előtt,mert megérezte az állaton az ember szagát.De ott feküdt az elejtett őz,véresen és még melegen,és a vér íze,a hús szaga elűzte a farkas pillanatnyi megtorpanását.
A két állat szemben állt egymással,felborzolt szőrrel,vörös szemekkel,csattogó fehér fogakkal.
Egy pillanatra úgy látszott,hogy a farkas ráveti magát Darlingra.A vadon égett benne vad dühvel az elfajzott rokon ellen,aki most egy elejtett őz mellett állt,talán harcra készen.De a hím farkasban élt az a tudat,hogy a zsákmányhoz hívták:Farkas üvöltéssel,húsra éhesen.
Megzavarodott.
Darling,aki az emberek között is élt már,lehajtotta a fejét.Megérezte a vele szemben álló állat erejét.Ha hím lett volna,akkor már rá vetette volna magát csattogó fogakkal.
De így alkalmazkodni akart.
Nem az emberrel állt szemben,aki ütötte-verte,aki ellen fellázadt vére piros lángolásával,hanem a fajtájához tartozó állattal,melyet ő hívott ide lakomára.
Darlingban a felébredt ősi ösztön és az embertől nyert alkalmazkodó képesség dolgozott,amikor lehajtott fejjel megfordult és a megölt prédához lépett.Kiszakított magának egy darabot és enni kezdett.
Így adta értésére az állatnak,hogy nincsenek támadó szándékai.A hatalmas farkas egy pillanatig nézte,aztán melléje osont.Kitépett ő is egy darab húst,a még gőzölgő tettemből és nagyokat falva megette.
Békésen falatoztak egymás mellett,a hold fénye alatt a néma éjszakában.
Újabb szürke testek osontak elő az erdőből,mint fekete árnyak.Megtermett ordasok voltak,lobók,igazi óriás termetű farkasok.Véren felnövekedett,kiveszőfélben lévő fajta,amely vicsorgó fogakkal támadja meg a legelésző csordákat,és az embereket is.
A lobó farkas az őserdőkben él,megközelíthetetlen helyen.Egymagában is veszedelmes és vad,falkában pedig elképzelhetetlen pusztításokat okoz.
Ilyen kis létszámú falka jött most az elejtett prédára,hívta őket Darling lobó üvöltése.
Amint előosontak az erdőből,megtorpantak,éppen úgy mint vezérük.Megérezték,ha gyöngén is már az idegen farkason a gyűlölt ember szagát.De a falka vezér nyugodtan evett és így ők is hozzá láttak a húshoz.
A falka 10-12 farkasból állt,de mind megtermett óriás,a rendesnél szinte kétszer akkora.Félelmetes vadak voltak,mert erősek,izmosak és kitartóak.A kereszteződés által nyert coyot agyvelejük ravasszá tette őket.
Darling most félt először,amióta kitört börtönéből.Nem remegett egész testében,nem nyöszörgött,nem próbált megszökni és menekülni,de határozattan érezte,hogy fél.
Csak a hím farkasban,a falkavezérben reménykedett,akit -mint ahogyan elnevezte magában-Nagy Farkasnak hívott.
A Nagy Farkas melléje lépett.
A falka már megette az elejtett vadat,jól lakott és szoros gyűrűben vette körül az Idegen Farkast,aki ember szagot hozott magával az erdőbe.Olyan volt,mint ők,csak idegen,betolakodó és még is a lobó farkasok üvöltésével hívta őket lakomára.
Valamelyik farkas talán Maró feléje kapott,de Nagy Farkas felmordult.
Ez a védelmező mozdulat mentette meg Darling -most már Idegen Farkas-életét.
A falka tudomásul vette,hogy Idegen Farkas,Nagy Farkas védelme alá áll,és nem bántotta.
Nagy Farkas beleszimatolt a levegőbe aztán megbökte Idegen Farkast,és a falka élére állva ügetni kezdett.
Így került Darling a lobók falkájába,ahol azonban örökké "idegen"maradt.
Nagy Farkas párja lett,vele együtt járta az erdőt,együtt kerítették be a zsákmányt és ölték meg.A többi csak megtűrte.Maró morgott,ha a közelébe került,Ravasz rávicsorította a fogait,Üvöltő kerülte és a falkagyűlésen nem hallgatták meg.
Nagy Farkas sokszor megtépte,ha emberektől hozott rossz szokásaival megbontotta a falka rendjét vagy vétett a falka törvényei ellen.Idegen Farkas szomorú lett és komor.
Csak akkor bocsájtottak meg neki,amikor elvérzett egy vadászaton.
Akkor már kölykei voltak;Fekete Ordas,Félszemű,és akit a legjobban szeretett,mert termetre és erőre a Nagy Farkasra,okosságban és lázadozásban rá ütött:Szürke Ordas.
Három fiával vadászott és harcolt.Érezte,hogy ez a három farkas megvédi őt a többiek ellen,ha a Nagy Farkas elesik.De csak Szürke Ordas maradt mellette végig.
Fekete Ordas elkeveredett a falkával,Félszemű külön utakon járt,és csak Szürke Ordas védte meg őt,még Nagy Farkassal szemben is.
Szürke Ordastól rettegtek a többiek,mire megnőtt.Úgy tudott harcolni,mint Nagy Farkas,de vadabbul,csak erejét nem mutatta.Ha azonban rátámadtak,akkor felvillogott véresen a két szeme.
Ezen túl,csak ketten jártak:az anya farkas és Szürke Ordas,ha nem kellett a falkával együtt lenni.Idegen Farkas úgy nézett rá,mint valamikor Gracere.
Sokszor gondolt vissza az egyre távolodó időre amikor ketrecben volt még és testén zuhogtak Johnson ütései,és arra az estére amikor meleg tenyér simogatta meg a nyakát;Grace tenyere.
De már messze volt ez az idő,az elködösült múltban,amelyeket csak ösztönösen érzet még meg az őserdő mélyén vagy a Tanács sziklán,ahol hidegen ordított a szél...
Aztán Idegen Farkas számára is eljött a vég,a falka észak felé vándorolt,mert emberszagot tépett feléjük a kódorgott szél.
Az élen Nagy Farkas járt,nesztelenül és félelmetesen.Két oldalt Maró és Üvöltő haladt,a falka ebben a háromszögben vonult.
Idegen Farkas hátra maradt,lábát felsebezte egy legördülő szikladarab,nehezen tudott együtt haladni a többivel és így következett be számára az elkerülhetetlen,amely egyformán érint embert és állatot:a halál.
A többiek nem érezték meg vagy nem törődtek vele,hiszen falkában voltak;-erősek és vadak,a vadon törvényei szerint megtámadhatatlanok-amikor egy fa ágai közül ráugrott Idegen Farkasra egy hegyi oroszlán.
Gerince abban a pillanatban eltört a súlyos tehertől.A húsába tépő karmok által okozott fájdalmat nem érezte,sem a fogak gyilkos harapását,csak felüvöltött,halálos kínba még egyszer és utoljára...
Aztán már nem érzett többé semmit.Számára megszűnt a vadon,a szél suhogása,a fák sötét zöldje,az evés,a vadászat.Idegen Farkas ,akit az emberek Darlingnak neveztek kimúlt.
Nagy Farkas és Szürke Ordas egyszerre rontott a támadóra,mire a többiek oda értek már javában folyt a küzdelem.
Marónak sikerült az állat nyakába kapni,ezzel legyöngítve a hegyi oroszlánt,ezután már könnyedén elbántak Idegen Farkas gyilkosával.
A falka tagjai egymás után odamentek Idegen Farkas élettelen testéhez,óvatosan megbökték az orrukkal,vakkantottak egyet.
Ez volt a búcsú és a megbocsájtás.
Csak Szürke Ordas vonyított fel panaszosan,fájdalommal teli üvöltéssel,majd a falka után iramodott fel északnak az erdő felé.
Hívja a szabad,tág mező,a messze komorló hegyek sötét tömege,a sötétzöld erők illata-hívja -vonzza,mint a mágnes...
Aki most eléje állna,annak neki ugranak és küzdene amíg lélegezni tudna.
Kóbor kutyának néznék,ha éjjeli csavargás közben találkoznának vele.
De a város csöndes,néma volt.
Már kikerült a házak közül,elsuhanó alakja már vágtat,hasa szinte súrolja a földet.Tanyaházak mellett robogott el,a kutyák riadtan ugatnak utána,de Darling csak vágtat,nem lankadva,de egyre előre.
Tüdeje megtelik a szabadság levegőjével,érzi a messzi fenyők illatát,a fű szagát;valamerre érzi a vizet is,de érzi még az embereket is;valahol lovak dobognak,csordát érez és egyszerre feltámad benne az éhség.
Mintha megváltozott volna.Már nem úgy fut,mint a kutya,hintázó futással,hanem mint a farkas,egyenletesen és mégis gyorsan,váltogatva lábait.
Éhes!
Két szeme vörösen tüzel.Nem vágyik olyan húsra,amely az emberek szagát viseli,olyan hús kell neki,amelyik véres,még meleg...
Nyúl ugrik fel előtte,riadtan és menekülni próbál.
Darling most már vad vadász,aki zsákmányt akar ejteni.
Két hátsó lába,mint rugó dobja el a testét és ráveti magát a mezei nyúlra.A nyúl felugrik előtte, és Darling fogai átharapják a nyakát,egyetlen harapással.
Eszik.A hús meleg és vértől gőzölgő.
Jól lakottan vágtat tovább fel egy magas dombra,a tetején megáll s visszafordul.
Most kell fel a nap,piros sugárzás hullik széjjel;a hajnal öltözteti a mezőt,a síkságot rózsaszínű ruhába.Olyan minden mintha égne.Lángol a harmattól terhes fű,csillog,mint pirosló gyöngyszem.
A hajnal végigpermetezte a tájat,de már felbukott a látóhatár széléről a fehér sugarú nap,és megfestette a rózsaszínt fehérre.
Fényesen,melegen olvadt szét a nap fénye,és sötét zöld lett újra a fűtenger.Formát alakot kapott minden.A messzi tanyaházak,a farmok és szinte már elérhetetlen távolban,a város.
Darling nézi a kibontakozó tájat,még egyszer átéli ösztönösen azt ami volt,aztán hátsó lábaira ereszkedik és beleüvölti fájdalmát a tiszta reggelbe.
A panaszos hang megerősödik és diadalmas újongásá alakul.
Aztán megfordul a hegyeken sötétlő erdő felé.
Most ébredt fel benne a farkas,és futni kezd a vadon felé.Oda ahonnan kitudja hány nemzedék óta elszakadt.
A kis város ahonnan a kutya elszökött a Sziklás-hegység lábánál terül el,onnan északnak a fehér hósivatag Alaszka.
A kutya az erdőben ügetett ,mint a falkából kivert ragadozó,piros torokkal és véres szájjal.Két szeme tüzelt,mint a parázs,és veszedelmes lett emberre és állatra egyaránt.
Vad lett!Eldurvult állat,amelyet a szeretetlenség és az emberi kegyetlenség taszított vissza a múltba.Farkassá vált.Vérengző lobóvá.Amióta kitört a tanyasi ketrecéből,azóta gyilkos lett.Fogai először emberhúsba merültek el,megízlelve a vér szagát,szájában és torkában a vér íze égett.Azóta rátört minden állatra,a nyúl után az őz következett,a szarvas.Vad iramban száguldott a rohanó állattal,hogy aztán a hátára ugorva elharapja a torkát.
Egyik este,lesben állt egy kis folyónál.
Holdvilágos,tiszta este volt.A hold szinte nappali fényt árasztott.
A farkassá vált kutya ott lapult az erdő szélén.Darling már kiismerte a szél járását,tudta hogy a szél feléje fúj és kipárolgását nem ismerik fel az inni kívánni állatok.
Várt.A földre lapulva,-zsákmányra-éhesen.
Karcsú őz lépkedett félénken a víz felé,elkóborolt állat lehetett,csordától elszakadt fiatal lény;még tapasztalatlan.
Félve tekintett körül,aztán a vízhez ügetett.Mohón kortyolva a folyó friss,hideg vizét.
Darlingnak sem kellett több,támadott.Gyors,nesztelen ugrással tört elő rejtekéből,fehér csattogó fogakkal.Félelmetes gyorsasággal közelítette meg az őzet,amely hirtelen elugorva menekülni kezdett.A kis farkas teste elrugaszkodott a földtől és egyetlen hatalmas csapással leterítette.
A fiatal őz még védekezni is képtelen volt,mert az éles fogak,mert az éles fogak átharapták a torkát,pár lépést tudott még tenni,mielőtt a hatalmas súlytól össze rogyott.Darling csattogó fogakkal esett neki.A holdfényes,tiszta éjszakában először harsant bele valami hívó,éles-elnyújtott üvöltés.
Ez volt az ő első igazi "fakas" hangja,amely az elejtett zsákmányra hívta fel társait.A hang végig harsant az erdőn,és erre felfigyeltek az állatok.Farkas üvölt csak így,falkában vadászó ordas.
Alig hangzott el vérfagyasztó üvöltése,messziről de azért élesen és áthatóan megjött rá a válasz.
Valahol az erdő mélyén egy lobó válaszolt hívó szavára.
Darling egész testében megremegett.
A társtalan farkasban felébredt a vágy a falka után,felébredt benne az ősi ösztön,hogy együtt rohanjon-száguldjon a többiek,akitől elsodorta valami rejtélyes erő.
Torka mélyéről újra felhangzott a hívó üvöltés.Hatalmas termetű hím farkas állt meg a folyó mellett.Szürke testén megcsillantak a hold sugarai.
Megtorpant Darling előtt,mert megérezte az állaton az ember szagát.De ott feküdt az elejtett őz,véresen és még melegen,és a vér íze,a hús szaga elűzte a farkas pillanatnyi megtorpanását.
A két állat szemben állt egymással,felborzolt szőrrel,vörös szemekkel,csattogó fehér fogakkal.
Egy pillanatra úgy látszott,hogy a farkas ráveti magát Darlingra.A vadon égett benne vad dühvel az elfajzott rokon ellen,aki most egy elejtett őz mellett állt,talán harcra készen.De a hím farkasban élt az a tudat,hogy a zsákmányhoz hívták:Farkas üvöltéssel,húsra éhesen.
Megzavarodott.
Darling,aki az emberek között is élt már,lehajtotta a fejét.Megérezte a vele szemben álló állat erejét.Ha hím lett volna,akkor már rá vetette volna magát csattogó fogakkal.
De így alkalmazkodni akart.
Nem az emberrel állt szemben,aki ütötte-verte,aki ellen fellázadt vére piros lángolásával,hanem a fajtájához tartozó állattal,melyet ő hívott ide lakomára.
Darlingban a felébredt ősi ösztön és az embertől nyert alkalmazkodó képesség dolgozott,amikor lehajtott fejjel megfordult és a megölt prédához lépett.Kiszakított magának egy darabot és enni kezdett.
Így adta értésére az állatnak,hogy nincsenek támadó szándékai.A hatalmas farkas egy pillanatig nézte,aztán melléje osont.Kitépett ő is egy darab húst,a még gőzölgő tettemből és nagyokat falva megette.
Békésen falatoztak egymás mellett,a hold fénye alatt a néma éjszakában.
Újabb szürke testek osontak elő az erdőből,mint fekete árnyak.Megtermett ordasok voltak,lobók,igazi óriás termetű farkasok.Véren felnövekedett,kiveszőfélben lévő fajta,amely vicsorgó fogakkal támadja meg a legelésző csordákat,és az embereket is.
A lobó farkas az őserdőkben él,megközelíthetetlen helyen.Egymagában is veszedelmes és vad,falkában pedig elképzelhetetlen pusztításokat okoz.
Ilyen kis létszámú falka jött most az elejtett prédára,hívta őket Darling lobó üvöltése.
Amint előosontak az erdőből,megtorpantak,éppen úgy mint vezérük.Megérezték,ha gyöngén is már az idegen farkason a gyűlölt ember szagát.De a falka vezér nyugodtan evett és így ők is hozzá láttak a húshoz.
A falka 10-12 farkasból állt,de mind megtermett óriás,a rendesnél szinte kétszer akkora.Félelmetes vadak voltak,mert erősek,izmosak és kitartóak.A kereszteződés által nyert coyot agyvelejük ravasszá tette őket.
Darling most félt először,amióta kitört börtönéből.Nem remegett egész testében,nem nyöszörgött,nem próbált megszökni és menekülni,de határozattan érezte,hogy fél.
Csak a hím farkasban,a falkavezérben reménykedett,akit -mint ahogyan elnevezte magában-Nagy Farkasnak hívott.
A Nagy Farkas melléje lépett.
A falka már megette az elejtett vadat,jól lakott és szoros gyűrűben vette körül az Idegen Farkast,aki ember szagot hozott magával az erdőbe.Olyan volt,mint ők,csak idegen,betolakodó és még is a lobó farkasok üvöltésével hívta őket lakomára.
Valamelyik farkas talán Maró feléje kapott,de Nagy Farkas felmordult.
Ez a védelmező mozdulat mentette meg Darling -most már Idegen Farkas-életét.
A falka tudomásul vette,hogy Idegen Farkas,Nagy Farkas védelme alá áll,és nem bántotta.
Nagy Farkas beleszimatolt a levegőbe aztán megbökte Idegen Farkast,és a falka élére állva ügetni kezdett.
Így került Darling a lobók falkájába,ahol azonban örökké "idegen"maradt.
Nagy Farkas párja lett,vele együtt járta az erdőt,együtt kerítették be a zsákmányt és ölték meg.A többi csak megtűrte.Maró morgott,ha a közelébe került,Ravasz rávicsorította a fogait,Üvöltő kerülte és a falkagyűlésen nem hallgatták meg.
Nagy Farkas sokszor megtépte,ha emberektől hozott rossz szokásaival megbontotta a falka rendjét vagy vétett a falka törvényei ellen.Idegen Farkas szomorú lett és komor.
Csak akkor bocsájtottak meg neki,amikor elvérzett egy vadászaton.
Akkor már kölykei voltak;Fekete Ordas,Félszemű,és akit a legjobban szeretett,mert termetre és erőre a Nagy Farkasra,okosságban és lázadozásban rá ütött:Szürke Ordas.
Három fiával vadászott és harcolt.Érezte,hogy ez a három farkas megvédi őt a többiek ellen,ha a Nagy Farkas elesik.De csak Szürke Ordas maradt mellette végig.
Fekete Ordas elkeveredett a falkával,Félszemű külön utakon járt,és csak Szürke Ordas védte meg őt,még Nagy Farkassal szemben is.
Szürke Ordastól rettegtek a többiek,mire megnőtt.Úgy tudott harcolni,mint Nagy Farkas,de vadabbul,csak erejét nem mutatta.Ha azonban rátámadtak,akkor felvillogott véresen a két szeme.
Ezen túl,csak ketten jártak:az anya farkas és Szürke Ordas,ha nem kellett a falkával együtt lenni.Idegen Farkas úgy nézett rá,mint valamikor Gracere.
Sokszor gondolt vissza az egyre távolodó időre amikor ketrecben volt még és testén zuhogtak Johnson ütései,és arra az estére amikor meleg tenyér simogatta meg a nyakát;Grace tenyere.
De már messze volt ez az idő,az elködösült múltban,amelyeket csak ösztönösen érzet még meg az őserdő mélyén vagy a Tanács sziklán,ahol hidegen ordított a szél...
Aztán Idegen Farkas számára is eljött a vég,a falka észak felé vándorolt,mert emberszagot tépett feléjük a kódorgott szél.
Az élen Nagy Farkas járt,nesztelenül és félelmetesen.Két oldalt Maró és Üvöltő haladt,a falka ebben a háromszögben vonult.
Idegen Farkas hátra maradt,lábát felsebezte egy legördülő szikladarab,nehezen tudott együtt haladni a többivel és így következett be számára az elkerülhetetlen,amely egyformán érint embert és állatot:a halál.
A többiek nem érezték meg vagy nem törődtek vele,hiszen falkában voltak;-erősek és vadak,a vadon törvényei szerint megtámadhatatlanok-amikor egy fa ágai közül ráugrott Idegen Farkasra egy hegyi oroszlán.
Gerince abban a pillanatban eltört a súlyos tehertől.A húsába tépő karmok által okozott fájdalmat nem érezte,sem a fogak gyilkos harapását,csak felüvöltött,halálos kínba még egyszer és utoljára...
Aztán már nem érzett többé semmit.Számára megszűnt a vadon,a szél suhogása,a fák sötét zöldje,az evés,a vadászat.Idegen Farkas ,akit az emberek Darlingnak neveztek kimúlt.
Nagy Farkas és Szürke Ordas egyszerre rontott a támadóra,mire a többiek oda értek már javában folyt a küzdelem.
Marónak sikerült az állat nyakába kapni,ezzel legyöngítve a hegyi oroszlánt,ezután már könnyedén elbántak Idegen Farkas gyilkosával.
A falka tagjai egymás után odamentek Idegen Farkas élettelen testéhez,óvatosan megbökték az orrukkal,vakkantottak egyet.
Ez volt a búcsú és a megbocsájtás.
Csak Szürke Ordas vonyított fel panaszosan,fájdalommal teli üvöltéssel,majd a falka után iramodott fel északnak az erdő felé.
Írta: Giricz Imre
A 10 legveszélyeztettebb állatfaj
A végveszélyben lévő fajok listáján szereplő állatoknak nagyon kevés az esélyük arra, hogy visszanyerjék természetes élőhelyeiket és túlélési esélyeiket az emberek és más élőlények rovására.
Vadállatok végveszélyben
A kihalófélben lévő állatfajokkal a felelőtlen emberi viselkedés, a mértéktelen vadászat, vagy élőhelyeik elvesztése, kényszerű elhagyása miatt hamarosan már csak archív felvételeken találkozhatunk. Összeállítottuk a végveszélyen lévő fajok listáját, amelyek az elkövetkezendő 5 év során valószínűleg nyomtalanul eltűnnek majd az élővilágból.
Galápagosi óriásteknős vagy elefántteknős, Geochelone nigra
Kutatások szerint Magányos George, a hím óriásteknős a faj utolsó példánya. Nem lehet tudni, pontosan mennyi idős, kora úgy 70 és 100 év között lehet. Egy teknős szaporodás szempontjából ilyenkor van teljesítőképessége csúcsán. 2009 augusztusában a hím óriásteknősnek 2 nősténnyel is sikerült párosodnia, de sajnos a tojások terméketlenek voltak, megpenészedtek, bár a tudósok speciális inkubátorokba helyezték őket, így biztosítva számukra a túlélést. Ha George utódok nélkül pusztul el, nagyon valószínű, hogy ez a fajta örökre eltűnik a Föld színéről. 1971-ig azt hitték, hogy a Galápagosi óriásteknős már rég kihalt, ám abban az esztendőben bukkant rá egy amerikai biológus a híres példányra. A Charles Research Station 10. 000 amerikai dollár jutalmat kínált fel annak, aki talál egy nőstény teknőst ugyanebből a fajból.

Seychelles-szigeteki simaorrú-szabadfarkú denevér, Coleura seychellensis
Jávai orrszarvú, Rhinoceros sondaicus
A mára mindössze 60 példányt számláló jávai orrszarvú a veszélyeztetett fajok listájának 5. helyét foglalja el. Régebben az egész Ázsiai kontinensen elterjedt volt, ma már csak kisebb területeken legelnek Indonézia és Vietnam erdeiben jávai orrszarvúk. Az 1930 években kíméletlenül vadászták őket Malajzia, India, Burma és Szumátra szigetein. Az orvvadászok értékes szarvukért vadászták az állatokat, melyet gyógyászati tulajdonságokkal ruháztak fel - megalapozatlanul! A helybeliek az erdők kivágásával elpusztították természetes élőhelyeiket. A különböző állatmentő szervezetek erőfeszítései ellenére a jávai orrszarvú túlélési esélyei sajnos nagyon csekélyek. Ennek okai a gyenge szaporodási lehetőség, és a gyakori betegségek, amelyek megakadályozzák a faj fennmaradását.
Jávai orrszarvú, Rhinoceros sondaicus
Sörtés nyúl, Caprolagus hispidus
A különlegesen tömött bundájáról ismert rágcsáló a Himaláján, Nepál, Bengál, és Assam hegyeiben él. Az erdőirtások, a mezőgazdaság és az emberi települések létesítésének hatására számuk vészesen lecsökkent.1964-ben a fajt kihaltnak tekintették, majd 1966-ban mégis felfedezték néhány példányát. A becslések szerint világszerte már csak 100 darab sörtés nyúl él. Sajnos nem képes a fogsághoz alkalmazkodni, így állatkertekben nem szaporodik. A sörtés nyúl különleges ismertetőjele rövid füle, hátsó lábai pedig majdnem akkorák, mint a mellsők. Körülbelül 2, 5 kg-ot nyom, alapvető tápláléka a fák gyökerei, zöldségek, árpa, zab, káposzta, sárgarépa, stb. Szereti a szavannák sűrű füvét, a csapadékos éghajlaton található lombhullató erdőket. Magányos fajta, de mégis láttak már sörétes nyulakat párban élni.
Sörtés nyúl, Caprolagus hispidus
Északi szőrösorrú vombat, Lasiorhinus krefftii
A különösen veszélyeztetett vombat életterülete mára Ausztrália nemzeti parkjaira korlátozódott. A példányszám hirtelen csökkenésének oka fő táplálékuk eltűnése. A becslések szerint világszerte már csak mintegy 113 példánya él a fajnak. Most fut az újratelepítésükről szóló program, melynek során a megmentett és fogságban szaporított példányokat visszahelyeznék a saját természetes élőhelyükre.
Északi szőrösorrú vombat, Lasiorhinus krefftii
Mindorói bivaly, Bubalus mindorensis
Ezt a bivalyfajt 1888-ban Pierre Heude zoológus fedezte fel a Fülöp-szigeteki Mindoro szigetén. Az 1900-as években még 10 000 példányt számoltak, de 1987-re ez a szám drasztikusan lecsökkent 370-re. 2000-ben a bivaly felkerült a kihalófélben lévő állatok listájára. Az eltűnésük fő oka a mezőgazdaság, a túlzott vadászat, valamint a háziállatok által terjesztett betegségek. Jelenlegi becslések szerint számuk kb. 30 és 200 közé tehető. Bár szigorú törvények tiltják a mindorói bivaly vadászatát, mégis leölik őket, ez pedig ellehetetleníti a faj fennmaradását.
Mindorói bivaly, Bubalus mindorensis
Ibériai hiúz, Lynx pardinus
A spanyol, más néven ibériai hiúzt szintén a kihalás veszélye fenyegeti. Egykor gyakori állat volt az Ibériai félszigeten, sőt Dél-Franciaországban is élt néhány példánya, de ma már csak Andalúziában látni párat közülük. A lassú kihalás fő oka a természetes életterük megsemmisítése. Sokan e vadmacskák közül a nyulaknak készült csapdák áldozatai lettek, vagy autók ütötték el őket, mivel élőhelyeikre is betört az iparosodás. A spanyol kormány országos programot indított a csodálatos macskák megmentésére. Egyes lapértesülések szerint 2005 márciusára 100-ra esett vissza a 2000-ben még 400 példányt számláló faj egyedszáma. 2005 március 29.-én világra jöttek az első fogságban született hiúzkölykök. Ez reményt adhat arra, hogy még sikerül megmenteni az egyik legszebb vadmacskáját.
Ibériai hiúz, Lynx pardinus
Vörös farkas, Canis rufus
Vörös farkas, Canis rufus
Vadállatok végveszélyben
A kihalófélben lévő állatfajokkal a felelőtlen emberi viselkedés, a mértéktelen vadászat, vagy élőhelyeik elvesztése, kényszerű elhagyása miatt hamarosan már csak archív felvételeken találkozhatunk. Összeállítottuk a végveszélyen lévő fajok listáját, amelyek az elkövetkezendő 5 év során valószínűleg nyomtalanul eltűnnek majd az élővilágból.
Galápagosi óriásteknős vagy elefántteknős, Geochelone nigra
Kutatások szerint Magányos George, a hím óriásteknős a faj utolsó példánya. Nem lehet tudni, pontosan mennyi idős, kora úgy 70 és 100 év között lehet. Egy teknős szaporodás szempontjából ilyenkor van teljesítőképessége csúcsán. 2009 augusztusában a hím óriásteknősnek 2 nősténnyel is sikerült párosodnia, de sajnos a tojások terméketlenek voltak, megpenészedtek, bár a tudósok speciális inkubátorokba helyezték őket, így biztosítva számukra a túlélést. Ha George utódok nélkül pusztul el, nagyon valószínű, hogy ez a fajta örökre eltűnik a Föld színéről. 1971-ig azt hitték, hogy a Galápagosi óriásteknős már rég kihalt, ám abban az esztendőben bukkant rá egy amerikai biológus a híres példányra. A Charles Research Station 10. 000 amerikai dollár jutalmat kínált fel annak, aki talál egy nőstény teknőst ugyanebből a fajból.
Magányos George, az utolsó óriásteknős
Kínai folyamidelfin vagy Baiji delfin, Lipotes vexillifer
A 2006-os decemberi kutatások után a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a Kínai folymidelfin eltűnt otthonából, a Jangce folyóból. 2007. augusztusában azonban szárnyra kapott a hír, mely szerint láttak egyet úszni a folyón, vagy legalábbis nagyon hasonlított rá. Így a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy mégis létezik néhány példánya. De sajnos a csekély létszám és az élemedett kor nem biztosítják a faj fennmaradását. A Kínai folyamidelfinnek legalább 25 fiatal példányra lenne szüksége a túléléshez. Ismert az a tény, hogy a Jangce vizei mérgező anyagoktól szennyezettek (az ipari forradalom idején épült gyárak hulladékaikat mind a folyókba ürítik). A mérgező anyagok mellett kipusztulásukhoz vezetett a halászhajók kürtjele, amely megzavarta saját frekvenciájukat, így az emlősök nem tudtak egymással kommunikálni.
Kínai folyamidelfin vagy Baiji delfin, Lipotes vexillifer
Vancouver-szigeti mormota, Marmota vancouverensis
A marmota vancouverensis Brit Columbiában, a Vancouver-sziget hegyvidéki területein él. Ez a mormotafajta 2000 májusa óta szerepel a veszélyeztetett fajok listáján. Utolsó számlálásukkor, 1998-ban már csak 75 példányt találtak. Ekkor a kanadaiak munkához fogtak, és megkezdtek az állat fogságban történő szaporítását. A becslések szerint körülbelül 90 mormota él fogságban, ezen felül 30 vadon élő példányt tartanak nyilván. A kanadaiak célja, hogy a mormoták száma elérje a 400-600 példányt. 2005-ben a Vancouver-szigeti mormota már 150 fogságban tartott példányt számlált. E mormotafaj abban különbözik a többitől, hogy bundája barnásfehér foltokkal tarkított. Viselkedését, életvitelét és méretét tekintve is más, mint a többi mormota. Testesebb, mint a többi rágcsáló, a mókusfajták között ez a mormota a legnagyobb állat, 3-7 kg-os tömegével. Rövid lábain ujjak vannak, nagy, görbe karmokkal, feje testéhez képest kicsi.
Vancouver-szigeti mormota, Marmota vancouverensis
Seychelles-szigeteki simaorrú-szabadfarkú denevér, Coleura seychellensis
Többnyire már csak a természetkönyvekben találni, de néhánya Coleura seychellensis még él Madagaszkár északi részén, a Seychelles-szigeteken lévő barlangokban. A veszélyeztetett állatok listáján szerepel, mióta kiderült, hogy a világon már csak 100 példánya él. A legnagyobb számban a Silhouette és Mahe szigeteken találni simaorrú-szabadfarkúakat. Súlyuk átlagosan 10 -11g, életmódjuk más denevérfajtákéhoz hasonló. Barlangokban, falhasadékokban, fatörzseken, más sötét helyeken élnek, ahol az ember vagy más ragadozó nem jelent rájuk nézve veszélyt. Rovarevők, éjszakai életmódot folytatnak. Az 1860-as években még megszokott jelenség volt, amint naplementekor a denevérek a bambuszligetek fölött repdestek, és ahogy a nap lenyugodott, pihenni tértek ők is pálmalevelekkel borított hegyvidékes sziklák között. A tudósok jelentése szerint kb. 500 denevérre lenne szükség a faj fennmaradásához.

Seychelles-szigeteki simaorrú-szabadfarkú denevér, Coleura seychellensis
Jávai orrszarvú, Rhinoceros sondaicus
A mára mindössze 60 példányt számláló jávai orrszarvú a veszélyeztetett fajok listájának 5. helyét foglalja el. Régebben az egész Ázsiai kontinensen elterjedt volt, ma már csak kisebb területeken legelnek Indonézia és Vietnam erdeiben jávai orrszarvúk. Az 1930 években kíméletlenül vadászták őket Malajzia, India, Burma és Szumátra szigetein. Az orvvadászok értékes szarvukért vadászták az állatokat, melyet gyógyászati tulajdonságokkal ruháztak fel - megalapozatlanul! A helybeliek az erdők kivágásával elpusztították természetes élőhelyeiket. A különböző állatmentő szervezetek erőfeszítései ellenére a jávai orrszarvú túlélési esélyei sajnos nagyon csekélyek. Ennek okai a gyenge szaporodási lehetőség, és a gyakori betegségek, amelyek megakadályozzák a faj fennmaradását.
Jávai orrszarvú, Rhinoceros sondaicus
Sörtés nyúl, Caprolagus hispidus
A különlegesen tömött bundájáról ismert rágcsáló a Himaláján, Nepál, Bengál, és Assam hegyeiben él. Az erdőirtások, a mezőgazdaság és az emberi települések létesítésének hatására számuk vészesen lecsökkent.1964-ben a fajt kihaltnak tekintették, majd 1966-ban mégis felfedezték néhány példányát. A becslések szerint világszerte már csak 100 darab sörtés nyúl él. Sajnos nem képes a fogsághoz alkalmazkodni, így állatkertekben nem szaporodik. A sörtés nyúl különleges ismertetőjele rövid füle, hátsó lábai pedig majdnem akkorák, mint a mellsők. Körülbelül 2, 5 kg-ot nyom, alapvető tápláléka a fák gyökerei, zöldségek, árpa, zab, káposzta, sárgarépa, stb. Szereti a szavannák sűrű füvét, a csapadékos éghajlaton található lombhullató erdőket. Magányos fajta, de mégis láttak már sörétes nyulakat párban élni.
Sörtés nyúl, Caprolagus hispidus
Északi szőrösorrú vombat, Lasiorhinus krefftii
A különösen veszélyeztetett vombat életterülete mára Ausztrália nemzeti parkjaira korlátozódott. A példányszám hirtelen csökkenésének oka fő táplálékuk eltűnése. A becslések szerint világszerte már csak mintegy 113 példánya él a fajnak. Most fut az újratelepítésükről szóló program, melynek során a megmentett és fogságban szaporított példányokat visszahelyeznék a saját természetes élőhelyükre.
Északi szőrösorrú vombat, Lasiorhinus krefftii
Mindorói bivaly, Bubalus mindorensis
Ezt a bivalyfajt 1888-ban Pierre Heude zoológus fedezte fel a Fülöp-szigeteki Mindoro szigetén. Az 1900-as években még 10 000 példányt számoltak, de 1987-re ez a szám drasztikusan lecsökkent 370-re. 2000-ben a bivaly felkerült a kihalófélben lévő állatok listájára. Az eltűnésük fő oka a mezőgazdaság, a túlzott vadászat, valamint a háziállatok által terjesztett betegségek. Jelenlegi becslések szerint számuk kb. 30 és 200 közé tehető. Bár szigorú törvények tiltják a mindorói bivaly vadászatát, mégis leölik őket, ez pedig ellehetetleníti a faj fennmaradását.
Mindorói bivaly, Bubalus mindorensis
Ibériai hiúz, Lynx pardinus
A spanyol, más néven ibériai hiúzt szintén a kihalás veszélye fenyegeti. Egykor gyakori állat volt az Ibériai félszigeten, sőt Dél-Franciaországban is élt néhány példánya, de ma már csak Andalúziában látni párat közülük. A lassú kihalás fő oka a természetes életterük megsemmisítése. Sokan e vadmacskák közül a nyulaknak készült csapdák áldozatai lettek, vagy autók ütötték el őket, mivel élőhelyeikre is betört az iparosodás. A spanyol kormány országos programot indított a csodálatos macskák megmentésére. Egyes lapértesülések szerint 2005 márciusára 100-ra esett vissza a 2000-ben még 400 példányt számláló faj egyedszáma. 2005 március 29.-én világra jöttek az első fogságban született hiúzkölykök. Ez reményt adhat arra, hogy még sikerül megmenteni az egyik legszebb vadmacskáját.
Ibériai hiúz, Lynx pardinus
Vörös farkas, Canis rufus
Ez a fajta farkas testfelépítésében és méreteiben is különbözik unokatestvérétől, a szürke farkastól. A kisebb, izmosabb vörös farkas természetes élőhelyei, Észak-Amerika, Florida és Texas. Ma a vörös farkasok 1, 7 millió hektárnyi erdős területen élnek Észak - Karolinában. 1980-ban kb. 20 példányt tartottak számon, de ez a szám lassan-fokozatosan növekszik. Ma már 207 vörös farkas él szabadon, hála a sikeres szaporító programnak.
Vörös farkas, Canis rufus
2012. július 1., vasárnap
AZ ÉLŐ, IGAZ SZERETET
Ha valaha is szerettél egy állatot, azokra a napokra egy életen át emlékezni fogsz.
Az Első nap boldogsággal teli amikor hazaviszed az új barátodat. Talán heteket töltöttél korábban, hogy eldöntsd milyen fajta legyen.
Lehet, hogy sok tenyésztőt és állatorvost is megkérdeztél és hosszasan kutattál egy tenyésztő után.
Vagy talán egy röpke pillanatban kiválasztottál egy ostobácska kinézetű kis tökfejet egy menhelyen egész egyszerűen azért, mert megérintette a szíved.
És amikor hazavitted és azt látod, hogy felfedezi a lakást és kiválasztja a kis helyét a hallban vagy a belső szobában, akkor lassan elkezdődik egy tiszta szeretet ami éveken át elkísér.
A Második nap nyolc, kilenc, vagy tíz év után jön el. Ez a nap is olyan mint a többi,
szokásos és unalmas. De meglepve tapasztalod, hogy amikor ránézel régi barátodra,a kort látod ott ahol régen az ifjúságot. Lassú, megfontolt lépteket látsz ott,ahol valaha erőt. És látod, hogy alszik, olyankor, amikor régen éber volt.
Megváltoztatod az étrendjét, és lehet, hogy egy-két tablettát is kap a vacsorához.
Mélyen legbelül egy növekvő félelmet kezdesz érezni, ami egy közeledő végtelen ürességet jelez... És ez a nehéz kegyetlen érzés elkísér addig, amíg a Harmadik-utolsó- nap is eljön.
És ezen a napon, amikor sem a kis barátod, sem Isten nem dönt helyetted, rájössz,hogy magadnak kell döntened a társad helyett lelked szerint. De a társad akárhogy is megy el, olyan egyedül érzed magad, mint egy magányos csillag a sötét égen.
Ha bölcs vagy, hagyod, hogy potyogjanak a könnyeid olyan szabadon és gyakran,
ahogy akarnak. És látni fogod, hogy nem minden családtagod és barátod érti meg
a fájdalmadat vagy vigaszodat.
De ha szeretettel emlékszel vissza azokra boldog időkre amíg veled volt, megérzed
majd, hogy egy kis lélek -valamivel kisebb mint a tied- mindenhová elkísér téged azokban a magányos napokban. És amikor csak arra vársz, hogy bármi is, de történjen, akkor érzed, hogy valami kis szőrös hozzáér a lábadhoz -nagyon nagyon finoman-.
Amikor lenézel arra a helyre ahol a kedves , talán számodra legkedvesebb barátod feküdt valaha, mindig visszaemlékszel majd arra a három nevezetes napra.
Az emlékek még fájóbbak lesznek és fájdalmas nyomot hagynak a szívedben.
Ahogy az idő telik, a fájdalom mindig elő-előjön majd, egyszer elutasítod,később megint átérzed és ez nyugtalanná tesz.
Ha elutasítod elszomorodsz, ha átérzed,még rosszabb lesz. Akárhogyan is, a fájdalom fájdalom marad.
De -biztosíthatlak- eljön a Negyedik nap is, amikor az emlékek mellett és a fájdalom mellett rádöbbensz valamire.
A szeretet olyan különleges és olyan erős, mint amilyen a kis kedvenced életében volt.
Ez a szeretet örökké fennmarad, akárcsak a a mennyei illatú rózsa, ami fennmarad,ha a szirmai lehullanak is, a szeretet is megmarad és mindig újjáéled.
Ez az a szeretet, amit kerestünk. Ez az az örökség, amit a kis barátunk ránk hagyott.
Ez az az ajándék ami az életutunkon elkísér. Ez az ami csak a mienk. És ez az a szeretet,
ami -ha eljön a mi időnk is, talán, hogy találkozzunk a kis barátunkkal- a birtokunkban marad.
Az Első nap boldogsággal teli amikor hazaviszed az új barátodat. Talán heteket töltöttél korábban, hogy eldöntsd milyen fajta legyen.
Lehet, hogy sok tenyésztőt és állatorvost is megkérdeztél és hosszasan kutattál egy tenyésztő után.
Vagy talán egy röpke pillanatban kiválasztottál egy ostobácska kinézetű kis tökfejet egy menhelyen egész egyszerűen azért, mert megérintette a szíved.
És amikor hazavitted és azt látod, hogy felfedezi a lakást és kiválasztja a kis helyét a hallban vagy a belső szobában, akkor lassan elkezdődik egy tiszta szeretet ami éveken át elkísér.
A Második nap nyolc, kilenc, vagy tíz év után jön el. Ez a nap is olyan mint a többi,
szokásos és unalmas. De meglepve tapasztalod, hogy amikor ránézel régi barátodra,a kort látod ott ahol régen az ifjúságot. Lassú, megfontolt lépteket látsz ott,ahol valaha erőt. És látod, hogy alszik, olyankor, amikor régen éber volt.
Megváltoztatod az étrendjét, és lehet, hogy egy-két tablettát is kap a vacsorához.
Mélyen legbelül egy növekvő félelmet kezdesz érezni, ami egy közeledő végtelen ürességet jelez... És ez a nehéz kegyetlen érzés elkísér addig, amíg a Harmadik-utolsó- nap is eljön.
És ezen a napon, amikor sem a kis barátod, sem Isten nem dönt helyetted, rájössz,hogy magadnak kell döntened a társad helyett lelked szerint. De a társad akárhogy is megy el, olyan egyedül érzed magad, mint egy magányos csillag a sötét égen.Ha bölcs vagy, hagyod, hogy potyogjanak a könnyeid olyan szabadon és gyakran,
ahogy akarnak. És látni fogod, hogy nem minden családtagod és barátod érti meg
a fájdalmadat vagy vigaszodat.
De ha szeretettel emlékszel vissza azokra boldog időkre amíg veled volt, megérzed
majd, hogy egy kis lélek -valamivel kisebb mint a tied- mindenhová elkísér téged azokban a magányos napokban. És amikor csak arra vársz, hogy bármi is, de történjen, akkor érzed, hogy valami kis szőrös hozzáér a lábadhoz -nagyon nagyon finoman-.
Amikor lenézel arra a helyre ahol a kedves , talán számodra legkedvesebb barátod feküdt valaha, mindig visszaemlékszel majd arra a három nevezetes napra.
Az emlékek még fájóbbak lesznek és fájdalmas nyomot hagynak a szívedben.
Ahogy az idő telik, a fájdalom mindig elő-előjön majd, egyszer elutasítod,később megint átérzed és ez nyugtalanná tesz.
Ha elutasítod elszomorodsz, ha átérzed,még rosszabb lesz. Akárhogyan is, a fájdalom fájdalom marad.
De -biztosíthatlak- eljön a Negyedik nap is, amikor az emlékek mellett és a fájdalom mellett rádöbbensz valamire.
Rájössz, hogy ha a kis barátod nem is, de a Szeretet él és csak a tied.
A szeretet olyan különleges és olyan erős, mint amilyen a kis kedvenced életében volt.
Ez a szeretet örökké fennmarad, akárcsak a a mennyei illatú rózsa, ami fennmarad,ha a szirmai lehullanak is, a szeretet is megmarad és mindig újjáéled.
Ez az a szeretet, amit kerestünk. Ez az az örökség, amit a kis barátunk ránk hagyott.
Ez az az ajándék ami az életutunkon elkísér. Ez az ami csak a mienk. És ez az a szeretet,
ami -ha eljön a mi időnk is, talán, hogy találkozzunk a kis barátunkkal- a birtokunkban marad.
Köszönetet mond az Állatbarátok: Giricz Imrének.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)














.jpg)
.jpg)