Tanulság

Egy nap a paraszt szamara beleesett a kútba. Az állat órákon át szánalmasan bőgött, miközben a paraszt megpróbált rájönni, mit is tehetne. Végül úgy döntött, hogy az állat már öreg és a kutat úgyis ideje már betemetni; nem éri meg kihúzni az öreg szamarat. Áthívta a szomszédjait, hogy segítsenek. Mindegyik lapátot fogott és elkezdtek földet lapátolni a kútba. A szamár megértette, mi történik és először rémisztően üvöltött. Aztán mindenki csodálatára megnyugodott. Pár lapáttal később a paraszt lenézett a kútba. Meglepetten látta, hogy minden lapátnyi föld után a szamár valami csodálatosat csinál. Lerázza magáról a földet és egy lépéssel feljebb mászik. Ahogy a paraszt és szomszédjai tovább lapátolták a földet a szamárra, lerázta magáról és
egyre feljebb mászott. Hamarosan mindenki ámult, ahogy a szamár átlépett a kút peremén és boldogan elsétált.
Az élet mindenfajta szemetet és földet fog rád lapátolni. A kútból kimászás trükkje, hogy lerázd magadról és tegyél egy lépést. Minden probléma csak egy lehetőség a továbblépésre. Bármilyen problémából van kiút, ha nem adod fel, nem állsz meg. Rázd meg magad és lépj egyet feljebb.

Mikor lesz már vége?

Mit tehet egy magamfajta kis ember,hogy jobban felfigyeljen a nép az efféle szörnyű dolgokra?
Miért csak kisebb önkéntes emberek vannak,kis menhelyekkel,mert ők is csak a saját fizetésük egy részéből
finanszírozzák a kis menhelyet,hogy segíthessenek.
Emberek!
Ne csak a politika legyen szemetek előtt!
Néha álljatok meg egy kicsit;és nézzetek körbe,hogy míg naponta halnak meg emberek,addig állatok 
százainak veszik el életét vagy teszik tönkre egy életre.
Mi lenne,ha mi lennénk helyükbe?
Mi mit tennénk?
Mi emberek is harcolunk az életünkért,megélhetésünkért,de gondoljanak néha az általunk "kis házi kedvenc"-einkre is.
Ne legyen olyan,mint gyerekkorunkban egy játékbaba...ha meguntuk,majd később elővesszük.
Az állat nem egy játék!
Érző lény!
Ugyan azokat igényli,amit akár én vagy önök.
Nem kérnek sokat: Szeretet és Törődés.
Úgy bánjunk velük,ahogy szeretnénk,hogy velünk bánjanak!
Ha nem szereted az állatot,ne tarts csak azért,mert jó egerésző,vagy mert ugat...Szeresd önmagáért!
                               

 Ha nem szereted,legalább ne bántsd őket!

Nyisd ki a szemed és lásd!

Személy szerint én nagyon szeretem az állatokat. Főleg a kutyákat. Ezt az összeállítást azért készítettem hogy még több embernek felnyissam a szemét, hogy lássa milyen szörnyű világban élünk.. És hogy ha tudunk tegyünk ez ellen :) Vannak benne durvább képek de azt hiszem ez is kell ahhoz hogy rádöbbenjünk mik vannak.. Szívem szerint minden embert aki állatot bánt a saját két kezemmel kínoznék halálra.. Lehet ez morbidnak hangzik, de én így gondolom...

ÁTMENETI BEFOGADÓKAT, GONDOZÓKAT KERESÜNK NEKIK!

Keressük azokat a jó szándékú, segítőkész embereket akik:

- tudják vállalni kis állatok nevelését, gondozását örökbeadhatóságáig
vagy
- tudják vállalni egy beteg, vagy sérült állat gondozását felépüléséig

Mi szükséges ehhez a tevékenységhez?

- Állatszeretet!
- Napi többszöri, 2-3 óránkénti odafigyelés, etetés, ápolás. Ezért erre csak az vállalkozhat, aki nem jár el
dolgozni, vagy iskolába.
- Szükség esetén a gondozott állatot orvoshoz kell vinni.
- A befogadott állatoknak meleg helyet, és nyugalmat kell biztosítani.

Mi nem szükséges ehhez a tevékenységhez?

- Pénz!

Az egyesület a gondozással felmerülő minden költséget megtérít!
A gondozáshoz szükséges eszközöket biztosítja!


Elérhetőségeink:
E-mail: csabaiallatvedok@freemail.hu
Telefon: 06/30/3222-776

KÉRJÜK JELENKEZZEN AKI EZT VÁLLALNI TUDJA,

és

SEGÍTENI SZERETNE !!!!

Előre is KÖSZÖNJÜK!

Bűncselekmény

Ha Ön azt észleli környezetében, hogy valaki

-állatkínzást követ el (gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza)
-állattartóként, háziasított emlősállatot vagy az ember környezetében tartott veszélyes állatot elűzi, elhagyja vagy kiteszi,
-a vadászatról szóló törvény által tiltott vadászati eszközzel vagy tiltott vadászati módon vadászik, illetőleg a halászatról szóló törvény által tiltott halfogási eszközzel vagy módon halászik vagy horgászik
-veszélyes ebet tenyészt, az ország területére behoz, onnan kivisz, versenyeztet, vagy engedély nélkül tart,
-veszélyes ebet jogszabály megszegésével elidegenít, vagy megszerez,
-a veszélyes eb ivartalanítására vonatkozó jogszabályban előírt kötelezettségét megszegi,
-a veszélyes eb tartására vonatkozó jogszabályban előírt biztonsági előírást megszegi,
-veszélyes ebet őrző-védő feladat végzésére tart, kiképez, illetve veszélyes ebbel ilyen feladatot végeztet,
-gerinces állat részvételével állatviadalt szervez, tart, ilyen állatviadalra fogadást szervez vagy fogadást köt,
-állatviadal céljára gerinces állatot tart, tenyészt, kiképez, idomít vagy forgalmaz

akkor Ön bűncselekmény szemtanúja.


Ebben az esetben kérheti a feljelentéshez egyesületünk segítségét, vagy azonnal megteheti bejelentését az illetékes rendőrkapitányságon vagy a rendőrség honlapján.


Ha Ön azt észleli környezetében, hogy valaki

-nem megfelelő módon tartja állatát, nem a jó gazda gondosságával jár el
-állatának nem biztosít megfelelő mozgásteret és az időjárás viszontagságai elől menedéket
-állatának nem biztosít megfelelő élelmet és állatorvosi ellátást
-engedély nélküli beavatkozást hajt végre állaton
-az állat terelésénél, lábonhajtásánál, a szállítóeszközre való fel- és lerakásánál, valamint szállításánál az         állatnak fájdalmat, szenvedést vagy sérülést okoz

akkor Ön az állatvédelmi törvény megszegésének tanúja.


A fenti és a hozzájuk hasonló esetekben értesítse a kerületi jegyzőt vagy az állat-egészségügyi hatóságot!


FIGYELEM! Minden bejelentéskor kérheti adatainak bizalmas kezelését.

A sérülést valószínűleg valami nagyon durva (talán drót) „nyakörv”, vagy a kerítésbe való beszorulás okozhatta....

Úgy tűnik, hogy egy légpuskával, vagy légpisztollyal követhették ezt el, a seb 4 mm átmérőjű, viszonylag mély, és igen erősen gennyző. Az orvosi vélemény is azt erősítette meg, hogy a cicát valaki meglőhette.

41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet

A kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról

A Kormány az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. §-a (3) bekezdésének f) pontjában, a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. §-a (1) bekezdésének b) és d) pontjában kapott felhatalmazás alapján – az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva – a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések


1. § (1) E rendelet alkalmazási köre a kedvtelésből tartott állatok tartására és forgalmazására terjed ki.

(2) E rendelet alkalmazásában

a) kedvtelésből tartott állat: a rendszertani besorolásától függetlenül minden olyan állat, amelyet nem kizárólag tudományos kutatás, állati eredetű termék előállítása, igavonás, teherhordás, természetvédelem, géntartalék- védelem és – eb és macska kivételével – közcélú bemutatás céljából tartanak, tenyésztenek, forgalmaznak, továbbá az az állat, amelyet más kedvtelésből tartott állat táplálása céljából tartanak és szaporítanak, valamint a nem gazdasági céllal tartott haszonállat, és a vadászatra használt állat;

b) állatkereskedés: kedvtelésből tartott állat kereskedelmi tevékenység keretében történő forgalmazása, kivéve a kizárólag saját állományból származó kedvtelésből tartott állat állatvásáron, vagy a tenyésztés helyéről közvetlen értékesítés keretében történő forgalmazását.


2. § (1) Kedvtelési célra nem tartható és nem forgalmazható olyan állat, amelynek tartása az adott faj fennmaradását veszélyeztetheti.

(2) A védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról szóló külön jogszabály hatálya alá tartozó állatfajok egyedeire a külön jogszabályban meghatározott rendelkezések az irányadóak.

(3) Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Ávtv.) 24/F. §-ának hatálya alá tartozó, az ország őshonos növény-, illetve állatvilágára ökológiai szempontból veszélyes állatfajok listáját az 1. számú melléklet tartalmazza.

Állatforgalmazásra vonatkozó szabályok


3. § (1) Kedvtelésből tartott főemlős nem forgalmazható.

(2) Ebet forgalmazni, illetve tulajdonjogát forgalmazásnak nem minősülő más módon átruházni kizárólag az állatot azonosító elektronikus transzponderrel (bőr alá ültetett mikrochip) történő megjelölése után lehet. Amennyiben a jelölésre használt transzponder nem felel meg a 11784 ISO-szabványnak vagy a 11785 ISO-szabvány A. mellék- letének, az állattartónak a hatósági ellenőrzés időpontjában biztosítania kell a transzponder leolvasásához szükséges eszközt.


4. § (1) Állatkereskedés csak tevékenységi engedéllyel működtethető.

(2) Állatkereskedés akkor működtethető, ha az állatkereskedés

a) az állomány ellátására magánállatorvossal szerződést kötött,

b) rendelkezik jóváhagyott működési szabályzattal, valamint

c) biztosítani tudja az e rendeletben meghatározott tartási körülményeket.

(3) Az állatkereskedés tevékenységi engedélyének kiadására vonatkozó eljárás során a kérelemben meg kell jelölni, illetve ahhoz mellékelni kell:

a) veszélyes állat, illetve a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelméről szóló, 1996. december 9-i 338/97/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 338/97/EK rendelet) hatálya alá tartozó fajok, továbbá az emlősök – kivéve rágcsálók és nyulak – esetében az értékesíteni kívánt állatfajok megnevezését és egyedszámát,

b) az ellátó állatorvossal kötött szerződés egy példányát,

c) a kereskedésnek a működési szabályzatát (a továbbiakban: az állatkereskedés működési szabályzata), amely tartalmazza az állatok etetésére, gondozására, egészségügyi ellenőrzésére, az elkülönítésre, a trágya, a hulladék elhelyezésére, a tetemek tárolására és ártalmatlanítására, a takarításra, a fertőtlenítésre, a közegészségügyi és állategészségügyi, állatvédelmi előírások betartására és a vásárlók tájékoztatására vonatkozó előírásokat.

(4) Az állatkereskedés tevékenységi engedélyét a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnak a kereskedés helye szerint illetékes kerületi hivatala (a továbbiakban: kerületi hivatal) adja ki. A kerületi hivatal az állatkereskedés működési szabályzatának jóváhagyásáról az engedélyben dönt.


5. § A kerületi hivatal szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal az állatkereskedésben hatósági ellenőrzést végez.


6. § (1) Forgalmazni egészséges, vagy az ellátó állatorvos által felvett helyszíni jegyzőkönyvben – az állategészségügyre vonatkozó jogszabályok alapján – forgalmazhatónak nyilvánított állatot lehet. A forgalmazó köteles tájékoztatni a vevőt a helyszíni jegyzőkönyvben foglalt állatorvosi leletről és véleményről.

(2) A külön jogszabály szerint meghatározott állategészségügyi korlátozó intézkedés hatálya alatt álló kedvtelésből tartott állat nem forgalmazható.

(3) Amennyiben a kedvtelésből tartott állat tartásáról, tenyésztéséről, jelöléséről, illetve nyilvántartásáról külön jogszabály rendelkezik, csak az ott meghatározott rendelkezéseknek megfelelően tartott, tenyésztett és nyilvántartott, valamint megjelölt állat hozható forgalomba.


7. § (1) Nem forgalmazható az az állat,

a) mely szülőjének gondoskodása nélkül nem képes önálló életre,

b) melynek utódai nem képesek önálló életre,

kivéve, ha a szülőt és utódokat együtt értékesítik.

(2) Az (1) bekezdésben szereplő tilalom nem vonatkozik a kizárólag más állat táplálása céljából tartott állatok fejletlen egyedeire.


8. § (1) A 338/97/EK rendelet hatálya alá tartozó faj egyedének forgalmazásakor át kell adni a vevő részére

a) a 338/97/EK rendeletben, illetve

b) a Washingtonban, 1973. március 3. napján elfogadott, a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló Egyezmény végrehajtásáról szóló külön jogszabályban

meghatározott esetekben az előírt származási igazolást, tenyésztői bizonyítványt, eredetigazolást, illetve a 338/97/EK rendelet 8. cikk (3) bekezdése szerinti bizonyítványt.

(2) Amennyiben jogszabály a kedvtelésből tartott állatfaj esetében kötelező immunizálást rendel el, akkor ennek a fajnak az egyede csak akkor forgalmazható, ha az állat rendelkezik az életkorának megfelelő igazolt kötelező immunizálással.


9. § (1) A forgalmazásra szánt állat fajának magyar és tudományos megnevezését, a fajta megjelölését, – ha ismert – az egyed nemét és korát, valamint az eladási árat, továbbá veszélyes állat, illetve a 338/97/EK rendelet hatálya alá tartozó faj egyede esetében a tartáshoz, illetve vásárláshoz szükséges engedélyekről, bizonyítványokról, illetve egyéb dokumentumokról szóló tájékoztatást az állatkereskedésben vagy állatvásáron történő forgalmazásakor jól látható helyen ki kell függeszteni.

(2) Az állat forgalmazásakor írásban az új tulajdonos rendelkezésére kell bocsátani az (1) bekezdésben meghatározott adatokat, valamint a 2. számú melléklet szerinti írásos dokumentumokat.


10. § (1) Veszélyes állat csak azon személy részére forgalmazható, valamint – állatforgalmazásnak nem minősülő módon – annak ruházható át, aki az állat tartására vonatkozó, nevére szóló engedély másolatát átadja a forgalmazó, illetve az átruházó részére.

(2) A veszélyes állat forgalmazója, illetve átruházója az állat új tulajdonosának nevére szóló, az állat tartására vonatkozó engedély egy másolatát köteles az átruházást követően 15 napon belül az azt kiállító hatóság részére megküldeni, valamint egy másik példányát 5 évig megőrizni.


11. § (1) Az állatkereskedésben tartott állatok tartási körülményeire és a velük való bánásmódra a 13-16. §-ban meghatározottakat is alkalmazni kell.

(2) Az állatkereskedésben az állatokat szökésbiztos módon úgy kell elhelyezni, hogy nyugalmuk és zavartalan pihenésük az állatkereskedés eladóterében is biztosított legyen.

(3) Az állatkereskedésben a takarmány- és víztartalékokat, valamint a tiszta almot úgy kell raktározni, hogy azok védve legyenek a fertőzésektől és szennyezésektől.

(4) Állatkereskedés esetében – veszélyes állatok kivételével – a kedvtelésből tartott állatok minimális elhelyezési feltételeit a 3. számú melléklet tartalmazza.

(5) Kedvtelésből tartott állatnak a vásárokról és a piacokról szóló külön jogszabály szerinti állatvásáron történő forgalmazása során be kell tartani az állatkereskedésben tartott állatok tartási körülményeire vonatkozó rendelkezéseket.


12. § A 2. § (1) bekezdésében, a 3. §-ban, a 6-8. §-ban, a 9. § (2) bekezdésében, a 10. § (1) bekezdésében, a 11. §-ban, valamint a 13-16. §-ban foglalt előírásokat a kedvtelésből tartott állatnak a határon átnyúló szolgáltatási tevékenység keretében történő forgalmazására is alkalmazni kell.

A kedvtelésből tartott állatok tartására és az állatokkal való bánásmódra vonatkozó rendelkezések


13. § Az állattartónak rendelkeznie kell a kötelező immunizálásra vonatkozó mindenkori adatokkal és dokumentumokkal, egyedi tartós megjelöléssel rendelkező állat esetében az állat azonosítására vonatkozó adatokkal és dokumentumokkal is. Amennyiben az állat új tulajdonoshoz kerül, részére e dokumentumokat át kell adni, illetve tájékoztatni kell az állat fajáról (fajtájáról), – ha ismert – az egyed neméről és koráról, továbbá az egyed tartásához szükséges minimális ismeretekről.


14. § (1) Az állatok számára a táplálékot, továbbá a nyulak és rágcsálók esetében a fogak koptatásához szükséges rágóanyagot az adott fajnak, az egyed korának és élettani állapotának megfelelő minőségben, mennyiségben és lehetőség szerint az adott faj természetes viselkedési szokásaihoz leginkább alkalmazkodó időközönként kell biztosítani.

(2) A kedvtelésből tartott állatot úgy kell tartani, hogy az állat tartása lehetővé tegye annak természetes viselkedését, ugyanakkor a környező lakóközösség kialakult élet- és szokásrendjét tartósan és szükségtelenül ne zavarja.

(3) A kedvtelésből tartott állatot és az állat tartási helyét az állat tartójának naponta legalább egy alkalommal ellenőrizni kell. Az állattartónak gondoskodnia kell arról, hogy az állatok tartási helyén a környezeti viszonyok megfeleljenek az állatok szükségleteinek. Állandó fényben vagy állandó sötétségben, valamint állandó zajban állatot tartani nem szabad.

(4) A kedvtelésből tartott állat tartási helyének olyan méretűnek kell lennie, hogy az állat fajára jellemző mozgási igényét ki tudja elégíteni. Lófélék és eb esetében a mozgási igény az állat mozgatása útján is kielégíthető, azonban esetükben is törekedni kell az olyan tartási módra, amely lehetővé teszi az állat kedve szerinti mozgását.


(5) Tilos


a) ebet tartósan 10 m2 -nél kisebb területen,


b) ebet tartósan 4 m-nél rövidebb eszközzel kikötve,


c) gerinces állatot kör alapú kalitkában,


d) gerinces állatot gömb alakú akváriumban tartani.


(6) Ebek csoportos tartása esetén számukra egyedenként legalább 6 m2 akadálytalanul használható területet kell biztosítani. Nem minősül csoportos tartásnak a szuka együtt tartása a kölykeivel, azok hathetes koráig.


(7) Amennyiben ebet futólánccal – vagy ahhoz hasonló elven működő szerkezettel – kikötve tartanak, a feszített és futó részek hosszának összege nem lehet kevesebb 5 m-nél, valamint a futó rész nem lehet rövidebb 3 m-nél.


(8) A csoportosan tartott állatok esetében – hacsak az adott fajra vonatkozó tudományosan elfogadott ismeretekből más nem következik – a tartási helyet úgy kell kialakítani, hogy mindegyik egyed versengés és agresszió nélkül egy időben hozzáférjen az etető-, itató-, fürdő-, pihenő-, illetve búvóhelyhez.

(9) A talajszinten élő állatok hálós aljzaton nem tarthatók, kivéve, ha füves területen, illetve közvetlenül a talajon helyezik el a ketrecet.

(10) A nem kizárólag talajon, illetve vízben lakó fajok esetében legalább két olyan polcot vagy ágat, ülőrudat kell elhelyezni, amelyek mérete és kialakítása olyan, hogy az állat biztonságban és természetes testhelyzetben tud rajtuk ülni, pihenni.

(11) Az akváriumot, amelyben halat tartanak, üveglappal, hálóval vagy más arra alkalmas tárggyal kell lefedni, illetve az akvárium olyan mértékben tölthető fel vízzel, hogy a vízszint és az akvárium felső pereme közti távolság alkalmas legyen a hal kiugrásának megakadályozására.

(12) Patás állat és eb kivételével kedvtelésből tartott állatot kikötni tilos. Patás állatot és ebet állandó jelleggel kikötve tartani tilos.


(13) Az ebek kikötéséhez, illetve vezetéséhez használt eszközöknek az állatra történő rögzítésére kizárólag nyakörv vagy hám használható oly módon, hogy az az állat egészségét ne veszélyeztesse.


(14) Az (5) bekezdés a) pontjában, valamint a (6) bekezdésben foglalt rendelkezés nem terjed ki az állatmenhelyekre.




15. § (1) Az állatokat úgy kell tartani, hogy ne veszélyeztethessék más állatok – kivéve a ragadozó állatok táplálására szánt élő egyedek -, illetve az ember biztonságát.


(2) Különböző fajhoz tartozó állatok csak akkor tarthatók együtt – az (1) bekezdésben leírtak figyelembevételével -, ha az állatok egymás testi épségét nem veszélyeztetik, az együtt-tartás idegi megterhelést egyik fajhoz tartozó egyed számára sem okoz, továbbá ha minden egyed rendelkezik olyan tartózkodási hellyel, ahol zavarás nélkül nyugalomban táplálkozhat és pihenhet. Agresszív viselkedésű állatokat tilos más állatokkal együtt tartani.


16. § (1) A kedvtelésből tartott állatokkal kíméletesen kell bánni, azoknak szükségtelenül fájdalmat, szenvedést, illetve félelmet okozni nem szabad.

(2) A kedvtelésből tartott állat tartója köteles az állat életfeltételeinek kialakítása és a tartása során

a) az adott faj viselkedési és szociális igényeit is figyelembe venni,

b) az állatot a fajának (fajtájának), korának, fiziológiai állapotának és tartási céljának (használatának) megfelelően olyan takarmánnyal ellátni, amely annak jólétét szolgálja.

(3) A kedvtelésből tartott állat tartójának meg kell akadályozni azon állatok szaporodását, amelyeken olyan küllemi, illetve viselkedésbeli hibák fordulnak elő, melyek szenvedést okoznának az utódaiknak, vagy káros egészségügyi hatással lennének rájuk nézve.

(4) Reklám, bemutatás, illetve a figyelem felkeltése céljából tartott állat az állatkert és állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályairól szóló külön rendeletben meghatározott tartási feltételek mellett tartható.


17. § (1) Belterület közterületén – kivéve az ebek futtatására kijelölt területet – ebet csak pórázon lehet vezetni. Közterületen ebet csak olyan személy vezethet, aki az eb irányítására, kezelésére és féken tartására képes.

(2) Közterületen az eb tulajdonosának biztosítania kell, hogy az eb sem más állatot, sem embert harapásával ne veszélyeztethessen.

(3) Szájkosarat használni a (2) bekezdésben foglaltak végrehajtása érdekében – ha külön jogszabály a szájkosár használatát nem írja elő – kizárólag az egyed jellemzően agresszív magatartásának ismerete esetén kell.

Átmeneti és záró rendelkezések


18. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.

(2) Az 1-17. §, a 19. §, 24-25. §, valamint az 1-3. számú melléklet 2010. július 1-jén lép hatályba.

(3) Az Ávtv. 48/B. §-a szerinti adatokat az állattartó 2010. október 31-ig köteles bejelenteni a területileg illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségnek.

(4) E rendelet hatálybalépésekor magánháztartásban már tartott állat vonatkozásában a 14. § (5) bekezdésének c) és d) pontjában foglalt rendelkezésnek 2012. december 31-ig kell megfelelni.

Természetvédelmi Területek

 I. Dénesmajori Csigáserdő Természetvédelmi Terület
A Fekete-Körös hullámterében elhelyezkedő 5,1 hektár füzes (Salicetum) a benne élő csigafauna alapján kapta meg a védettséget 1997-ben. A területen 12 csigafajt mutattak ki. A fajok közül természetvédelmi szempontból kiemelkedő jelentőségű a védett bánáti csiga (Chilostoma banatica) előfordulása. A faj viszonylag szűk elterjedési területen található meg, mely a Keleti-, Déli-Kárpátoktól az Alföld keleti pereméig húzódik. Állománya, elterjedési területe összeszűkülőben van, ezért élőhelyeinek védelme fontos feladat. Magyarországon néhány szigetszerű, kis állománya van jelen e fajnak. Magyar területre a Tisza-, Maros-, és a Körös-völgyön keresztül juthat. A védett területen még számos, az Alföldön ritka, hegy- és dombvidéki csigafaj is megtalálható.

II. Szarvasi Arborétum Természetvédelmi Terület 
A Szarvasi Arborétum és sorsa összefonódott alkotói és ezek családjának történetével. A múlt század elején Szarvas és Békésszentandrás környékét még a szabályozatlan Körösök meg-megújuló áradásai uralták, mikor Bolza József gróf (1782-1862) felesége, Batthyány Anna grófnő megkezdte Szarvason a mai Anna-liget fásítását. Leányágon továbböröklődött az Anna-ligeti park és az 1908-ban épült kastély. A kastély ma a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságnak ad otthont.
Legkisebb fiuk Bolza Péter Tiszakürtön épített kúriát és parkot, amely napjainkban a Tiszakürti Arborétum néven ismert. Ötödik gyermekük Bolza Pál (1861-1947) a szarvasi kastélyt és birtokot örökölte, valamint nagybátyjától Bolza Józseftől a mai arborétum területén levő ligetet és fás legelőt. A Körösök szabályozása után Bolza Pál itt kezdte meg a nagyobb arányú fatelepítéseket. Az Arborétum világhírűvé válása az ő nevéhez fűződik. Élete utolsó éveiben féltve őrzött gyűjteményét, mely életművét is jelentette egyben, a magyar államnak ajánlotta fel. Napjainkban hazánk egyik legnagyobb és legjelentősebb élőfagyűjteményének számít.

A Szarvasi Arborétum ma öt fás növénygyűjteményt gondoz 82 ha területen. Az országosan védett területen három látogatható rész található: a Bolza Pál alapította "Pepi-kert", az 1951-ben a parkhoz csatolt ún. Mitrowssky-kert és az ún. konyhakerti rész. A "Pepi-kerthez" északon kapcsolódik a gyűjtemény másik felét kitevő, nem látogatható parkerdő és a törzsültetvény, valamint a faiskola.

A fás növénygyűjteményben közel 1.600 fa- és cserjefaj, illetve -fajta és fajtaváltozat található. Ebből 1.200 a lomblevelűek száma (1.100 lombhullató, 100 örökzöld), 400 a fenyőféléké, zömmel örökzöldek, mindössze 7 a tűhullató fajok száma. Az Arborétum alapvető értékei, a fák és a cserjék mellett 250 honos és 52 telepített lágyszárú növényfaj és 211 kalapos gomba található a területen. Közel 100-ra tehető a madárfajok száma.

Az Arborétum fő feladata a növényállomány megőrzése, mint országos génbank, a tudományos kutatás, az oktatás, és a közművelődés. 

III. Szarvasi Történelmi Emlékpark Természetvédelmi Terület
A természetvédelmi terület célja, hogy méltó módon megőrizze a történelmi Magyarország középpontjában emelt emlékmű és környezetének (a Holt-Körös kapcsolódó parti szakasza), kultúr- és természettörténeti egységét. A régi Magyarország mértani középpontját Mihálfi József (1838-1891) a Szarvasi Gimnázium egykori tanára határozta meg és a szarvasi un. Kreszan-féle szélmalmot jelölte így ki. Az egykori szélmalmot a századfordulón lebontották, helyét egy malomkővel jelölték meg. A jelenlegi szélmalmot Gödri István tervei alapján 1940-ben készítették el.

Dévaványai-Ecsegi puszták a Nemzeti Park

 A Dévaványai-Ecsegi puszták a Nemzeti Park legnagyobb, egyben legmozaikosabb, szikes gyepek és a Hortobágy-Berettyó folyó által uralt, szántókkal, facsoportokkal tagolt részterülete, mely Dévaványa mellett Ecsegfalva, Túrkeve és Gyomaendrőd határait érinti. Az 1975 óta védettség alatt álló terület 13 085 hektáron őrzi a valamikori Nagy-Sárrét peremterületén fekvő, a folyószabályozásokat megelőzően a Tisza és a Berettyó áradásai által táplált egykori mocsárvidék jellemző élőhelyeinek maradványait, a hozzájuk kötődő jelentős növény- és állatfajokkal. A fokozottan védett részek kiterjedése 2659 hektár.

 A Nemzeti Park e részterületének döntő hányada ma pusztai táj, melyen jellegzetes szikespusztai élőhelyeket, a szárazabb termőhelyeken cickórós pusztát, ürmös szikespusztát, kisebb kiterjedésben vakszikeseket, míg a nedvesebb termőhelyeken ecsetpázsitos és hernyópázsitos szikiréteket találunk. A valamikori sziki tölgyesek maradványaként megmaradt szikes erdei rét társulás foltjaiban a védett sziki kocsord (Peucedanum officinale) és réti őszirózsa (Aster sedifolius subsp. sedifolius) jelentős állományai élnek. Az Ördögsánc néven ismert földvár lábánál nemrég került elő, Magyarországon új fajként a keleti sztyepterületek egyik jellemző növényfaja, a pusztai tyúktaréj (Gagea szovitsii). A pusztai térségek országos viszonylatban is jelentős élőhelyei két, világszinten veszélyeztetett ragadozó madárfajnak, a parlagi sasnak (Aquila heliaca) és a kerecsensólyomnak (Falco cherrug).

 Különösen értékes része a területnek a Hortobágy-Berettyó és hullámtere. A folyó mintegy 33 kilométeres, a Nemzeti Park területére eső szakasza azon ritka magyarországi folyószakaszok egyike, ahol nem történt meg a kanyarulatok átvágása a folyószabályozások során, így a folyó lassan meanderezve, az ősi mederben folyva hatalmas kanyarokat ír le. A víztér lassú folyású öbleiben számos hínárfajunk él, közülük a védett vízi rucaöröm (Salvinia natans), vízi tündérfátyol (Nymphoides peltata) és csemegesulyom (Trapa natans) nagy tömegben, a nem védett sárga vízitök (Nuphar lutea) és éles kolokán (Stratiotes aloides)  pedig kisebb kiterjedésben. A partmenti részeken gyékényes, nádas és magassásos állományokat, a folyókanyarulatok által közrezárt zugokban pedig nagy kiterjedésű ártéri kaszálókat találunk. Az újabb vizsgálatok eredményeként a Hortobágy-Berettyó gazdag halfaunája további faunaelemekkel bővült. A folyómenti részek jelentős értéke a Farkas-zugi erdő gémtelepe, ahol a kolóniaalapító szürke gémek (Ardea cinerea) és bakcsók (Nycticorax nycticorax) mellett a jóval ritkább kis kócsag (Egretta garzetta) és üstökösgém (Ardeola ralloides) néhány párja is költ.

A Nemzeti Park e részterülete mai élőhelyi adottságai mellett kiváló feltételeket biztosít a világszinten veszélyeztetett túzoknak (Otis tarda). A Dévaványa térségében élő, a magyarországi állomány egyharmadát adó populáció a védelmi tevékenységnek köszönhetően az elmúlt tíz év során enyhe növekedést mutatott és jelenleg több, mint 500 egyedet számlál. Ez a veszélyeztetett, nagytestű madárfaj a gyepek mellett rendszeresen használja költésre a különböző szántóföldi kultúrákat is, különösen a lucernát és a gabonaféléket.

Az igazgatóság védelmi tevékenysége elsősorban arra irányul, hogy a mezőgazdasági munkákat térben és időben úgy irányítsa, hogy azok ne veszélyeztessék a túzok-fészekaljakat. Ebben a munkában komoly segítséget jelent a helyi gazdálkodók számára támogatást biztosító agrár-környezetgazdálkodási program is. A túzokközpontú gazdálkodás révén csökkent a mezőgazdasági munkák során veszélybe kerülő fészekaljak száma. Azok a fészekaljak, amelyek mégis előkerülnek, az ország minden részéről az igazgatóság dévaványai Túzokvédelmi Állomására kerülnek, ahol biztosítottak a feltételek a keltetéshez, a neveléshez és a visszavadításhoz. A Nemzeti Parkban zajló, elsősorban a túzok igényeihez igazodó élőhelyfejlesztési tevékenységek számos más, az extenzív mezőgazdasági környezethez kötődő fajnak, így többek között a fogolynak (Perdix perdix), a hamvas rétihéjának (Circus pygargus), ugartyúknak (Burhinus oedicnemus) és a réti fülesbagolynak (Asio flammeus) is kifejezetten kedveznek.

A Dévaványai-Ecsegi puszták iránt érdeklődőket a Réhelyi Látogatóközpont fogadja, melynek kiállítótermei, a túzok, valamint a régi magyar háziállatfajták megfigyelési lehetősége tartalmas időtöltést jelent az idelátogatóknak. A látogatóközponttól indul a Réhelyi tanösvény, melynek másfél kilométeres szakaszán megismerhetők a térség botanikai és zoológiai értékei. Az igazgatóság a Dévaványai-Ecsegi pusztákon a természeti értékek és a táj mélyrehatóbb megismerése érdekében kerékpártúra útvonalakat is kialakított. Ezek az útvonalak érintik a vidék jellegzetes élőhelytípusait, jelentősebb kultúrtörténeti és természeti értékeit. A túrák javasolt kiinduló- és végpontja a Látogatóközpont, ahol kerékpárok bérelhetők az útvonalak bejárásához. A fokozottan védett részek csak kísérővel, illetve engedéllyel látogathatók, főként szakemberek számára.

Kis kacsánk bevándorolt

A mai napon hatalmas ugatásra lettünk figyelmesek. 

A kutyák jelezték, hogy idegen van nálunk, ám mi senkit nem láttunk. 

Hosszú-hosszú percekig tanácstalanul álltunk a dolog előtt, ám egyszer csak az egyik bokorban megjelent egy édes kis kacsa. 

Nem akartunk hinni a szemünknek, hiszen 2 km-es körzetben biztos hogy nincsen senkinek kacsája. 

A magyarázat nem lehet más, mint az, hogy Jenő a kacsa elindult a nagyvilágba, amikor egyszer csak meglátott egy nagy táblát: "Állatotthon" és úgy érezte, neki itt a helye. 

Mi nagy szeretettel fogadtuk, ám szeretnénk neki remek kis gazdit találni. 

Aki étkezési célra szeretné Jenőt, az kérjük kíméljen. Csak és kizárólag házi kedvencnek adjuk!

https://www.facebook.com/pages/%C3%81llatotthon-Alap%C3%ADtv%C3%A1ny-Gyula-Animal-Home/142966689110717

Állatbetegségek

 Macskabetegségek:
  A macskák fertőző betegségeit okozó vírusok és baktériumok nagyon elterjedtek, ezért az ilyen típusú betegségek esetében a megelőzésre kell a legnagyobb figyelmet fordítani.
Ez azért is fontos, mert számos betegség következményét gyógykezeléssel már nem lehet megszüntetni.
Panleukopenia és Feline Viral Rhinotracheiti
Fertőző gyomor-, és bélgyulladás, valamint a macskafélék orr-, légcsőhurut vírusa. Közvetlen és közvetett módon is terjednek.
  Kialakulásuk gyors, általában lázzal, hányással járó fertőző betegség, legtöbbször halálos.
Lappangási ideje 4-5 nap. Heveny esetekben nagyfokú elesettség, magas 41-42 C fokos láz, gyakori hányás, majd hasmenés
és ezek következményeként súlyos kiszáradás alakul ki. A bőr rugalmatlan, ráncokba emelhető. Fiatal macskák a betegség heveny
formájában gyakran már azelőtt elpusztulnak, mielőtt a hasmenés kialakulna. Első oltás 8 hetes korban.

 Leucosis (Felv):
Macskafélék leukémiája. A nyirokrendszer rákját okozza. Közvetlen érintkezéssel terjed, nyállal, vérrel és nemi úton terjedő,
gyakori vírusos betegség, melyre hosszú lappangási idő jellemző. Súlyos, mindig halálos betegség.
Csökken az immunrendszer erőssége, előrehaladott állapotban gyakran másodlagos betegségek jelennek meg.
Gyógyíthatatlan, megfelelő védekezés ellene a megelőzés. Negatív vérteszt után, első oltás 10 hetes korban.

FIP:
Macskafélék fertőző hashártyagyulladása. Elsősorban hasüregi fertőzést okoz, de megtámadhatja a májat, a vesét,az idegrendszert és az agyat is. Főleg három évesnél fiatalabb állatokra veszélyes. Szintén vírus okozta, emberre veszélytelen.
Két fajtája létezik, a nedves változatnál a kór előre haladtával a hasüregben folyadék gyűlik fel.
A száraz változatnál ez a tünet nem jelentkezik, helyette szem- és idegi betegségek figyelhetőek meg.
Általános az étvágytalanság, hasmenés és a súlyvesztés.
A FIP az esetek 95%-ában halálos.
Negatív vérteszt után, első oltás 16 hetes korban - bár erről a védőoltásról, pontosabban a hatásosságáról,
az állatorvosok között is megoszlanak a vélemények.

Veszettség
Ez a legveszélyesebb, állattól kapható betegség. Nagyon fertőző, a beteg állat nyálával terjed.
Mindig halállal végződik.
Elsősorban kijáró macskáknál fontos, de külföldre történő utazáskor elengedhetetlen.
veszettség főbb tünetei: nyálzás, lógó állkapocs, széjjeltérő kancsalság (strabismus divergens), viselkedészavar (agresszió),kóborlási hajlam, emészthetetlen tárgyak (kő, kavics, fadarab) lenyelése, majd nyelészavar,
nagyon jellegzetes rekedtté váló hang (a hangszálakat ellátó ideg bénulása miatt), víziszony (hydrophobia).
A vadon élő állatokra a szokatlan szelídség jellemző, de bármilyen ingerhatásra előtörhet belőlük az agresszivitás.
Első oltás 12 hetes korban.


FIV:
Macskafélék szerzett immunhiányos betegsége. Hasonló az ember AIDS-vírusához, de csak macskákat fertőz.
Világszerte elterjedt macskabetegség, amely lesoványodással, a nyirokcsomók duzzanatával és vérszegénységgel jár.
Nyállal terjed, védőoltás ellene nincs. Hosszú lefolyású betegség. A leukózishoz hasonló, tüneteiben,
a terjedés módjában azonos betegség, főleg a verekedő kandúrok karmolásaival kerül egyik egyedből a másikba.
Gyógyíthatatlan, tünetek gyakran évek múltán, öregebb korban vagy más betegségek folyamán jelentkeznek.
A tenyésztésbe vett állatoknál elengedhetetlen a negatív teszt, mely vérvétellel állapítható meg.
A gyógykezelés tüneti,illetve a szövődmények megelőzésére szolgál (antibiotikum, gyulladáscsökkentő, roboráló szerek) és csupán az állat életének meghosszabbítása érhető el vele.


HCM:
Szívizom elfajulás. Bármely korban felléphet.
Oka lehet veleszületett szívbetegség, de okozhatja vírusfertőzés,
autóallergia, mérgek és a taurin hiánya is.
Ultrahangos vizsgálattal kimutatható, melyet érdemes 1 éves korban,és utána 2 évente elvégeztetni.
Jellemző az étvágytalanság, levertség, apátia. Gyakori tünet a vérkeringés elégtelensége.


PKD:
Policisztás veserák. Dominánsan öröklődik. Az elváltozás lényege, hogy a beteg állat veséjében,de esetenként más szerveiben (például a májban) a megszületéstől fogva ciszták figyelhetők meg.
A betegség leggyakrabban perzsa macskákban, ritkábban egzotikus és brit rövid szőrűekben,
perzsa keverékekben fordul elő, de egy-egy esetben más fajtákban is megfigyelték.
A betegség enyhébb formája nem mindig okoz klinikai tüneteket, az állat életét nem veszélyezteti és nem is rövidíti meg.
Azonban súlyos, kiterjedt elváltozás esetén veseelégtelenséghez és akár elhulláshoz is vezethet.
Védőoltás ellene nincs. Ultrahangos szűréssel lehet megállapítani,  hogy a macska fertőzött-e.

Aujeszky-féle betegség ( álveszettség):
A betegség és a veszettség tünetei nagyon hasonlóak.
A macska viselkedése megváltozik, nyelési nehézségek, a fej izmainak bénulása, és dührohamok jelentkeznek.
Gyógyíthatatlan, halálos, fertőző betegség. Lappangási ideje nagyon rövid, csupán néhány nap.
A macska nyers sertéshús elfogyasztásával fertőződik. Védőoltás ellene nincs.

  MACSKA HÁNYÁS | MACSKA HÁNYÁS KEZELÉSE:
  Macska hányás időszak alatt, fordíts még nagyobb gondot a macskaalom tisztántartására!
Képzeld el, hogy nem kell többet macskaalmot takarítanod és mégis minden nap tiszta és higiénikus lesz cicusod illemhelye.
  Nem kell többé lapátolnod, nincs többé kellemetlen szag, mégis minden nap patyolattiszta lesz a macska wc!
Előzd meg a további hányást!
 A macska hányás legfőbb okai:
  A macska hányás-t sokféle dolog okozhatja, de van, hogy ez életveszélyes is lehet.
A macska hányás,különböző betegségek tüneteként jelentkezhet.
A gyomor-bélrendszer betegségei, a máj, a vesék, a hasnyálmirigy, a szív és az agyvelő megbetegedései is okozhatnak hányást.
Jelentkezhet mérgezés miatt is, de a macskák pszichés okokból is hányhatnak.
  A macska hányás-t leggyakrabban a tisztálkodás során lenyelt szőr és szennyezőanyagok okozzák.
Ha a hányás egyszer fordul elő, akár jelentéktelen is lehet, de ha ismétlődő hányásról van szó, annak már
komolyabb okai is lehetnek.
 Macska hányás pszichés okok miatt:
Különösen érzékeny macskáknál előfordulhat, hogy a hányás pszichés okok váltják ki.
Ilyenkor rendszerint pár perccel az evést követően jelentkezik a hányás.
A pszichés okokra visszavezethető macska hányás gyakran jelentkezik, ha a cica új gazdihoz kerül, vagy ha költöznie kell.
  Ha több macska van a lakásban, esetleg más háziállat is, akkor a csoportban elfoglalt hellyel kapcsolatos feszültségek is meghúzódhatnak a háttérben.
 Macska hányás, lenyelt szőr miatt:
Sok macska heti egy-két alkalommal visszaöklendezi a tisztálkodás során lenyelt szőrszálakat.
A fűszálak elfogyasztása segíti ezt az öntisztító folyamatot.
Ha füvet találsz a macskád hányásában, ne ijedj meg, ez annak a jele, hogy macskád, próbálja magát gyógyítani.
  Érdemes a macska környezetében füvet tartani, hogy szükség esetén elfogyaszthasson belőle egy keveset.
Ennek a problémának a megelőzésében segíthet az is, ha gyakrabban és alaposabban fésülöd ki cicád bundáját.
 A macska hányás, nem megfelelő táplálék miatt:
A szokatlan vagy nem megfelelő táplálék is előidézhet hányást. Egyes macskák érzékenyen reagálnak a szárazeledelre,
főleg ha nem rágják meg.
  A szárazeledeleknek magas a szénhidráttartalma és ezt a macska gyomra nehezebben tudja feldolgozni.
Ha a macskád gyakran kihányja az ételeit, egyébként pedig jó a közérzete és az erőnléte, próbálj ki drágább, prémium tápot.
 A macska hányás súlyosabb esetei:
Ha a hányás mellé hasmenés is társul, ha a macska bágyadt, kedvetlen és levert, szőre csapzott,
görcsei vannak és a pupillája tág, azonnal vidd állatorvoshoz!
Az állatorvos az okok kiderítésére különböző vizsgálatokat (vérvizsgálat, röntgen, esetleg gyomortükrözés) fog végezni.
A beteg macska nagyfokú vízveszteség esetén, infúziót is kaphat.
 Ha az alábbi típusú hányás valamelyikét tapasztalod kedvencednél, mindenképpen beszélj állatorvossal!
- Ismétlődő macska hányás: életveszélyes bélelzáródás is kiválthatja, ami azonnali orvosi vizsgálatot tesz indokolttá
- Macska hányás sugárban: ezt a fajta hányást, gyakran bélzáródás okozza, amely nem engedi a táplálékot a gyomorból távozni.
- Véres macska hányás: fekélyt, mérgezést, idegen tárgy lenyelését, tumort vagy súlyos fertőzést jelezhet.
 Táplálás a macska hányás alatti időszakában:
  Macskádnak gyomor és bélrendszeri problémái esetén kímélő étrendre van szüksége, de az állatorvos akár egy-két napi koplalást is előírhat.
Ha már ehet a macskád, akkor legjobb ételek erre az időszakra a sovány szárnyashúsok, a főtt tojás, a túró vagy a húsos bébiétel. Nagyon fontos a folyadék pótlása. A vizet, többször, kis mennyiségben adagold.
Gyakori hányás után némelyik macska elutasítja az ételt és az italt.
Próbáld meg valami ízletes folyadékkal felkelteni az érdeklődését. Kiválóan alkalmas erre a célra például, a csirkehúsleves.
 Ha a macska hányásos időszaka alatt többet iszik, többet is fog pisilni.
Fordíts még nagyobb gondot a macskaalom tisztántartására, hogy az így távozott bacik ne kerüljenek
vissza cicád emésztőrendszerébe!

Sasfiókák mentése Dévaványán

Sasfiókákat mentettek meg Dévaványa határában lévő Túzokvédelmi Állomáson. Bendegúzt és Gizit elhagyta a mamájuk. Mesterséges keltetés után olyan fészekbe tették őket, amelyikben csak egy fióka van. A mesterséges keltetést az tette szükségessé, hogy a kis fiókák apja váratlanul elpusztult. Városunk határában találta meg az elhullott állatot egy arra járó, aki értesítette a természetvédőket. Az anyamadár még két napig várta haza a hímet, de az éhség miatt feladta és elhagyta fészkét. Az árván maradt tojásokat a magas nyárfa tetején lévő fészekből sikerült kimenteni, és egyedüli esélyük a keltetőgépben volt.

Miután a fiókák kikeltek, a saját helyükre nem tudták visszatenni őket, mert anyjuk végképp elhagyta a fészket. A természetvédők szerencsére találtak olyan fészket, ahol csak egy fióka van, így Bendegúz és Gizi, a két parlagi sasfióka szerencsésen új otthonra talált.

 Forrás: http://www.devavanya.com/index.php?option=com_content&task=view&id=2054&Itemid=1

BEFOGADÓT KERESÜNK ÁMORNAK!!!!! lehetőleg Szolnokon.
Fiatal körülbelül 1,5 éves kan középtermetű kutyus befogadót keres!!!!!! Az orvosi ellátásában az egyesület segítene, de ők nem tudják befogadni. Csak a felépüléséig kellene neki egy otthon. Aki figyel és vigyáz rá.
Első bal lába el van törve, bal lábán pedig egy nyílt seb tátong. Szegényt megverték, bántalmazták!!! Mindezek ellenére is rendkívül barátságos.

SZÜKSÉGE VAN A SEGÍTSÉGRE!!!!!!!!Sürgős!

https://www.facebook.com/kezamancsert.egyesulet

Az állatok és gyerekek mindig jó párosak :)

A legszociálisabb

Az ember legjobb barátja, igazi hűséges társ. A kutyák rendkívüli módon ki tudják fejezni érzelmeiket és szeretetüket gazdijuk felé. A legtöbb gyerkőc boldogan nevelgetne egy kölyökkutyust. Az eltelt évek alatt pedig nem csak a felelősségtudatot neveli a fiatalba, de többek között a törődés, szeretet, hűség érzéseit is mind megtapasztalhatja szőrős állattal. Ehhez természetesen az kell, hogy a gyerkőc valóban ellássa a kutyus szükségleteit. Etesse, nevelje és sétáltassa is, ha szükséges.

A legegyedibb

Azok, akik tartottak már macskát jól tudják, hogy szeszélyes természetükkel igazán be tudják lopni magukat a család szívébe. Annak ellenére, hogy kevésbé társasági lények, mint a kutyák, tartásuk ugyancsak felelősséget igényel.  Az etetés és az alom rendszeres tisztítása elengedhetetlen minden macskánál. Bár kívülállók számára nehezen hihető, de a cicák játékosságukkal és sajátos természetükkel könnyen mutatják ki érzelmeiket.

A legvizesebb

Elképzelhető, hogy nem minden gyerkőc fog örülni, ha egy nagy hallal teli akvárium költözik a szobájába. Általában unalmasnak tartják, mivel nem tudnak játszani a kis úszó lényekkel. Ennek ellenére azonban az etetéssel és az akvárium tisztításával hozzászoknak a felelősségteljes gondolkodáshoz. Ráadásul az akvárium lakóinak bővítésével egyre több halfajt ismerhetnek meg, miközben megbarátkoznak a vízi élővilággal.

A legkisebbek és legfürgébbek

A különböző rágcsálók, kezdve a hörcsöggel, tengerimalaccal, vagy egerekkel szintén gyakori, ha háziállatot kell választani. A nyuszik szintén felkerülnek a kisállatok listájára. Sok család dönt a kisebb termetű, ketrecben tartható kedvencek mellett, elsősorban a helyhiány miatt. Emellett az első lépést is jelentheti egy nagyobb felelősséget igénylő állat tartásához. Biztosak lehetünk benne, hogy a szobába beköltözött apró, fürge állatok sok mosolyt fognak csalni gyermekeink arcára.

A leghidegvérűbbek

A hüllők és kétéltűek közé tartozó állatok csak azoknak a gyerkőcöknek ajánlott, akik fogékonyak a kevésbé interaktív, csendes állatok iránt. Szintén fontos megtudni, hogy nem irtózik-e gyermekünk, vagy a család más tagja a jövendőbeli kedvenctől. Ha ezeket a kérdéseket leellenőriztük, nyugodt szívvel választhatunk a békák, kígyók és más állatok közül. Speciális etetésük és tartásuk nagy felelősséget igényel, amit rövid időn belül megtanul gyermekünk is.

A felelős állattartás rövid története

Az állattartásnak évezredes múltja van. Kutatók szerint az ember körülbelül 14 ezer éve (ill. egyes újabb régészeti leletek szerint 18 ezer éve) háziasította a farkast, míg a macska háziasítása körülbelül 12 ezer éve történt. Bár kb. 4000 éve az egyiptomiak Basztet, a termékenység istennő megtestesítőjének tartották, többnyire a hasznukért tartották a macskákat, nem beszélve a kutyákról, és a ház körül élő más állatról. Kivéve az előkelőségeket, hiszen a királyok és császárok udvarának díszeiként előszeretettel tartottak egzotikus állatokat, „társasági" kutyákat, és megkülönböztetett sorsuk volt egyes lovaknak és a vadászkutyáknak is.


Az ipari forradalom idején kezdődött a tömeges városiasodás, és ekkor kezdett elterjedni az előkelő háztartásokban az a szokás, hogy kedvtelésből állatokat tartsanak lakásukban. A II. világháború után már a szerényebb körülmények között élők is megengedhették maguknak, hogy kutyát, macskát vagy más állatot tartsanak otthon.

Manapság, amikor külön tudományággá fejlődött az ember-állat kapcsolatok tanulmányozása, egyetértés van abban, hogy a kutyák, a macskák és általában a társként tartott állatok jó hatással vannak az egészségre, pl. a kutyatartók többet mozognak, kevésbé fenyegeti őket az elhízás és ritkábban járnak orvoshoz, és általában az állattartók kiegyensúlyozottabbak. Sikerült megtalálni ennek az okát is: a társként tartott állatokkal való érintkezés olyan hormonokat termel, amelyek a vérkeringésre és az idegrendszer működésére jó hatással vannak.
A városiasodás, a lakosság világszerte tapasztalható elöregedése, és az egyre későbbre tolódó gyermekvállalás miatt az előrejelzések szerint nem várható az állattartás népszerűségének csökkenése, de valószínű, hogy változni fognak az ezzel kapcsolatos szokások.

Gyógyító állatok

Az orvoslásban már elsőként a pszichiátriai betegségek gyógyításában alkalmaztak kisállatokat, egy William Tuke nevű brit orvos már 1792-ben felismerte, és a terápia részeként vonta be az állatokat a gyógyításba. Ma is segítenek az állatok például az autisták és a nagyobb lelki traumán átesettek kezelésében. Az állatok segítenek kiteljesíteni a vakok és mozgássérültek életét is, de a Parkinson-kórosok számára is képeznek ki segítő kutyákat.

Az állatvédelem gyökerei

A szervezett és tudatos állatvédelem gyökerei a 19. század elejére nyúlnak vissza, amikor 1922-ben Richard Martin brit parlamenti képviselő elfogadtatta a világ első állatvédelmi törvényét a szarvasmarhák, a lovak és a birkák védelmében és 1824-ben megalapította a világ első állatvédelemmel foglalkozó társaságát (Society for the Prevention of Cruelty to Animals) a ma is működő RSPCA elődjét. Az igazi nagy áttörés a XX. században történt, amikor szintén a briteknél 1979-ben létrehozták a haszonállatok védelmével foglalkozó tanácsot (Farm Animal Welfare Council), amelyben lefektették a haszonállatok tartásának és jólétének alapvető szabályait és jogait.
A magyarországi állatvédelem Herman Ottó tevékenységével kezdődött, aki 1893-ban megalapította az Országos Ornitológiai Központ, amelynek keretében szerveződött az Országos Állatvédő Egyesület, majd ezek egyesüléséből alakult meg a MagyarországiÁllatvédő Egyesületek Szövetsége 1908-ban.
Magyarországon az állatvédelem jogi szabályozása az azóta többször módosított az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény alapszik, és megfelel az uniós elvárásoknak is. Az elmúlt években megkérdőjelezhetetlenül megerősödött az állatvédelmi szemlélet, amelyhez a jogszabályok mellett jelentős része volt a civil szervezetek munkásságának.

A felelős állattartás Magyarországon

A felelős állattartás népszerűsítésében kiemelkedik a Felelős Állatbarátok Egyesületének (FÁBE) - www.hazikedvencek.hu - tevékenysége, melynek alapját a Felelős Állattartás alábbi Hét Aranyszabályának népszerűsítése adja. Ennek jegyében az elmúlt közel húsz évben számos tudományos konferenciát rendeztek, többek között nagy publicitást kapott a családon belüli erőszak, gyermek-és állatbántalmazás összefüggéseit vizsgáló, illetve az állatvédelem aktuális kérdéseivel foglalkozó fórum. Komoly tanulmányok készülnek a FÁBE közreműködésével, amelyek az állattartással kapcsolatos aktuális kérdések mellett vizsgálják az állatok pozitív hatását az emberekre.
A FÁBE már 2003-ban elindította a felelős állattartással kapcsolatos iskolai programját, amelyet 2008-ban az Európa-szerte átvett Frakk óvodai program követett. Az Egyesület más civil szervezetekkel együttműködve különösen sokat tesz a menhelyi állatokért, és a FÁBE nevéhez fűződnek továbbá olyan nagy tömegeket megmozgató események, mint a Kutyafutta vagy az Állatok Világnapja kapcsán szervezett saját események. A Magyar Állateledel Egyesülés 2010 szeptemberében indította útjára felelős állattartásról szóló programját az óvodai és az általános iskolai korosztály számára.

ÁLLATVÉDELEM

A jelenleg Budapesten élő Libárt Judit egykori kedves évfolyamtársnőm és barátnőm a Gödöllői Agrártudományi Egyetem (azóta SZIE) Környezetgazdálkodási Intézetéből. A fő kutatási területe akkoriban a haszonállatok szállítása, az állatvédelmi törvények, az állathigiénia, az általános állatvédelem voltak. Kérésemre most veletek is megosztja két írását, melyből az első az általános állatvédelemről, a második pedig ennek történelméről szól. (Szög)

A Magyar Állatvédelmi Törvény megalkotása hosszú évtizedeket váratott magára, mígnem sikerült egy olyan kerettörvényt megfogalmazni, amely az állatok kíméletes tartásával, felnevelésével és az állati termékek nyerésének humánus módszerével foglalkozik.

Az állatvédelmi törvény egyik sarkalatos pontja az állatok kíméletes szállítása, amely igen nagy terhet ró a magyar állategészségügyi szolgálatra. A törvény maradéktalan megvalósítása az állatok szállítása területén igényli a legnagyobb anyagi ráfordítást az állategészségügyi szolgálat részéről.

Az elmúlt évtizedek folyamán és napjainkban is sokan foglalkoznak az állatvédelemmel. Ennek ellenére egyedül Spanyolországban még ma is legalább ezer bikaviadalt tartanak évente, amelyeken csaknem ötezer állattal végeznek.

Bikaviadal, valahol Spanyolországban

A vadászat ma az állatfajok kipusztulása szempontjából veszedelmesebb, mint valaha.

A józan állatvédők nem találnak kivetnivalót abban, hogy az ember megöli a táplálékául szolgáló állatot, de elítélik esetenként a bánásmódot, amely az állatok halálát megelőzi. Ezért tiltakoznak például a libatömés ellen. Elítélik az olyan tojástermelést, amelynek során szűk ketrecekbe zsúfolják össze a tyúkokat, és hogy egymást ne csipkedjék, csőrüket megkurtítják.

Semmiféle gazdasági érvvel nem magyarázható és nem fogadható el a rossz bánásmód az állatokkal.

Az állatvédelem nem azonos az állatszeretettel, hiszen nemcsak érzelmi, hanem elsősorban erkölcsi kérdés. Erkölcstelen dolog egy félni, fájdalmat érezni, szenvedni képes élőlénynek indokolatlanul félelmet, fájdalmat, szenvedést okozni, vagy az életét elfogadható ok nélkül kioltani.

A gorillákat a védettségük ellenére, a húsuk miatt továbbra is vadásszák.

Az etikus magatartás az állatok jó közérzetét igyekszik elősegíteni. Az Európai Közösség tagállamaiban már nem is az állatvédelem szót használják, hanem az angolban animal welfare, a németben a Wohlbefinden, a franciában bien-étre kifejezéseket, amelyek megközelítően az állatjóllét szóval fordíthatók magyarra.

A világ nyugati felében az állatvédelem nem csupán a nagyvárosi településeken tartott, úgynevezett kedvencállatok problematikájával foglalkozik, hanem kiterjed a haszon- és a vadon élő állatokra. A legtöbb nyugat-európai országban állatvédő társaságok alakultak és működnek. A brit cambridge-i egyetem állatorvosi karán 10 éve működik önálló állatvédelmi tanszék. A legtöbb EU tagállamban a témakört az állatorvos-képzésben a kötelező tantárgyak sorában oktatják.

Az állatjóllét és az állatitermék-termelés kölcsönhatásban van. Az állategészségügyi statisztikák szerint a veszteségek döntő részét a helytelen tartás, takarmányozás és egyéb környezeti ártalmak, illetve hatásukra fellépő, fakultatív kórokozók kiváltotta betegségek idézik elő. Az állatkímélő tartástechnológiák és állatszállítások bevezetésével és törvényi szabályozásával az EU-ban mérséklődtek a veszteségek. Az állatvédelem térhódítása mindezeken túl azzal az előnnyel jár, hogy a helytelen tartási, takarmányozási technológiák és környezeti ártalmak okozta egészség-károsodások megelőzésére kevésbé kell gyógyszerekhez folyamodni. Ezzel csökkenthető az élelmiszerekben a gyógyszermaradványok előfordulásának kockázata. Az állatvédelem tehát egyúttal humán-egészségügyi érdek.

A "tudomány nevében" évente több, mint 20 millió állat pusztul el.

Minden állatot védeni kell. Még az ember számára veszélyt jelentő állatokat (például a BSE-fertőzött brit szarvasmarhákat) is a legkisebb fájdalmat okozó módszerrel szabad csak leölni.
A védendő állatok között rangsort szükséges felállítani. A fokozott védelemben részesítendő állatok körébe tartoznak a veszélyeztetett, a kihalás fenyegette fajok, illetve fajták egyedei. Különleges védelem illeti meg a kísérleti állatokat. Nagyobb egyedszámuk, valamint meghatározott élettartamuk miatt több figyelmet kell fordítani a gazdasági haszonállatok problémáira, mint a kedvencállatokéira. Az utóbbiak ugyanis természetes halálukig (kevés kivételtől eltekintve) megkülönböztetett ellátásban részesülnek.

Az állatvédelem kifejezés az Európai Közösségnek unióvá válását megalapozó, 1992-es Maastrichti Egyezmény záróokmányához csatolt 24. függelékében is szerepel: "A konferencia felkéri az Európa Parlamentet, a Tanácsot és a Bizottságot, valamint a tagországokat, hogy az egységes agrárpolitika, a közlekedés, a belkereskedelem és a kutatás terén dolgozzanak ki és vezessenek be közös jogi szabályozást az állatok jólétének követelményeiről és ezek költségeit teljes egészében fedezzék" (Gáspár, 1996.).

Elkobzott elefántagyarak megsemmisítése

Ennek eredményeként az EU számos állatvédelmi jogszabályt alkotott a gazdasági haszonállatokra vonatkozóan.
Az állatvédelem a gazdaságosság és a környezetvédelmi megfontolásokon túl etikai alapokon nyugszik.

Az úgynevezett deontológiai megközelítés azt vallja, hogy mivel az állatoknak ugyanúgy érdekük fűződik az élethez, mint az embereknek, ezért az egyenlő bánás elve az állati érdekek sérthetetlenségét is diktálja. Ez az elmélet gyakorlatilag az állatok jogegyenlőségét hirdeti.

A másik úgynevezett utilitariánus megközelítés az emberiség állatok használatából származó előnyeit mérlegeli az állatok használatával, az ember szolgálatba állításával szemben. Eszerint az állatok használata mindaddig jogos és helyénvaló, amíg az így elért (erkölcsi, tudományos) haszon meghaladja az állatok által elszenvedett károkat.

Az állatvédelmi törvénnyel rendelkező államoknak, az állatok elkerülhető fájdalmának, szenvedésének okozását tiltó jogszabályai, az Európai Tanács állatvédelmi egyezményei, valamint az Európai Unió állatvédelmi egyezményei mind utilitariánus alapokon nyugszanak (Horváth, 1997).

Ugyan ki szeretne-e kedves mókus helyében lenni?

Európa állatvédelmi egyesületei

Európa legrégibb, legjelentősebb állatvédelmi egyesülete az angol Royal Society for Prevention of Cruelty to Animals (RSPCA- Brit Királyi Állatvédő Társaság), amely 1824-ben alakult, örökös védnöke a mindenkori uralkodó. A társaság önkéntes adományokból fedezi költségeit. Ez az egyetlen olyan állatvédelmi egyesület, amely valamennyi állatfajjal foglalkozik. Törvényvégrehajtó irodaként is működik, felügyeleti hálózatán keresztül az állatokkal szembeni kegyetlenség ellen. Az RSPCA tevékenysége a társállatoktól a haszon-és vadon élő állatok tartására, védelmére terjed ki.

Az a tévhit, hogy az orrszarvú szarva őrölve kiváló potencianövelő szer, számos orrszarvú életébe kerül a mai napig.

Az RSPCA 1977 augusztusában "Szimpózium az állatok jogairól" címmel tartott összejövetelen kiáltványban fogalmazta meg az állatok jogait:

Éhség és szomjúság nélküli élet  


Kényelmetlenség nélküli élet  


Fájdalom, sérülés és betegség nélküli élet  


Félelem és gyötrelem nélküli élet  

Jog a normális viselkedés kifejezéséhez

Az 1980-ban alakult Eurogroup for Animal Welfare, az Európa Tanács állati jogokkal és állati jóléttel foglalkozó állandó bizottsága, amely a tagországok által felvetett problémák megoldására szakértői bizottságokat hoz létre, és törvényes szabályozásokra tesz javaslatokat.

Az Intergroup for Animal Welfare, az Európai Parlament állatvédelmi állandó bizottsága, amely havi rendszerességgel ül össze.

A Word Society for the Protection of Animals (WSPA- Állatvédő Világszövetség), 63 ország több mint 300 állatvédő egyesületét és mozgalmát fogja össze.

Tagja az Európa Tanács Szakbizottságának. 1992-ben megalakult a Közép-Európai Igazgatóság.

Bálnavadászat a Faröer szigeteken

A WSPA öt éve létrehozott egy új osztályt, amelynek feladata térségünk állatvédelmi tevékenységének erősítése.

Az eddigiekben ismertetett szervezetek mellett kiemelkedő és példamutató tevékenységet folytatnak az állatvédelem területén a svájci, a skandináv és a holland állatvédelmi szövetségek (Természetvédelmi Lexikon I. 1993.).

Libárt Judit
környezetgazdálkodási agrármérnök


Az RSPCA 1977 augusztusában "Szimpózium az állatok jogairól" címmel tartott összejövetelen kiáltványban fogalmazta meg az állatok jogait:

1.Éhség és szomjúság nélküli élet  


2.Kényelmetlenség nélküli élet  


3.Fájdalom, sérülés és betegség nélküli élet  


4.Félelem és gyötrelem nélküli élet  


5.Jog a normális viselkedés kifejezéséhez  

Az állatvédelem történeti áttekintése

Az állatvédelem története Európában

Az állatvédelem kultúránk egyszerre összetett és régóta ismert fogalma. Az ótestamentumban több helyen is találunk utalást arra, ami az ember és az állat közötti kapcsolatot és az őket összekötő sorsközösséget taglalja. A Leviták könyve az alábbi szavakkal húzza alá az állat életében okozott kár mértékét:
 "Aki agyonüt egy embert, bárki is, haljon meg. Aki agyonüt egy állatot, adjon helyette másikat: életet életért." (24, 17-18.) (Burgat, 1997).

Az állatok tisztelete és védelme az emberi kultúra elválaszthatatlan része, amióta az állatok az emberiség szolgálatában állnak. Szélesebb közérdeklődést ez a kérdés mégis ritkán váltott ki az európai történelem során (Horváth, 1997).

Az állatokkal való méltatlan bánásmód az emberekben szánalmat kelt, vagy megbotránkozást vált ki. Ebből a megfontolásból jött létre az első állatvédő egyesület 1824-ben Nagy-Britanniában, amelynek nyomán számos hasonló célú szervezet alakult szerte a világon a múlt században és itt született meg az első állatvédelmi törvény is 1876-ban. (Cruelty to Animals Act). E szervezetek munkája nyomán jogszabályokban is megjelentek az állatvédelmi előírások. Az állatvédelemmel ma is kétféle szervezet foglalkozik világszerte: állatvédő szervezetek és közigazgatási szervek.

Az állatvédelemnek az 1960-as évektől kibontakozó környezetvédelmi mozgalom új tartalmat adott. Már nemcsak a fauna védelmi szempontjait vették figyelembe.
Az általános irányelveken túl - gondos állattartás, gyógyítás, kíméletes szállítás, állatkínzás tilalma - azt a kérdéskört is felveti, hogy meddig terjedhetnek a fajtakísérletek, a gyógyszerek kipróbálása állatokon.
Az állatvédelem eszméjének mind a mai napig tartó reneszánsza akkor kezdődött, amikor az I. világháború után az újonnan megjelent és elterjedt állattartási rendszereket egyre többen kritikával illették.
Bár ezek a modern technológiák az emberiség nagy mennyiségű, viszonylag olcsón előállítható élelmiszerrel való ellátását szolgálta, ezzel egyidejűleg előtérbe kerültek az egészségügyi, környezetszennyezési és etikai problémák. Az intenzív állattartás egy sor megoldatlan kérdést vetett fel: a hozamfokozó gyógyszerek használata és azok felhalmozódása a végtermékben, a trágya elhelyezése, környezetszennyező hatás mértéke (Horváth, 1997).

Az állatvédelem története Magyarországon


A magyarországi állatvédelmi szervezetek közül az 1893-ban Herman Ottó által alapított Országos Ornitológiai Központ volt az első. Ennek keretében szerveződött az Országos Állatvédő Egyesület, majd ezek egyesüléséből alakult meg a Magyarországi Állatvédő Egyesületek Szövetsége 1908-ban, amely 1944-ben történt felbomlásáig működött.

Főbb feladatai közé tartozott a honos madarak téli etetése, sérült állatok szállítása, szaktanácsadás, az állatvédelmi felügyelői és ellenőrzési tevékenység.

1968-ban gróf Károlyi Mihályné kezdeményezésére megalakult a Magyar Országos Állatvédő Egyesület, amelynek felügyeleti szerve a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium volt. Az egyesület rövidesen csatlakozott az Állatvédelmi Világszövetséghez és szorgalmazta az állatvédelem törvényes megfogalmazását. Személyi és anyagi ellentétek miatt az egyesület megszűnt, de jogutódjaként megalakult a Herman Ottó Országos Természet- és Állatvédő Egyesület, amely a mai napig működik.

Az állatvédelem igen szerteágazó tevékenységét szolgálják: a Fekete István Országos Állatvédő Egyesület, a Fehér Kereszt Állatvédő Liga, vagy a Fauna Egyesület Alapítvány, ami az Állatvédő Világszövetség tagja, és ily módon Magyarországot összeköti a világgal az állatvédelem területén.

Felelősség.

  Miért van az, hogy az emberek megfeledkeznek egy apró de fontos momentumról, amit Saint De Exupery fogalmazott meg a legjobban a Kis Herceg című könyvében. ,,

Te egyszer s mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél."

  Az emberiség, már a kezdetek kezdetén is rá volt utalva az állatokra, igaz eleinte még csak mint táplálék. 

De amint gondolkodni, kezdett és egyre értelmesebb lett, elkezdte háziasítani a különböző fajokat.

Maga a háziasítás az i.e. 14. és 4. évezred közt zajlott. 

  A kutyát i.e. 15ezr körül, a kecskét i.e. 10 ezerben a macskát kb. i.e. 9 ezerben, a juhokat, sertést, és a szarvasmarhát nagyjából i.e. 8 ezerben háziasította az ember. ( A ló háziasítása sokat késett, és csupán a i.e. 4 ezer körül sikerült.)

  Az ember sokféle célból háziasított és nemesített állatokat, mint például, élelem termelése, értékes termékek (gyapjú, selyem, bőr előállítása.) igavonásra, vagy csak házi kedvencként.

Ha azt tekintjük, hogy az első szárazföldi élőlények kb. 370 millió éve jelentek meg, míg az elő embernek tekinthető lények (archanthropusok) pedig csupán 4-5 millió évvel ezelőtt. Akkor nyugodtan mondhatjuk, hogy sokkal régebben benépesítették a földet az állatok.

  Az, hogy az ember értelemmel rendelkezik, csupán a véletlen műve. Ne felejtsük el, hogy az evolúció során ez másként is történhetett volna, és akkor most mi lennénk háziasítva, és mivelünk bánnának úgy ahogy mi bánunk az állatokkal. Ezért úgy bánj velük, mint ahogy szeretnéd, hogy veled bánjanak mások.

Még azt sem árt észben tartani, hogy bár értelemmel magasabb rendelkezünk, mint az állatok, azért az ember is biológiailag egy emlős faj.

És ha már az értelemnél tartunk, akkor tegyünk meg annyit, hogy ha már kihasználjuk az állatokat, legalább 

NE BÁNTSUK, ÉS NE HAGYJUK SZENVEDNI ŐKET ! 

Vigyázzunk Kedvenceinkre!

Házi kedvenceink is kaphatnak hőgutát!
Mivel közeledik a nyár, nem csak mi emberek, de az állataink is szenvednek a nyári kánikulában!

Van, ahol a tűző napon, árnyéktól mentes helyen, láncra verve tartanak kutyát. Az ilyen állatok kis időn belül hőgutát kaphatnak, és el is pusztulhatnak. A felelőtlen gazda ilyen esetben az állatkínzás bűncselekményét követi el, amiért két évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható.

Az Orpheus Állatvédő Egyesület segélytelefonján a nagy nyári kánikulában aggódó állatbarátok körében rendszeres téma a tűző napon, víz nélkül tartott állatok (kutyák - macskák) számára történő segítségkérés. Gyakran felejtenek kertben, udvaron, autóban egy – két napig (vagy tovább is) lakosok házi kedvenceket. Van, hogy étlen – szomjan szenvednek az állatok. Szerencsére egyre többen néznek tovább a saját kerítésükön túlra is, így az állatkínzók könnyebben horogra akadhatnak.

A kutya önszántából soha nem mozogna a tűző napon, a déli forróságban. Ha mégis ezt kell tennie, akkor tudnunk kell, hogy mindezt nehezebben viselik a nagyobb testű, sötét színű kutyák, mint a kisebb testű, világos színűek. A kutya nem tud izzadni, ami komoly nehézséget okoz számára, mert pusztán a lihegéssel történő hővesztés néha, bizonyos körülmények között nem elegendő, ilyenkor az állat keresi a hűvös helyet, padlót, amire ráfeküdve hűtheti magát.

A nagy nyári kánikulát könnyebben átvészelik házi kedvenceink, ha hűvös helyen készítünk kuckót számukra. Fontos a napjában többször újratöltött vizestál. Ha módunkban áll nedvesítsük be az állat bundáját, úsztassuk, és legfőképp ne kívánjunk tőle "csúcsteljesítményt".
A nagy nyári melegben ne zárjuk be az állatot napfény által felforrósított autóba se.
Ha megtörtént a baj, és látjuk, hogy egy állat intenzíven liheg, a nyelve állandóan kilóg a szájából, színe sötétebb a megszokottnál, a baj lehet akár hőtorlódás vagy hőguta is. Nyári kánikulában az oldalán fekvő, intenzíven lihegő, eszméletét vesztett állat rendszerint hőguta áldozata. A gyors folyadékpótlás és az állatorvosi segélykérés életmentő lehet ebben az esetben. Háziállatokért a gazdák a felelősek. Egy kis odafigyeléssel elkerülhető lehet az állatok szenvedtetése.

Orpheus Állatvédő Egyesület
www.zug.hu

SEGÍTSETEK BARÁTAINK

Ha állatkínzásról hallotok NE menjetek el mellette, a hatóság igen is cselekszik csak egy kis lendület kell Nekik. Az állatvédelmi törvényt mindenki nyomtassa ki magának és olvasgassa.
Tisztában kell lennünk, nekünk is a fogalmakkal, jogainkkal.


Nekünk nincsenek gazdag szponzoraink,nincs a hátunk mögött semmilyen cég vagy média vagy akármi. Mi vagyunk és TI!
Nagyon sok a tartozásunk.:(((
Segítsetek akár 100 ft is nagy segítség!!!

BANKSZÁMLASZÁMUNK:11600006-00000000-35908669

Beri a sokat szenvedett roti GAZDIT KERES!

Beriről 4 hete hallottam először, állatorvos ismerősöm tett említést róla illetve kért segítséget. Annyit tudott, hogy a kutya bal mancsán 1 éve valószínűleg körömágy gyulladás lehetett amit gazdája nem kezeltetett. Gazda szomszédai már akkor felajánlották az orvosi költségek átvállalását de a gazda nem fogadta el. 1 év eltelt, és a gazda mobiltelefonnal készített képet vitt az orvosnak és kért gyógyszert a kutya lábára. Az orvos elszörnyedt a képek láttán és felvilágosította a gazdát, hogy itt sajnos már gyógyszeres kezelés nem elég, a kutya lába sajnos elrákosodott, itt már csak az amputáció jöhet számításba. A gazda ezek után sem tett semmit. Én többször kimentem a címre mire sikerült beszélnem a gazdával és találkozhattam Berivel. A gazda ekkor megengedte, hogy orvost hívjak aki élőben megvizsgálhatta kutyája lábát. Pár kép is készült...nehéz volt indulatok nélkül, emberhez méltó hangon kommunikálni továbbra is Beri gazdájával de muszáj volt a kutya miatt. Az orvos egyértelműen elmondta, hogy a kutya lábában sajnos a gyulladás/elrákosodás olyan mértékű, hogy a teljes végtagot amputálni kell. Felírt antibiotikumot és előjegyzést kaptunk műtétre. Május 14-én 14 órára volt Beri kiírva. Gazda itt még közreműködő volt, többször elmondta, hogy a teljes amputációt nem akarja de elvihettük kutyáját az orvoshoz. Készült vérvétel ami kimutatta, hogy Beri altatható, készült tüdőröntgen ami kimutatta, hogy szerencsére áttét még nincs és készült Beri lábáról is röntgen ami kimutatta, hogy a rák sajnos már a csontokat sem kímélte ezért csak is a teljes végtag amputáció mentheti meg Beri életét. Ezt a beteg lábát már több mint 1 éve nem tudja használni, könyökében az ízületek teljesen be vannak merevedve, csak iszonyú fájdalmakat kell átélnie miatta és egy súlyt cipel magával a kutya. A gazdával 3 orvos beszélt, köztünk egy igen elismert csontsebész aki a műtétet végezte volna. Többször elmondták, hogy a kutyája élete forog kockán, a beteg testrésztől minél távolabb kell az emputációt elvégezni a vérmérgezés kockázata miatt. Késöbbiekben a rák átétet fog képezni vagy vérmérgezést kap a kutya nagyon rövid időn belül. Sajnos a gazda hajthatatlan volt, holott anyagi vonzata az ő részéről nem lett volna a beavatkozásnak, 4 órán keresztül győzködtük de Ő még ragaszkodott az 1 hetes antibiotikum kúrához-ami sajnos ebben a stádiumban már nem segített- az időhúzás viszont a kutya túlélési esélyeit csökkentette. Az orvos írásban is kifejtette, hogy a műtét halogatása illetve lemulasztása a kutya életét veszélyezteti. Ekkor elmondtam az asszonynak, hogy 1 hetet kap és jól gondolja át, most még magánemberként segítenék Neki és kutyájának de ha 1 hét múlva nem megy bele az életmentő műtétbe sajnos a hatóság segítségét kell kérnem. Elmondtam, hogy kutyájának a legjobb lenne ha nem kéne elkoboztatnom mert megszokott környezetéből nem lenne kiszakítva, kérleltem, hogy most az egyszer próbáljon a kutyájára tekintettel lenni. 21-re, 13 órára kaptunk új időpontot Beri műtétjére. Én persze az 1 hét alatt felkerestem a kerületi jegyzőt aki szerencsére állatbarát és Ő értesítette a hatósági állatorvost és a rendőrséget-részükre tovább küldte segítségkérő levelemet és Beri képeit. 21-én hétfőn még magánemberként mentem el a gazdához és Beriért a jegyző hölgy már jött velem és 1/2 1-re a hatósági állatorvos és a rendőrség is várható volt. Én még bíztam, hogy a gazda átgondolta és Beri érdekeit nézi de nem volt otthon a megbeszélt időpontban, telefonhívásomra ismét kifogásokkal próbált érvelni. Az eljárás megindult, a hatósági állatorvos megerősítette, hogy a gazda megszegi a jó gazda fogalmát az állatvédelmi törvényben, és amit Berivel művelt kimeríti az állatkínzás fogalmát. Az állatkínzás bűncselekmény ezért a rendőrök biztosították a helyszínt és Berit kihozhattuk és elvihettük orvoshoz, műtétre. A gazda ellen rendőrségi eljárás indult. El lesz tiltva 2-8 évre az állattartástól és pénzbírságot is meg fognak állapítani. De sajnos felállni, pisilni, kakilni nem akart. Szerdán volt nálunk egyik orvosa aki megnézte Őt. Kicsit megpisiltette és mondta, hogy erőltessük a járkálást, törölközővel bármivel de muszáj mozgatni Berit. Sajnos ez a művelet nem egyszerű mert 38 kilós és az elmúlt 1 évet is 90%-ban fekve töltötte de megtettünk-megteszünk mindent. Itt is szeretném megköszönni apukám áldozatos munkáját és segítségét, nélküle nem menne, Berinek sokkal kevesebb esélye lenne a túlélésre. Évi unokatesómnak is volt egy nagyon jó ötlete. Mégpedig, hogy engedjük hátra Berihez 2 lánykutyámat, hátha ez ösztönzőleg fog hatni rá....és igaza volt Évinek. Beri erőre kapott, egyből felállt és körbejelölte területét, érdeklődőbb lett a tekintete, szóval tegnap végre úgy érezhettük, hogy túl vagyunk a nehezén. Beri műtéte 40.000Ft volt. A labort és a röntgeneket nem kellett kifizetni amit ezúton is köszönök a Budatétényi állatkórháznak. A műtét költsége nem terheli az Egyesületünk kasszáját (ami sajnos amúgy is üres) mert a műtét egyik felét Beri szomszédai kifizették és a műtét másik felét az orvos előlegezte meg aki nekem szólt anno Beri miatt. Az állatvédelmi őrszem ígért segítséget, hogy gyűjtenek Beri műtétjéhez adományt. Aki esetleg szeretne Berinek és nekem segíteni egy picit, hogy könnyebbek legyenek mindennapjaink az ebből a listából felajánlhatna valamit, hátha valakinek van elfekvőben otthon. Szükségünk lenne legalább közép minőségű Senior tápra ami zöldkagylót tartalmaz vagy külön még zöldkagyló kivonatra. Previcox 227mg-os erős fájdalomcsillapító-10db. Advantix 25 Kg felett (nem csak a kullancsok miatt de a szúnyogok is elérik most a kis bőrét a borotvált helyen). Amit még megtudtam, hogy Berinek volt egy Rottweiler kislány társa aki a -4 fokos medence vízében hűlt ki (mert medencéjük az van persze) és fulladt meg. :( Szóval dióhéjban ez Beri története, remélem tényleg túl vagyunk a nehezén és minden rendben lesz. Ha esetleg valaki szeretné Őt örökbefogadni vagy akár ideiglenesen szeretgetni, kérem ne habozzon és hívjon, írjon. 30/670-6871, bpgirl2000@yahoo.com
Kérlek Titeket ha állatkínzásról hallotok NE menjetek el mellette, a hatóság igen is cselekszik csak egy kis lendület kell Nekik. Az állatvédelmi törvényt mindenki nyomtassa ki magának és olvasgassa. Tisztában kell lennünk, nekünk is a fogalmakkal, jogainkkal.
Készítette: Ebremény Kutyavédő Egyesület