2012. augusztus 20., hétfő

A hópárduc


  A hópárduc (Unica, unica), más néven irbisz bundájának szőrmepiaci értéke miatt a veszélyeztetett állatok közé tartozik.
Az 1960-as években 1000-re csökkent a vadon élő példányok száma.
Szerencsére sikerült növelni az egyedszámot, azonban az orvvadászatnak köszönhetően 2005-re már csak körülbelül 4500-7500 állat maradt a Pakisztán és Mongólia közötti területen, és ez a létszám azóta sajnos egyre csökken.

  A hópárduc Közép-Ázsia hegyvidéki területein élő macskaféle ragadozó.
Nyáron a 3500-6000 méteren található fennsíkok és sziklás magashegyek lakója, azonban télire leköltözik 2000 m körüli területekre.


  Az elszigetelt csoportokban élő egyedeket a beltenyészet veszélye is fenyegeti, ezért a WWF azon dolgozik, hogy ezek az egyedek kapcsolatba tudjanak lépni egymással, és így képesek legyenek más hópárduc-csoportok tagjaival is párosodni.

  Többnyire magányosan él, a januártól március közepéig tartó párzási időszakot, majd a 100 napos terhességet követően az anya a sziklák között vagy barlangban szüli meg 2-3 (esetenként 7) kölykét, melyeket utána egyedül nevel.
A kifejlett állatok körülbelül 23-41 kg-osak, testük 1,2-1,5 m hosszú, a farkuk egy méteres.
Rövid lábaikat vastag szőrzet borítja, ez segíti őket abban, hogy könnyebben járjanak a hóban.
Bundája fekete-fehér, a törzsén és a farkán gyűrű és patkó alakú minták, fején, nyakán és a lábain pettyek találhatók, így álcázza magát a havas terepen.


  Vadászterülete akár 10-40 km2 is lehet, ahol általában alkonyatkor vagy éjszaka indul zsákmányszerzésre. Táplálékai közé tartoznak a hegyvidéken élő kecske-, juh- és szarvasfélék, a vaddisznók, de bármilyen állatot megtámad, amit képes elejteni, még akkor is, ha az akár háromszor nagyobb nála.
Szükség esetén azonban a rágcsálókkal és a madarakkal is beéri, sőt időnként megtámadja a háziállatokat is. Ha kell, a prédát hosszabb távon követve becserkészi, majd egyetlen csapással leteríti.
Akár 16 méteres távolságot is képes átugrani, ami a macskafélék között egyedülálló teljesítménynek számít.

  A hópárducnak jelentős kulturális szerepe is van.
Ez a ragadozó a nemzeti jelképe Tatárföldnek és Kazahsztánnak.
Az egykori Szovjetunióban azokat a hegymászókat, akiknek sikerült az ország mind az öt 7000 méteres csúcsát megmászniuk, a hópárducról elnevezett díjjal jutalmazták.
Ugyancsak ezt az állatot választotta jelképéül a Kirgiz Női Cserkészszövetség is.
A Himalájában élő népek szellemleopárdnak is nevezik, mivel a természetben ritkán látható.

2012. augusztus 19., vasárnap

Állattartási rendeletek

Az alkotmánybíróság állatbarát döntése

  Régi problémája az ebtartóknak,hogy ahány település,annyiféle önkormányzati rendelet szabályozza az állattartást.
Leggyakoribb panasz,hogy az önkormányzatok sokszor visszamenőleg hatállyal korlátozzák a korábban engedély nélkül tartható állatok számát egyre,vagy kettőre,komoly probléma elé állítva az állattartót,hogy hová költözzön hirtelen,egy kenelre való kutyával.
  Az önkormányzatok nagy érzéketlenséget mutatnak az állattartó problémája iránt,ami okán indultak végeláthatatlan perek,mert az önkormányzatok is eljárást indítottak,ha akár egy kutyával volt több,az engedélyezettnél,akármilyen jól is tartotta azokat az ebtulajdonos.
  Amikor hatályba lépett a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010 (II.26.) számú kormányrendelet (a továbbiakban Kr.),akkor elkezdtem megküldeni azokat az önkormányzati rendeleteket az Alkotmánybírósághoz,melynek szabályozása véleményem szerint eltért a kormányrendeletekben leírtaktól.
  Az Alkotmánybíróság 1244/B/2011 számú határozatában elsőként az Isaszegi Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének a/2003.(III.26.) rendelet (Ör.) 9§ (6) és 10§ (1) alkotmányellenességét állapította meg és semmisítette meg a rendelkezéseket.
  Az Ör.9.§(6) az alábbiakat alkalmazta: A település belterületén önálló helyrajzi számmal rendelkező ingatlanon háromnál több eb nem tartható,kivéve szaporodást követően az elválasztásig,legkésőbb az eb 2 hónapos koráig.
  A 10.§ (1) szerint eb és macskatenyészetet belterületen a polgármester külön engedélyével és a közvetlen szomszédok hozzájárulásával szabad létesíteni.
Az engedély kiadása előtt ki kell kérni az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat,a hatósági állatorvos,valamint a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének szakvéleményét.
  Az Alkotmánybíróság mindennek előtt megállapította,hogy Ör.9-10.§-ainak kutya és macskatartásról,illetve tenyésztésről szóló rendelkezései a Kr.szerinti kedvtelésből tartott állattartást szabályozzák.
  A Kr.14.§-a a kedvtelésből tartott állatok tartásának részletszabályait tartalmazza,köztük a kedvtelésből tartott állat tartási helyének olyan méretűnek kell lennie,hogy az állat fajára jellemző mozgási igényét ki tudja elégíteni.
Ezen túl a Kr.a tartási hely területét m2-ben is meghatározza,hiszen a 14.§ (5) bekezdése alapján ,,tilos ebet tartósan 10 m2-nél kisebb helyen tartani".
A csoportosan tartott ebek esetében az akadálytalanul használható terület Kr.14.§ (6) alapján minimum 6 m2.
  A 2010-es Kr.megalkotásával a jogi helyzet alapvetően megváltozott,mivel addig nem volt a kedvtelésből tartott állatok tartásáról országos szintű szabályozás,amelyhez az önkormányzatoknak igazodniuk kellett volna.
2010 óta már van ilyen,így a továbbiakban a kedvtelésből tartott állatok tartásának szabályozása nem lehet a helyi önkormányzatok képviselő testületének biztosított jogalkotási tárgy.
Az Ör.a Kr.14.§ (2),valamint (8) bekezdéseiben meghatározott tartási szabályokon túl nem állapíthat meg azoktól eltérő rendelkezéseket.
  Megjegyezte az Alkotmánybíróság,hogy a Kr.14.§ (2) bekezdése a Ptk.100.§-ával összhangban -úgy határozza meg az állattartás módját,hogy az állat természetes viselkedésének biztosítása mellett e tevékenység tartósan és szükségtelenül ne zavarja a környező lakóközösség kialakult élet-és szokásrendjét.
Az állatok tartása tehát a Ptk., az Ávtv.,valamint a Kr. szabályainak betartásával történhet.
  Amennyiben az állattartással érintett személyeket az állattartás szükségtelenül zavarja tulajdonjoguk gyakorlásában,akkor a Ptk. 191.§-a alapján a jegyzőhöz és a bírósághoz fordulhatnak birtokvédelmi igényük érvényesítésére.
  Az állatvédelmi törvény szabályozza az állattartó kötelezettségeit az állattartás körülményeivel kapcsolatban is,továbbá a Kr. is,miképpen állatvédelmi bírság is kiszabható.
E jogszabályok alapján a jegyző hatósági jogkörben eljárva az állatvédelmi és állattartási szabályok megsértése esetén megtilthatja,illetve korlátozhatja az állattartást és ebben természetesen kötve van a Kr. szabályaihoz is.
  Ami az Ör.10.§-t illeti az Alkotmánybíróság elsőként azt vizsgálja,hogy az Ör.10.§(1) bekezdése jogszabályba ütközik-e .
  Az állattenyésztésről szóló 1993 évi CXIV törvény (Átv.) az általa definiált állattenyésztés szabályozására  tartalmaz rendelkezéseket.
Az  Átv. hatálya alá tartozik a gazdasági céllal állatfajok,fajták,hibridek tenyésztésének,előállításának,forgalmazásának,felhasználásának céljából végzett tenyésztés,illetve szaporító anyag előállítása,forgalmazása és felhasználása.
Az Átv.IV: fejezete ,,Engedélyköteles tevékenysége" címmel sorolja fel az engedélyhez hozzájárulásához kötött tenyésztési tevékenységeket.
E tenyésztési tevékenységfajták esetén a ,,tenyésztési hatóság"engedélyét kell beszerezni.
Az Ör-ben szabályozott kutya-macskatenyésztési tevékenység azonban nem szerepel az Átv-ben felsoroltak között.
  Egy tevékenység engedélyéhez kötése-itt a kutya és a macskatenyésztés-hatósági engedélyhez kötése a tevékenység feltételes tiltásával egyenlő,mivel ilyen esetben a tevékenység engedély nélküli folytatása tiltott.
Az önkormányzati hatósági engedélyhez kötés alkotmányjogi feltétele ezért az,hogy az önkormányzatnak joga legyen az engedélyhez kötött tevékenységet megtiltani.
  A Kr. meghatározza,milyen feltételekkel lehet állatokat kedvtelésből tartani (illetve velük kereskedni),ami Kr. szerint a tenyésztést magába foglalja.
  E szabályok szerint nem kell hatósági engedély egyik tevékenységhez sem.
  Az állatvédelmi törvény meghatározza az önkormányzatok állatvédelmi feladatait,amelyek között a kedvtelésből tartott állatok tenyésztésének engedélyezése egyáltalán nem szerepel.
  Az önkormányzatok hatóság jogkörei az állatvédelmi törvény 49.§ (3) b. által kibocsájtott Kr.szerint állatvédelmi jellegűek.
A felsorolt jogszabályok tehát meghatározták sz önkormányzatok hatósági tevékenységét a kedvetelésből tartott állatokkal kapcsolatban is.
Az önkormányzatok hatósági tevékenységében az engedélyezés nem szerepel,viszont a jegyző számos hatósági intézkedést tehet,ám ezek feltétele,mindig az állatvédelemere vagy állattartásra vonatkozó szabályok megsértése.
Előzetes engedélyezéséről sehol nincs szó.
  Az önkormányzat tehát rendeletben nem írhatja elő a kutya-macskatenyésztés engedélyhez kötését,mert egyáltalán nem tilthatja meg a jogszabályoknak megfelelően tartott állatok tartását.
Egyedül a jogszabályok megsértése esetén jogosult ( akkor is államigazgatási hatáskörben) az állattartóval szemben (aki lehet tenyésztő is) hatósági eszközökkel fellépni.
  Ennek következtében a kutya-macskatartás,vagy a tenyésztés nem köthető hatósági engedélyhez.
Ugyanakkor az önkormányzat az állatvédelmi hatósági jogkörében köteles ellenőrizni,hogy az állatokat a jogszabályok előírt feltételek között tartják-e.


                                                       Segítségünkre volt: Dr.Pozsonyi Anikó

2012. augusztus 18., szombat

Egy kis kutyát hogyan is neveljünk?


  Ha valaki úgy dönt, hogy egy kutyát fogad maga mellé társul, a kölyök nevelése is az ő felelősége ugyanúgy, ahogy az oltások beadatása vagy a megfelelő mennyiségű napi mozgás biztosítása.
Ez garantálja az állatnak a gazdájával és annak családjával való harmonikus együttélését, akárcsak a társadalomba való beilleszkedését.
Ellentétben az általános nézettel, a kölyök nevelését minél fiatalabb korban kell elkezdeni, hiszen ő ekkor a legtanulékonyabb.

Általános tanácsok:

1. JÁTÉK:
  A kölykök imádnak játszani.
Ragadja meg ezt a lehetőséget, így rövid, szívesen elvégzett feladatokkal, kényszer nélkül taníthatja kiskutyáját.

2. LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE:
  A kutya felnevelés lépésről lépésre történik.
Amikor még nagyon kicsik, a kölykök csak rövid ideig képesek koncentrálni: ha naponta 3-5 percnél
tovább gyakorol kutyájával, könnyen kimerítheti.
  A gyakorlási időt fokozatosan növelje, így a kölyök 6 hónapos korára már akár 30 percig is gyakorolhat.
Azonban annak érdekében, hogy elősegítse a kölyök szocializációját, javaslom, hogy tegye lehetővé, hogy minél több tapasztalatot szerezzen már egész fiatalon: autózás, találkozás gyerekekkel, felnőttekkel, más állatokkal is.

3. DICSÉRET- BÜNTETÉS:
  A nevelés sikere a dicséreten és a büntetésen alapszik.
A játék mellett, ami lehetővé teszi, hogy a közösen eltöltött örömteli pillanatok alatt nevelje kutyáját- a kölyök neveléséhez feltétlenül szükség van bizalomra, türelemre és némi szigorra is.
Mivel a kutyának rendkívüli érzéke van az őszinteséghez, mindent meg fog tenni azért, hogy elnyerje az Ön bizalmát és szeretetét, valamint hogy megfeleljen Önnek.

4. JUTALOM:
  A jutalom fokozza a motivációt és megkönnyíti a nevelési folyamatot.
Ahhoz, hogy hatékony legyen a nevelés, a jutalom okozzon örömet a kutyának, például a gazdi simogassa meg a kölyök fejét, és meleg hangon dicsérje őt.
Jutalomfalatot csak rendkívüli esetben adjunk, különben már egész fiatalon túlsúlyossá válhat a kutya. Másrészről viszont minden csínytevésért vagy nemkívánatos viselkedésért azonnal meg kell büntetni a kölyköt; azonban nem felejtse, a büntetésnek csak akkor van értelme, ha a kölyköt tetten érte.
A legtöbb kölyök esetében elég a magabiztos, mélyebb hangú dorgálás.

5. VEZÉNYSZAVAK:
  Az Ön által használt vezényszavaknak kutyája számára érthetőnek kell lenniük, vagyis legyenek egyszerűek, rövidek, és gyakran ismételje azokat.
Ne feledje, kutyája számára sokkal fontosabb a hangsúly, amellyel kiejti a szavakat, semmint azok tartalma. Ezért mindig eltérő hangsúllyal ejtse ki a szavakat annak megfelelően, hogy az vezényszó, dicséret, vagy szidás.
A mozdulatok szintén nagy segítségére lehetnek.

1. LECKE
-Tanítsa meg neki a nevét!-
  Felesleges kiabálni, mivel a kutyának rendkívül jó a hallása: ejtse ki a kutya nevét lassan, és tagoltan, hogy felhívja magára a figyelmét,
és minden vezényszó előtt mondja ki a kutya nevét.
Az első dolog amit meg kell tanulnia egy kölyöknek az a neve.
Minél rövidebb ez a név, a kölyök annál könnyebben jegyzi meg.
Már az első naptól szólítsa a nevén.
A behíváshoz mindig kötődjön valami kellemes dolog, ha odajön, dicsérje meg, szóban és simogatással.
Ha késve jön oda, ne szidja meg.

2. LECKE:
-Nem, nem szabad!-
  Használja a vezényszavakat következetesen: amit egyik nap tilos, az másnap is legyen az; és ezt tartsa is be mind Ön, mind a családtagok.
A nem kötődjön minden tiltott dologhoz, bármi legyen is az.
Határozottan, röviden és egyértelműen szóljon rá a kölyökre, amikor tetten éri.

3. LECKE:
-Szobatisztaság-
  Ha a kölyköt baleset éri otthon az Ön távollétében, ne szidja meg.
A szidás csak akkor hatásos, ha tetten érte a kölyköt! 
Vigye ki gyakran a kölyköt ha lehet napközben akár kétóránként is, etetés, ébredés, játék után viszont mindig.
Ha sikerrel jár kint, dicsérje szavakkal és simogatással.
Ha otthon a lakásban elkezd körözni, szintén ki kell vinni.
Ha tetten éri bent, szidja meg, és vigye ki hogy ott folytathassa dolgát, és ha végzett kint, dicsérje meg.

1-Ül! : 
  Miközben kiadja az -Ül!- parancsot, csípőjénél nyomja le a kölyköt; ezalatt a másik kezével tartsa magasan a fejét.
Amint leült a kölyök, dicsérje meg,közben mondogassa a kutya nevét és simogassa.

2-Fekszik! :
  Először ültesse le a kölyköt, majd guggoljon le mellé.
Fogja meg a mellső lábait, és azokat finoman húzza előre, vagy martájékon nyomja le a földre.
Ezzel egyidőben adja ki a -Feküdj!- parancsot. Ha sikeresen lefeküdt, dicsérje meg!

3-Marad! :
  Ültesse le a kutyát, és az -Ül!- parancsot egészítse ki a -Marad!- paranccsal. Távolodjon el pár centire a kölyöktől, és ha feláll, szóljon rá a -Nem!- vezényszóval, ültesse vissza ismételje az -Ül!-  -Marad!- parancsot.
Ha sikerül, dicsérje meg.
Ahogy kezdi megérteni a feladatot, fokozatosan távolodjon tőle.


4. LECKE:
-Ül, fekszik, marad!-
  Nagyon fontos, hogy ezeket a vezényszavakat a megfelelő sorrendben tanítsa meg a kölyöknek és csak akkor kezdjenek neki egy új vezényszó tanulásához, ha az előző már biztosan megy.
Ezeket a vezényszavakat a pórázon vezetett kölyökkel kell elvégeztetni.


5. LECKE:
-Sétálás pórázon-
  Soha ne üsse meg kutyáját a pórázzal: a póráz jelentse azt, hogy sétálni megyünk, vagyis valami örömteli dologhoz kötődjön, ne pedig büntetésez. 
Akárcsak a szobatisztaságot, a pórázon sétálást is annál hamarabb megtanulja a kölyök, minél korábban kezdik el gyakorolni.
Hagyja, hogy a kutya megszokja a nyakörvét, majd gyakorolja a pórázon sétálást először a lakásban, naponta többször, rövid ideig.
Most a kutyának meg kell tanulnia, hogy házon kívül sétáljon pórázon.
Először ültesse le a kölyköt, majd adja ki a -Gyere!- vezényszót és induljon el.
Hagyja a pórázt lazán, először úgyis össze vissza fog bóklászni.
Ha Ön megáll, ültesse le és dicsérje meg.
Ha a sétálás már zökkenőmentesen megy laza pórázzal, fokozatosan rá lehet venni, hogy láb mellett kövesse rövidített pórázhosszal.
Ha húzna a kölyök, egy enyhe rántás a pórázon és a -Nem!- paranccsal le lehet szoktatni.

6. LECKE:
-A kutya behívása-
  Ha a kölyök nem jön oda a -Gyere!- parancsra, távolodjon el tőle az ellenkező irányba, vagy bújjon el: a kölyök megijed, hogy egyedül hagyják, és nagyon gyorsan oda fog szaladni! 
A -Gyere!- a parancson kívül azt is jelenti, hogy magához hívja egy dicséretre, egy simogatásra; a behívásnak pozitív cselekedethez kell kapcsolódnia, de némi szigorúságot is igényel.
A behívást először kapcsolja az etetéshez: egy családtagja fogja meg a kutyát, hívja oda a kölyköt a nevén szólítva, a -Gyere!- paranccsal.
Szép fokozatosan a kapott simogatások és dicséretek, no meg a pozitív élmények hatására a kölyök a -Gyere!- parancsot össze fogja kötni azzal, hogy azonnal Önhöz kell szaladnia.
A behívást először lakásban, aztán olyan helyen gyakorolja ahol semmi zavaró vagy veszélyes tényező nincs.

7. LECKE:
-Egyedül otthon-
  Amennyiben lehetséges, 4-5 hónapos kora előtt ne hagyja egyedül a kutyát, mert azzal komoly félelmet válthat ki a kölyökből.
Az egyedüllét olyan helyzet, amivel a kölyök időnként szembesülni fog.
Ahhoz, hogy egyedül hagyja, használja ki az olyan alkalmat, amikor a kölyök elfáradt.
Eleinte csak rövid időre pár percre hagyja magára a kiskutyát.
Ha a kölyök sírni kezd, menjen vissza hozzá szidja meg , majd menjen ki újból.
Amikor visszamegy hozzá, dicsérje meg ha csendben várta.
Fokozatosan hosszabbítsa meg távollétének időtartamát.

8. LECKE:
-Etetés-
  A jutalomfalatok és az ételmaradékok felborítják a kiegyensúlyozott tápanyagbevitelt, amit Ön a teljes értékű táp etetésével biztosít.
Emellett ha ezek plusz táplálékként kerülnek etetésre, a kutya könnyen elhízhat, illetve koldulni kezd az Ön étkezésekor.
Az etetésnek legyen meghatározott időpontja, ugyanabban az edényben, és helyen.
Mindig először maga étkezzen ezzel adja értésére a kutyának, hogy Ön a falkavezér és tudni fogja hol a helye a rangsorban.

MOZGÁS

  A lakásban tartott kutyát naponta legalább 2x vigyük le sétálni.
Ebből az egyik lehet csak egészségügyi séta, de legalább az egyik alkalommal legyen futkározás, játék (a többiekkel).

  Kerti kutyát nem muszáj elvinni sétálni, különösen, ha hatalmas a kert, de nem árt! 
A kutyának jót tesz (ahogyan az embernek is), ha megismeri a környezetét, ha a környéken élő kutyákat nem csak az ugatásuk alapján ismeri, ezenkívül nekünk is jó, ha minden nap rendszeresen mozgunk! 
A szabadban, utcán, más kutyák között másmilyen hatások, ingerek, szagok érik, mint otthon, a jól megszokott környezetben.
Jót fog neki tenni, ha másokkal is barátkozik, játszik, nemcsak a családdal!

A KUTYÁT NEM TARTJUK LÁNCON VAGY EGÉSZ NAP EGY KIS KENNELBEN! 
  Ha ki tud szökni, a kerítés megjavítása, megfelelő kerítés készítése legyen az első, ne a kutya örökbefogadása!

  A nyakörvnél sokkal egészségesebb a hám, nagytestű kutyák esetében is, mert így nem a gége szorul, hanem a has-hátat húzzuk vissza, valamint nem tud kibújni belőle.
Azért legyen rajta egy nyakörv is, amire a biléta kerül.

  Új kutyát sose engedjünk szabadon!
Várjuk ki türelemmel, amíg kialakul benne a ragaszkodás és a kötődés.
Ez kutyától függ, általában 2-3 hónap, amíg biztonsággal el lehet engedni.
Mindig nagy, belátható, nyílt terepen kezdjük el gyakorolni, mennyire hallgat ránk, milyen helyzetekben nem jön vissza.
És fokozatosan, először csak pár percre, aztán egy nagy játék idejére, majd hazafelé egy darabon,
a kapu közelében, stb.
Úttest mellett a járdán legyen rajta póráz, annyit nem ér meg a büszkeség, hogy lerohanjon az útra! 
Még a legjobban nevelt kutya is elfelejtkezhet róla, ha erős szagot fog! 
  Ha visszajön a kutyánk, mindig jutalmazzuk meg dicsérettel, jutalomfalattal.
A környék kutyáit ne szabadítsuk rá egyből, mert megijedhet, támadólag léphet fel.
Előbb csak távolból, majd prózáról, aztán pár alkalom után lehet barátkozni, játszani.
  Tanuljuk meg, kikkel jön ki, kikkel nem, kik azok és általában milyen típusú kutyák azok, akikkel barátkozik, és akiktől fél vagy támad.

Röviden a kutya neveléséről


  Bár minden házban, kertben mások a szokások, néhány alapelvet érdemes megemlíteni.
  A kutyának legyen helye, mert különben nem tudjuk azt mondani, hogy „menj a helyedre".

A kutya életében a szereteten és a törődésen túl talán a legfontosabb a rendszeresség, az állandóság érzése. Tartsuk meg a séták és etetés(ek) időpontját!

  Ha valamit nem szabad, (pl. az ágyra felmenni, gazdiktól vacsora közben kunyerálni), akkor azt tényleg nem szabad!
Ha egyszer felmehet a kanapéra, vagy kap a gazdi tányérjából, legközelebb és akarni fogja, vagy természetesnek veszi.
Ő nem érti, hogy most azért volt felengedve, „mert olyan nagyon édes cukipofa volt".
Ha kerti kutya, akkor senkinél nem szabad bemenni! 
Nem szép, ha anya beengedi, apa meg nem!

  Ha csúnyát csinál (belemegy a virágágyásba, bekakil a lakásba, megtépi a kanapét), tettenérés közben szidjuk meg, röviden, tömören! (Fúj, mit csináltál, nem szabad) 
A kutyák elsősorban a hangsúlyokat értik, nem a szavakat, pláne nem a hegyi beszédeket!
Ha érezzük, hogy valami nincsen rendben, bemegyünk, a kutya csendben fekszik a helyén, és gyermekünk kedvenc játékmacija cafatokban hever a szoba különböző pontjain, akkor nincsen értelme már megszidni,
mert hiába mutatunk rá a darabokra, ő azt már nem érti, hogy azért jár a szidás! 
Adott esetben (pl. lelép a járdáról) rálegyinthetünk az orrára, fejtetőre, de sose üssük meg erőből, vagy rúgjuk meg! A kutyának az orra a legérzékenyebb pontja a hasán, nemi szervén és a farkán kívül, 
így egy legyintést is egyből érteni fog!

Ha szépet, jót csinál (messziről visszajön séta közben, odaadja a botot, vacsoránk közben egy szóra elmegy a helyére), mindig dicsérjük, simogassuk meg, jutalmazzuk meg egy falat virslivel, jutalomfalattal.
Így tudni fogja, hogy legközelebb is érdemes még a legizgalmasabb szagnyomról is visszatérni a gazdihoz.

OLTÁSOK:

Kölyök

4 hetes:
Immunglobulin oltás - nem feltétlenül szükséges
6 hetes:
Parvovírus elleni oltás + féreghajtás
(Veszélyeztetett területen Kennelköhögés elleni oltás)
10 nap múlva:
Féreghajtás ismétlése
8 hetes:
Szopornyica és májgyulladás elleni oltás
10 hetes:
Parvovírus és koronavírus elleni oltás
12 hetes:
Szopornyica és koronavírus elleni oltás
3 hónapot betöltött:
Kötelező veszettség elleni oltás és féreghajtás
6 hónapos:
Parvovírus és koronavírus elleni oltás
2 hét múlva:
Szopornyica és májgyulladás elleni oltás
9 hónapos:
Veszettség elleni oltás + féreghajtás
12 hónapos:
Parvovírus és koronavírus elleni oltás
2 hét múlva:
Szopornyica és májgyulladás elleni oltás
Félévente ismételni:
Féreghajtás
Évente ismételni:
-Parvovírus és koronavírus elleni oltás
-Szopornyica és májgyulladás elleni oltás
-Veszettség elleni oltás
(Veszélyeztetett területen: kennelköhögés elleni oltás)
-Kullancsfertőzés elleni oltások
-Lyme kór ellen
-Kullancs-fertőzéses* időszak kezdetekor
1 hónap múlva ismét
Ezt követően évente emlékeztető oltás:
-Babesia ellen(Imizol)
-Kullancs-fertőzéses* időszakban 4-6 hetente ismételni
-Mindkettő ellen
-6 hetente cserélt, megfelelő nyakörv vagy szőrre felhordható kullancs riasztó vegyszer alkalmazása

Felnőtt kutyának évente két kötelező védőoltást kell beadatni: a kombináltat és a veszettség ellenit.

A különböző oltások szükségességéről, gyakoriságáról, a betegségekről és tüneteikről kérdezze meg állatorvosát!
Pl. azokon a területeken, ahol nincsen kullancs, ott nem szükséges babézia, Lyme-kór ellen oltatni!






A kutya helyes táplálkozása


  A kutya egészsége szempontjából „ideális" testtömeg kiegyenlített táplá­lással állítható be.
A kanoknál persze előfordulhat, hogy jóval súlyosabbak az itt megadott érté­keknél.
 A helyes táplálás első számú alapelve:
-a kutya nem arra való, hogy „haszno­sítsa" az asztali maradékokat és a konyhai hulladékot.

  A szükséges táplálék mennyisége test­tömegtől, életkortól és egészségi álla­pottól függ.
Felnőtt kutya esetén testkilogrammonként iOO 120 kilo-joule (kb. 75 kilokalória) energia­igénnyel számolunk.
Fiatal állatok, vemhes nőslények és munkakutyák ennél jóval több energiát igényelnek.
Hevesebb vérmérsékletű, kis testű, rö­vid szőrű és vékony bőrű állatok ener­giaigénye szintén magasabb.
Szabad ég alatt, kennelben tartott kutyáknak több energiára van szükségük, mint a ke­veset mozgó, hosszú szőrű, elhájaso­dott, fűtött lakásban élő fajtársaiknak.
A gyárilag készített tápok összetételét a csomagoláson is feltüntetik.
  Ezeket a tápokat tudományos ismeretek alap­ján, szakemberek állítják össze, ezért minden, a kutya számára életfontossá­gú tápanyag megtalálható bennük.
Az ilyen tápokkal mindenekelőtt időt ta­karítunk meg, és utazáskor is kényel­mesebb a dobozból etetni.
A gyári tá­pok magas nedvességtartalmú, dobozos kutyaeledel vagy csökkentett víz­tartalmú, száraz tápok formájában kaphatóak.

  Ez utóbbi nem adható na­gyobb mennyiségben, mint a napi táp­lálékadag 1/4-e. Száraz tápok etetése­kor a megnövekedett vízigényről sem szabad megfeledkeznünk.
Készen kap­ható macskaeledeleket ne adjunk ku­tyánknak, mert a macskatápok táp­anyag-koncentrációja túl magas a ku­tyáknak.

  Amennyiben saját magunk készítjük el kutyánk táplálékát, aranyszabályként fogadjuk meg: mindig főzzük meg a húsféléket, mert a nyers hús az ember és a kutya számára is veszélyes fertő­zések forrása lehet: vírusokat, baktériumokat, galandféreglárvákat tartal­mazhat.
  Nyers sertéshússal terjed a ku­tyákra halálos - emberre nem veszé­lyes - Aujeszky-betegség vírusa.
A nyers hús pl. marha(bendő)- vagy ba­romfihús szalmonellákkal lehet fertőzött.
  Fennáll a veszély, hogy egy egész­séges, jó ellenálló képességű kutya -bár nem beteg-, de üríti a kórokozókat és anélkül, hogy észrevennénk, folyamatosan baktériumokkal szennyezi környezetét, környezetünket.
  Főzéssel nem csak a mikroszkopikus méretű kórokozókat, de a galandférgek hólyaglárváit is el tudjuk pusztítani.

  A napi táplálékadag mintegy kéthar­mad részben húsból áll: törpe fajtáknál 100 grammnál kevesebb hús is elegendő, nagy testű fajtáknál ezzel szemben a 2 kg-ot is elérheti a napi húsadag.
Eh­hez a húsmennyiséghez adjunk, a napi táplálékadag 1/3-át kitevő mennyiség­ben, forrázott zabpelyhet, főtt rizst vagy egyéb szénhidrátokban és rostok­ban dús élelmiszert, melyek serkentő­leg hatnak a bélmozgásokra.
  Vitamin­ forrásként sárgarépával, zöldsalátával és egyéb zöldségfélékkel egészítsük ki a fenti keveréket. Ne adjunk kutyának káposztaféléket, felfúvódást okoznak.
Hasonlóan tartózkodjunk a hüvelye­sek adásától is, egészben, szétrágás nélkül lenyelve ugyanis nagyon nehe­zen emészthetőek.

  Ha otthon kizárólag csak kutyánknak főzünk, vagyis semmilyen maradékot nem keverünk kedvencünk tápláléká­ba, akkor egy csipet sót is adjunk a keverékhez.
Amennyiben ebéd, vacsora vagy egyéb maradékokat, tésztát, krumplit is kap a kutya, akkor nincs szükség só kiegészítésre, a túlfűszerezett táplálék károsíthatja az amúgy is érzékeny veséket.
  A falatonként adott kolbászfélék, sonkavég vagy asztali húsmaradékok ugyanezen okból káro­sak kedvencünk egészségére.
Fehérjeforrásként etethetünk húst, fej­húst, szívet-fiatal kutyáknak ne túl so­kat - májat és lépet - nyersen etetve hasmenést okozhatnak, és feketére szí­nezik a bélsarat-, vesét, halat, ez utób­bit mindig főzzük meg; ne etessünk semmiféle füstölt halkészítményt.
  Bal­lasztanyagokban gazdagabb, ugyan­akkor tápanyagokban szegényebb a tüdő, a tőgy, a bendő, a gége; ezeket ásványi anyagokkal és vitaminokkal ki kell egészíteni.


  Ilyen húsrészeket túl­súlyos, elhízott állatoknak célszerű adni: a gyomrot megtöltve hatásosan csillapítják az éhségérzetet; fiatal és vemhes ál­latok táplálására ugyanakkor nem alkal­masak. Lóhús adásakor a főzőlevet ne adjuk a kutyának, mert hasmenést okoz­hat.
Jól emészthető fehérjeforrás a túró is. Nyers tejet ne adjunk, mert hasmenést okozhat; adhatunk viszont heti egy-két alkalommal egy-egy tojást.

Egészséges kutyának nem jelent gon­dot a növényi vagy állati zsiradékok megemésztése.

  Fiatal állatok számára életfontosságú a táplálék ásványi sókkal, vitaminokkal és nyomelemekkel történő kiegészítése.
E célra kifejezetten kutyák számára gyártott táplálék kiegészítők kapható­ak.Ne adjunk kutyánknak embergyógyá­szatban használt kalciumkészítménye­ket, mert a kalcium és a foszfor egymáshoz viszonyított aránya nem felel meg a húsevő állatok élettani igényei­nek.

  Csontok adásával legyünk óvatosak, soha ne adjunk kutyánknak szilánko­san törő csöves csontokat - baromfi, vad -, és gerincdarabokat (karaj).
Nyelőcsősérülésektől kezdve a súlyos vég-béleltömődésig számos problémát okozhatnak az ilyen csontok, sőt a ha­láleset sem ritka.
Aligha van olyan állatorvos, aki ne találkozott volna még ilyen esetekkel.
Fiatal és idős állatok­nak, 6-8 éves kortól ezért egyáltalán nem adunk csontot.
Játék és fogtisztogatás céljából jól beváltak a bőrből ké­szült játékcsontok.
  Az etetések gyakoriságával kapcsolat­ban a következők érvényesek: 6 hóna­pos korig naponta háromszor,
ezt kö­vetően 12-14 hónapos korig naponta kétszer, az ennél idősebb kutyákat pe­dig naponta egyszer etessük, mindig ugyanabban az időben.
Ne szoktassuk rá kedvencünket a napközben adott fi­nom falatokra, különben minden alka­lommal, amikor látja, hogy a gazdi eszik, „alamizsnáért" fog könyörögni és az ünnepi asztalnál ülő vendégein­ket sem hagyja békén.

  Nagytestű, gyomorcsavarodásra hajlamos kutyáknak mindazonáltal ajánlatos naponta két­szer arányosan kevesebbet adni, mert az üres vagy túlságosan telt gyomor könnyebben megcsavarodik, ami nemritkán az állat elhullását okozza.
Elhízott kutyáknál a hét egy napját ki­evezhetjük böjti nappá.
Az elhízás, a kövérség megrövidíti a kutya életét, megterheli a szívet, a vérkeringést és a légzőszerveket, zavarokat okozhat a máj és a bőr működésében, gyengíti to­vábbá az általános ellenálló képességét és növeli a műtéti beavatkozások kockázatát.
  Ritka, hogy az elhízás hátterében valamilyen hormonális zavar áll - a pajzsmirigy vagy a vesekéreg
állományának megbetegedése -, szinte minden esetben egyszerűen arról van szó, hogy a kutya túl sokat kap enni(!).
A táplálkozási eredetű elhízás kezelé­séhez szilárd eltökéltségre és kitartó következetességre van szükség a ku­tyatartó részéről.
A fogyókúra első lé­pése, hogy megállapítjuk az adott fajtára vonatkozó ideális testtömeget.
  Ezt követően a táplálék energiatartalmát a szokásos 60%-ára csökkentjük, és a napi adagot felosztva,
3-4 alkalommal etetünk.
Mindeközben ne feledkez­zünk meg arról, hogy a kutya eleget mozogjon.

  A fogyókúrás táp energia­tartalma akkor megfelelő, ha a heti súlycsökkenés eléri a fél kilót; kis testű fajtáknál ez természetesen - arányosan - sokkal kevesebb.
A normál testtömeg elérése hetekig, hónapokig is eltarthat.
Fogyókúrás célra sovány húsfélék, tü­dő, bendő, sovány túró és zöldségfélék ajánlhatóak.
  A kúra ideje alatt gondos­kodni kell vitamin- és nyomelem kiegészítésről.
Miután a kutya testtöme­ge elérte a normál értéket, fokozatosan térjünk vissza a tényleges szükséglet­nek megfelelő mennyiség etetésére.
A kutyaeledelek gyártói is segítségére vannak a fogyókúráztató gazdinak: szakboltokban fogyókúrás tápok is kaphatóak.
A sokat mozgó, növekedésben levő, vemhes vagy szoptató állatok energia­igénye magasabb az átlagosnál, ad­junk nekik több, élettani szempontból értékesebb húsfélét, növényi zsiradé­kot és ásványi sót!

  Idősebb korban lelassul a szervezet anyagcseréje, és csökken az egyes szervek teljesítőképessége, kutyáknál 8-10 éves kortól figyelhető meg.
Csökken az alapanyagcsere, kevesebbet mozog az állat, ami növeli az elhízás veszélyét, annak minden negatív kö­vetkezményével együtt, vagy éppen el­lenkezőleg, az étvágytalanság és az emésztőszervek lecsökkent teljesít­ményének következményeként alul­tápláltság alakul ki.
  A tápláltsági álla­pot megítélésében egy jó mérleg segít­ségére mindig számíthatunk. Az idő­sebb állatok tápláléka legyen ízletes, könnyen emészthető; a napi adagot 2-3 alkalomra elosztva csökkenthetjük az emésztőrendszer megterhelését.
Fehérjeforrásként kevés, de táplálkozás­élettani szempontból értékes, magas fehérjetartalmú húsféléket vagy túrót adunk. Szénhidrátforrásként megfelel a főtt zabpehely, rizs stb.
Főzéskor a tápanyagok egy része alkotóelemeire esik szét, ami javítja felszívódásukat.

  Részesítsük előnyben a magas linol-savtartalmú zsiradékokat, a margarint vagy a növényi olajokat.
Nyomele­mekkel, vitaminokkal, szükség esetén enzimekkel is ki kell egészíteni ked­vencünk táplálékát.
Ez utóbbiakat ter­mészetesen állatorvos írja fel.

Az etetőtálat, miután kedvencünk be­fejezte az evést, függetlenül attól, hogy üres-e vagy van benne, mindig vegyük el, tegyük el olyan helyre, ahol a kutya nem férhet hozzá. 
Teli vizes edény azonban mindig legyen előtte.

  A foko­zott szomjúság betegségre figyelmez­tető jel is lehet.
Az elfogyasztott víz mennyisége a táplálék minőségétől, a testi munkától,
a levegő nedvességtar­talmától és környezet hőmérsékletétől függ.
A naponta elfogyasztott folyadék­mennyiség testtömegkilogrammonként 40-70 ml.
Száraz tápok etetése, szop­tatás, sportaktivitás, magas külső hő­mérséklet és alacsony páratartalom esetén egészséges állatok is több vizet isznak a megszokottnál.
  Kölykök és idős állatok szintén több vizet isznak az átlagnál, a hasmenéses állatokról nem is beszélve.
Csak akkor tudjuk eldönteni, szükség van-e állatorvosi beavatkozásra, ha a betegségekre utaló általános tüneteket mi magunk is idejében fel tudjuk is­merni.


2012. augusztus 17., péntek

Allergiás bőrgyulladás és alopécia

  Az allergiás bőrgyulladás kiváltó okai között az első helyen a bolha nyála áll,mögötte következnek csak az egyéb kiváltó okok,mint :
-a táplálék
-a pollenek
-a por atka ürüléke és
-a légzés útján,
-valamint a bőrön át felszívódva a szervezetbe kerülő anyagok.
  Az állatok még bizonyos emberekre is allergiások lehetnek!

Az első jel a viszketés okozta túlzott mértékű mosakodás,amelynek hatására esetenként kisebb sebek tűnnek fel,
különösen a háton.
Az erőteljes mosakodás hatására teljesen kopasz foltok is kialakulhatnak.
Az allergiás reakciót kiváltó anyag ( allergén ) eltávolítása az ideális megoldás,de ez nem mindig lehetséges.
Vannak olyan állatok amelyeknek egyetlen egy csípés is elég az allergiás reakció kialakulásához.
Állatok esetében is el lehet végeztetni az allergia tesztet.
Állatorvos adhat tájékoztatást arról,hogy hol található legközelebb olyan rendelő,ahol a teszt elvégezhető.
 
Alopécia:
Hormonzavar hatására a szőrzetben kopasz foltok alakulhatnak ki,általában a hátsó lábak belső felén,a hashoz közel,nagyjából egyformán mindkét oldalon.

Csak súlyos esetben jelentkeznek kopasz foltok a test más részein is.
Vannak állatok,amelyek spontán visszanövesztik a szőrt,de csak azért,hogy később ismét kihullassák azt.
Nem okoz viszketést.
Gyakoribb hogy a kopaszodást az a mosakodási kényszer váltja ki,amely az allergiás bőrgyulladást kísérő
viszketés okozza.
 
  Kopaszító sömör néven is ismert az a a kórkép,amelynek kiváltó oka egy gomba ( microsporum canis ) ,
ennek hatására azonban a bőr kiszárad és pikkelyesé válik.
A diagnózis felállítását állatorvosra kell bízni.

Kis tigrisek érkeztek az Abonyi Állatparkba


  Három szibériai tigris kölyök,Nadinka,Reika és Jana érkezett az Abonyi Állatparkba.
A csöpségek 2012.április 10-én születtek egy németországi,Hamburg melletti
állatkertben.
  Az anyjuk azonban nem nevelte őket,s az a megtiszteltetés érte az Abonyi Állatkertet,hogy nekik ajánlották fel,gondoskodjanak a 3 kis tigrisről.
  A 3 szibériai kis tigris néhány hete lakik az Abonyi Állatkertben.
-"Egészségesen érkeztek,az tény,higy 1300 km-tert utaztak,tehát nagyon megviselte az út őket,de nagyon szépek."-mondja Tóth Tibor az állatpark tulajdonosa.
  A kicsik még ismerkednek a környezettel,a rendkívül barátságosak,még az idegenek lábához is hozzá dörgölőznek.
  Egy nap ötször esznek,egy kicsi összesen fél liter tápszeres tejet fogyaszt el-ez a korukhoz képest nagy mennyiség is jól jellemzi a falánkságukat.
  Oroszlánok nevelésében van már rutinjuk,bár a tigrisekkel máshogyan kell bánni.
  A csíkos bundájú nagymacskák rokonukkal ellentétben magányosabban szeretnek élni és sokkal bátrabbak is.
  A tigris kölykök minden nap 11 és 15 órakor mennek ki a kifutójukba,ahol 40-45 percig tartózkodnak.
  A szibériai tigrisek egyébbként a legnagyobb macskaféle ragadozók,a szabad természetben már a kipusztulás fenyegeti a fajt.