A Magyar Állatvédelmi Törvény megalkotása hosszú évtizedeket váratott magára, mígnem sikerült egy olyan kerettörvényt megfogalmazni, amely az állatok kíméletes tartásával, felnevelésével és az állati termékek nyerésének humánus módszerével foglalkozik.
Az állatvédelmi törvény egyik sarkalatos pontja az állatok kíméletes szállítása, amely igen nagy terhet ró a magyar állategészségügyi szolgálatra. A törvény maradéktalan megvalósítása az állatok szállítása területén igényli a legnagyobb anyagi ráfordítást az állategészségügyi szolgálat részéről.
Az elmúlt évtizedek folyamán és napjainkban is sokan foglalkoznak az állatvédelemmel. Ennek ellenére egyedül Spanyolországban még ma is legalább ezer bikaviadalt tartanak évente, amelyeken csaknem ötezer állattal végeznek.
Bikaviadal, valahol Spanyolországban
A józan állatvédők nem találnak kivetnivalót abban, hogy az ember megöli a táplálékául szolgáló állatot, de elítélik esetenként a bánásmódot, amely az állatok halálát megelőzi. Ezért tiltakoznak például a libatömés ellen. Elítélik az olyan tojástermelést, amelynek során szűk ketrecekbe zsúfolják össze a tyúkokat, és hogy egymást ne csipkedjék, csőrüket megkurtítják.
Semmiféle gazdasági érvvel nem magyarázható és nem fogadható el a rossz bánásmód az állatokkal.
Az állatvédelem nem azonos az állatszeretettel, hiszen nemcsak érzelmi, hanem elsősorban erkölcsi kérdés. Erkölcstelen dolog egy félni, fájdalmat érezni, szenvedni képes élőlénynek indokolatlanul félelmet, fájdalmat, szenvedést okozni, vagy az életét elfogadható ok nélkül kioltani.
A gorillákat a védettségük ellenére, a húsuk miatt továbbra is vadásszák.
Az etikus magatartás az állatok jó közérzetét igyekszik elősegíteni. Az Európai Közösség tagállamaiban már nem is az állatvédelem szót használják, hanem az angolban animal welfare, a németben a Wohlbefinden, a franciában bien-étre kifejezéseket, amelyek megközelítően az állatjóllét szóval fordíthatók magyarra.
A világ nyugati felében az állatvédelem nem csupán a nagyvárosi településeken tartott, úgynevezett kedvencállatok problematikájával foglalkozik, hanem kiterjed a haszon- és a vadon élő állatokra. A legtöbb nyugat-európai országban állatvédő társaságok alakultak és működnek. A brit cambridge-i egyetem állatorvosi karán 10 éve működik önálló állatvédelmi tanszék. A legtöbb EU tagállamban a témakört az állatorvos-képzésben a kötelező tantárgyak sorában oktatják.
Az állatjóllét és az állatitermék-termelés kölcsönhatásban van. Az állategészségügyi statisztikák szerint a veszteségek döntő részét a helytelen tartás, takarmányozás és egyéb környezeti ártalmak, illetve hatásukra fellépő, fakultatív kórokozók kiváltotta betegségek idézik elő. Az állatkímélő tartástechnológiák és állatszállítások bevezetésével és törvényi szabályozásával az EU-ban mérséklődtek a veszteségek. Az állatvédelem térhódítása mindezeken túl azzal az előnnyel jár, hogy a helytelen tartási, takarmányozási technológiák és környezeti ártalmak okozta egészség-károsodások megelőzésére kevésbé kell gyógyszerekhez folyamodni. Ezzel csökkenthető az élelmiszerekben a gyógyszermaradványok előfordulásának kockázata. Az állatvédelem tehát egyúttal humán-egészségügyi érdek.
A "tudomány nevében" évente több, mint 20 millió állat pusztul el.
A védendő állatok között rangsort szükséges felállítani. A fokozott védelemben részesítendő állatok körébe tartoznak a veszélyeztetett, a kihalás fenyegette fajok, illetve fajták egyedei. Különleges védelem illeti meg a kísérleti állatokat. Nagyobb egyedszámuk, valamint meghatározott élettartamuk miatt több figyelmet kell fordítani a gazdasági haszonállatok problémáira, mint a kedvencállatokéira. Az utóbbiak ugyanis természetes halálukig (kevés kivételtől eltekintve) megkülönböztetett ellátásban részesülnek.
Az állatvédelem kifejezés az Európai Közösségnek unióvá válását megalapozó, 1992-es Maastrichti Egyezmény záróokmányához csatolt 24. függelékében is szerepel: "A konferencia felkéri az Európa Parlamentet, a Tanácsot és a Bizottságot, valamint a tagországokat, hogy az egységes agrárpolitika, a közlekedés, a belkereskedelem és a kutatás terén dolgozzanak ki és vezessenek be közös jogi szabályozást az állatok jólétének követelményeiről és ezek költségeit teljes egészében fedezzék" (Gáspár, 1996.).
Elkobzott elefántagyarak megsemmisítése
Ennek eredményeként az EU számos állatvédelmi jogszabályt alkotott a gazdasági haszonállatokra vonatkozóan.
Az állatvédelem a gazdaságosság és a környezetvédelmi megfontolásokon túl etikai alapokon nyugszik.
Az úgynevezett deontológiai megközelítés azt vallja, hogy mivel az állatoknak ugyanúgy érdekük fűződik az élethez, mint az embereknek, ezért az egyenlő bánás elve az állati érdekek sérthetetlenségét is diktálja. Ez az elmélet gyakorlatilag az állatok jogegyenlőségét hirdeti.
A másik úgynevezett utilitariánus megközelítés az emberiség állatok használatából származó előnyeit mérlegeli az állatok használatával, az ember szolgálatba állításával szemben. Eszerint az állatok használata mindaddig jogos és helyénvaló, amíg az így elért (erkölcsi, tudományos) haszon meghaladja az állatok által elszenvedett károkat.
Az állatvédelmi törvénnyel rendelkező államoknak, az állatok elkerülhető fájdalmának, szenvedésének okozását tiltó jogszabályai, az Európai Tanács állatvédelmi egyezményei, valamint az Európai Unió állatvédelmi egyezményei mind utilitariánus alapokon nyugszanak (Horváth, 1997).
Ugyan ki szeretne-e kedves mókus helyében lenni?
Európa állatvédelmi egyesületei
Európa legrégibb, legjelentősebb állatvédelmi egyesülete az angol Royal Society for Prevention of Cruelty to Animals (RSPCA- Brit Királyi Állatvédő Társaság), amely 1824-ben alakult, örökös védnöke a mindenkori uralkodó. A társaság önkéntes adományokból fedezi költségeit. Ez az egyetlen olyan állatvédelmi egyesület, amely valamennyi állatfajjal foglalkozik. Törvényvégrehajtó irodaként is működik, felügyeleti hálózatán keresztül az állatokkal szembeni kegyetlenség ellen. Az RSPCA tevékenysége a társállatoktól a haszon-és vadon élő állatok tartására, védelmére terjed ki.
Az a tévhit, hogy az orrszarvú szarva őrölve kiváló potencianövelő szer, számos orrszarvú életébe kerül a mai napig.
Az RSPCA 1977 augusztusában "Szimpózium az állatok jogairól" címmel tartott összejövetelen kiáltványban fogalmazta meg az állatok jogait:
Éhség és szomjúság nélküli élet
Kényelmetlenség nélküli élet
Fájdalom, sérülés és betegség nélküli élet
Félelem és gyötrelem nélküli élet
Jog a normális viselkedés kifejezéséhez
Az 1980-ban alakult Eurogroup for Animal Welfare, az Európa Tanács állati jogokkal és állati jóléttel foglalkozó állandó bizottsága, amely a tagországok által felvetett problémák megoldására szakértői bizottságokat hoz létre, és törvényes szabályozásokra tesz javaslatokat.
Az Intergroup for Animal Welfare, az Európai Parlament állatvédelmi állandó bizottsága, amely havi rendszerességgel ül össze.
A Word Society for the Protection of Animals (WSPA- Állatvédő Világszövetség), 63 ország több mint 300 állatvédő egyesületét és mozgalmát fogja össze.
Tagja az Európa Tanács Szakbizottságának. 1992-ben megalakult a Közép-Európai Igazgatóság.
Bálnavadászat a Faröer szigeteken
A WSPA öt éve létrehozott egy új osztályt, amelynek feladata térségünk állatvédelmi tevékenységének erősítése.
Az eddigiekben ismertetett szervezetek mellett kiemelkedő és példamutató tevékenységet folytatnak az állatvédelem területén a svájci, a skandináv és a holland állatvédelmi szövetségek (Természetvédelmi Lexikon I. 1993.).
Libárt Judit
környezetgazdálkodási agrármérnök
Az RSPCA 1977 augusztusában "Szimpózium az állatok jogairól" címmel tartott összejövetelen kiáltványban fogalmazta meg az állatok jogait:
1.Éhség és szomjúság nélküli élet
2.Kényelmetlenség nélküli élet
3.Fájdalom, sérülés és betegség nélküli élet
4.Félelem és gyötrelem nélküli élet
5.Jog a normális viselkedés kifejezéséhez
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése